Csillagh László (alispán)

A mai világban a Csillagh László (alispán) vezető szerepet vállalt mind a mindennapi életben, mind a szakmai szférában. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Csillagh László (alispán) állandó érdeklődés témává vált, vitákat, kutatásokat és új megközelítési módokat generálva. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra gyakorolt ​​hatásaiig a Csillagh László (alispán) különféle módon hatott, nemcsak az interakciónkat, hanem a gondolkodásmódunkat és a környezethez való viszonyulásunkat is megváltoztatta. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Csillagh László (alispán) néhány legfontosabb aspektusát, elemezve jelentőségét és időbeli alakulását.

Ez a szócikk az alispánról szól. Hasonló címmel lásd még: Csillag László (egyértelműsítő lap).
Csillagh László
Született1824. április 19.
Bekeháza, Zala vármegye
Elhunyt1876. december 11. (52 évesen)
Bekeháza, Zala vármegye
Állampolgárságamagyar
Nemzetisége magyar
HázastársaGombosy Judit (1827–1892)
Foglalkozásajogász,
alispán,
országgyűlési képviselő
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1872. szeptember 3. – 1875. május 24.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Csillagh László témájú médiaállományokat.

Csáfordi Csillagh László Gábor (Bekeháza, Zala vármegye, 1824. április 19. – Bekeháza, Zala vármegye, 1876. december 11.) Zala vármegyei alispán, országgyűlési képviselő, táblabíró, a királyi kúria legfőbb ítélőszéki osztályú bírája, az Igazságügyi minisztérium osztálytanácsosa, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület tagja.[1]

Családja és származása

A nemesi származású csáfordi Csillagh család sarja. Csillagh László 1824-ben született a bekeházai családi kúriában csárfordi Csillagh Lajos (1789–1860) zalai alispán és nemes Koppány Borbála (1801–1880) fiaként.[2] Apai nagyszülei csáfordi Csillagh Ádám (1739–1798) Zala vármegye főadószedője, első alügyésze, vármegyei számvevő, földbirtokos és a boldogfai Farkas családból származó boldogfai Farkas Anna (1746–1804) voltak.[3] Anyai nagyszülei Koppány József (1753–1818) zalaegerszegi várnagy és hottói Nagy Magdolna (1772–1814) voltak. Csillagh Lászlónak több leánytestvére volt; egyetlen fivére, csáfordi Csillagh Gyula (1829–1904), főhadnagy, vármegye bizottsági tag, földbirtokos.[4]

Élete

A fiatal Csillagh László jogot végzett; a zalai szabadelvű ifjúság köréhez csatlakozott. A liberális érzelmű Csillagh László, ahogy apja is, az 1845-től listázott zalai önkéntes adózó nemesek között szerepelt Deák Ferenc és több más nemes mellett.[5] 1848. március 21-én elsők között lépett be a zalaegerszegi nemzetőrségbe. Később, már április 2-án hadnaggyá választották, szeptemberben a megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj, novemberben pedig az abból szervezett 47. honvédzászlóalj századosa lett. Budavár visszafoglalásánál vett részt jó barátaival, a fiatal Püspöky Grácián, Szladovits Ferenc, Czigány Bertalan és Hertelendy Kálmán honvédekkel együtt. E zászlóaljjal harcolt egészen a világosi fegyverletételig.[6][7]

Büntetésből közlegényként besorozták a császári hadseregben 1850. február 1-jén, viszont egy év múlva váltságdíj ellenében elengedték. Akkor kezdődött a politikai pályája a megyei közigazgatásában, és 1861-ben az egerszegi járás főszolgabírájává választották. 1865 novemberében másodalispánná választották. Később, 1872-ben a zalaegerszegi kerület országgyűlési képviselőjévé választották, és az Igazságügyi minisztérium osztálytanácsosként dolgozott. 1875-ben a legfelsőbb ítélőszék bírájává ki lett nevezve, de egy évvel később 1876. december 11-én elhunyt.[8]

A bekeházai temetőben nyugszik feleségével együtt.

Házassága és gyermekei

1856. december 29-én, Andráshidán vette feleségül koronghi és tropóczi Gombosy Judit Karolina (Andráshida, 1827. december 11. – Bekeháza, 1892. január 13.) kisasszonyt,[9] akinek a szülei koronghi és tropóczi Gombossy Pál (1771–1844) táblabíró, földbirtokos és farkaspatyi Farkas Julianna (1789–1847) voltak. Az apai nagyszülei koronghi és tropóczi Gombossy János (1741–1804), földbirtokos és nemes Mészel Krisztina (1735–1803) voltak. Az anyai nagyszülei farkaspatyi Farkas György (1741–1801), táblabíró, földbirtokos, és zétényi Csukás Terézia (1752–1819) voltak. Csillagh László és Gombossy Judit frigyéből született:

Jegyzetek

  1. ↑ Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Csillagh László
  2. ↑ familysearch.org Csillagh László születésének az adatlapja
  3. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. április 19.)
  4. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Koppány család. (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2021. XVII. Évfolyam. Budapest.) 111.o.
  5. ↑ Molnár András: „A zalai ágyúzás”. Zala megye önkéntes adózói (1845–1848) V/1211 1231. o. (In: Századok)
  6. ↑ http://zalai.dfmk.hu/zalaiak?p=174
  7. ↑ Boldogfai Farkas Ákos András. A Csillagh család (csáfordi). (In: Szerk: Gudenus János József. Nobilitas 2020. XVI. Évfolyam. Budapest. 58.o.)
  8. ↑ Béres Katalin szk. (1998). A szabadságharc emlékei Zalában 1848-1849.(219-220. o.) Zalai Nyomda, Zalaegerszeg.
  9. ↑ Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Csillagh Lászlóné Gombossy Judit
  10. ↑ Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Árvay Lajosné Csillagh Sarolta
  11. ↑ Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Csillagh Kornélia
  12. ↑ Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Lányi Bertalanné Csillagh Mária
  13. ↑ Országos Széchényi Könyvtár – gyászjelentések – Lányi Bertalan

előző másodalispán
Gózony Ferenc

 Zala vármegye másodalispánja

1865. november–1867. május 6.

következő másodalispán
zokoli és illyefalvi
Csutor Imre