1924

Ez a szócikk az 1924. évről szól. Az 1924-es számról szóló cikket lásd itt: 1924 (szám).

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek

Évek: 1919 – 1920 – 1921 – 1922 – 1923 – 1924 – 1925 – 1926 – 1927 – 1928 – 1929

• január 8. – A Kisantant külügyminiszteri konferenciája Belgrádban.^[1]
• január 21. – Vlagyimir Iljics Lenin halála.^[2]
• január 25. – Aláírják a csehszlovák-francia szövetségi szerződést.^[3]
• január 27. – Jugoszláv–olasz barátsági és együttműködési szerződés aláírása Rómában. (Az Adria-paktum – vagy más néven Római-paktum – Fiumét szabad várossá nyilvánítja.)^[1]
• február 1. – Anglia elismeri a Szovjetuniót,^[4] és felveszi vele a diplomáciai kapcsolatokat („a Szovjetunió elismerésének elve”).
• február 1. – Olaszország elismeri a Szovjetuniót.^[4]
• február 16. – A Népszövetség 1923. április 23-ai döntése értelmében a Nógrád vármegyei Somoskő és Somoskőújfalu Csehszlovákiától visszakerül Magyarországhoz.^[3]
• február 25. – Ausztria elismeri a Szovjetuniót.^[4]
• március 3. – II. Abdul-Medzsidet, az utolsó szultánt, megfosztják hatalmától és családjával együtt száműzik Törökországból.
• március 8. – Görögország elismeri a Szovjetuniót és felveszik a diplomáciai kapcsolatokat.^[5]
• március 16. – Kárpátalján a katonai diktatúra feloldása után megrendezik az első csehszlovák parlamenti választásokat.^[3]
• március 21. – A Szovjetunióban megszüntetik a Tyihon pátriárka ellen korábban megindított bírósági eljárást.
• március 26. – Az Olasz Királyság annektálja a Fiumei Szabadállamot, amelyet korábban az 1920. évi rapallói szerződés szavatolt.
• április 1. – A müncheni bíróság Hitlert öt év börtönbüntetésre ítéli, azonban csak 13 hónapot tölt le a rácsok mögött, miközben rendkívüli kényelemben él a landsbergi várbörtönben. (Titkára, Rudolf Heß segítségével ott írja meg a „Mein Kampf” című programjellegű művét.)^[6]
• április 9. – Közzéteszik a német jóvátételt módosító Dawes–tervet.^[7]
• április 15. – A Lengyel Nemzeti Bank megalapítása.^[8]
• április 24. – A korrupciós botrányba keveredett csehszlovák szenátusi elnök, Karel Prášek lemond tisztségéről.^[3]
• május 24. – Megalapítják a Magyar Nemzeti Bankot.^[9]
• május 26. – Csehszlovák-olasz barátsági szerződést írnak alá.^[3]
• június 2. – Az Egyesült Államok teljes körű polgárjogot adományoz az országban született indiánoknak.^[10]
• június 13. – Gaston Doumergue szenátusi elnököt választják meg Franciaország államfőjévé.^[11]
• június 24. – A Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában megkezdi működését.^[12]
• július 1. – A Horvát Parasztpárt (HPP) belép a moszkvai székhelyű Parasztinternacionáléba, főképp, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét felhívja a horvát kérdésre. (8 hónap után kilép.)^[1]
• július 2. – Megalakul a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS).
• július 31. – Lengyelországban elfogadják az úgynevezett Peremvidék-törvényt.^[13]
• szeptember 5. – Magyar–szovjet diplomáciai kapcsolatfelvétel.^[4]
• szeptember 17. – Olaszország – területi igényei miatt – felmondja a rapallói szerződést.^[1]
• október 2. – A Népszövetség elfogadja a nemzetközi viták békés rendezéséről szóló genfi jegyzőkönyvet.
• október 10. – A csehszlovák nemzetgyűlés hét banktörvény elfogadásával szabályozza a pénzintézetek működését.^[3]
• október 18. – Franciaország elismeri a Szovjetuniót.^[4]
• október 30. – A Kínai Köztársaságban Cao Kun elnök uralmát saját tábornoka dönti meg.
• november 13. – Az Egységes Párt 1923 augusztusában kilépett szélsőjobboldali szekciója Gömbös Gyula vezetésével hét képviselővel megalakítja a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártot (Fajvédő Párt).^[14]
• november 26. – Kikiáltják a Mongol Népköztársaságot.^[15]
• november 28. – A Ruhr-vidéket elhagyják az utolsó megszálló francia és belga csapatok is.
• november 30. – Párizsi látogatásakor Károlyi Mihályt az Emberi Jogok Ligája magyar tagozatának elnökévé választják.^[16]

• április – A csehszlovákiai ellenzéki pártok újabb memorandumot juttatnak el a Népszövetséghez a csehszlovák állampolgárság jogtalan megtagadása tárgyában.^[3]

• január 10. – A CBC Sales Corporationt Columbia Picturesre keresztelik át
• március 1. – Walt Disney Alice egy napja a tengeren címen bemutatja első rajzfilmjét. (Alice Csodaországban c. mű alapján)
• április 26. – megalapul az Metro-Goldwyn-Mayer (MGM)
• America – rendező: D. W. Griffith
• Forbidden Paradise – főszereplője: Pola Negri; rendezte: Ernst Lubitsch
• Monsieur Beaucaire – főszereplő: Rudolph Valentino, rendezte: Sidney Olcott
• The Thief of Bagdad, rendező: Raoul Walsh és főszereplője: Douglas Fairbanks
• Balogh Béla – Aranymadár
• Gaál Béla – Csak nővel ne!
• Deésy Alfréd – Hollandi szív

• Az MTK nyeri az NB 1-et. Ez a klub 11. bajnoki címe.
• május 4. – július 27. VIII. Nyári olimpiai játékok – Párizs, Franciaország, 44 ország 3092 sportoló részvételével.
• január 25. – február 5. I. Téli olimpiai játékok – Chamonix, Franciaország, 16 ország részvételével.

• Az Australopithecus nevű hominida első leletének (a Taung 1, „taungi gyermek”) felfedezése Dél-Afrikában.

• Kodály Zoltán: Székely fonó.
• George Gershwin: Rhapsody in Blue.

• január 13. – Paul Karl Feyerabend osztrák származású tudományfilozófus († 1994)
• január 27. – Sabu indiai születésű amerikai színész († 1963)
• január 31. – John Lukacs Széchenyi-díjas magyar történész († 2019)
• március 7. – Abe Kóbó japán író († 1993)
• március 5. – Zakariás József kitűnő magyar labdarúgó, megbecsült edző, az Aranycsapat kiemelkedő középpályása, 35 válogatott mérkőzésen játszott († 1971)
• március 27. – Sarah Vaughn amerikai jazzénekesnő, zongorista († 1990)
• április 3. – Marlon Brando Oscar-díjas színész († 2004)
• április 6. – Méray Tibor Kossuth-díjas magyar író, újságíró († 2020)
• április 12. – Raymond Barre francia kormányfő († 2007)
• április 25. – Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas magyar zeneszerző, karvezető, zenepedagógus, a nemzet művésze († 2019)
• április 25. – Szenes Iván magyar zeneszerző, dalszövegíró († 2010)
• május 5. – Ignazio Spalla (Pedro Sanchez) olasz színész († 2005)
• május 9. – Bulat Salvovics Okudzsava szovjet-orosz költő, író, dalénekes († 1997)
• május 22. – Charles Aznavour örmény származású francia sanzonénekes († 2018)
• június 2. – Böszörményi Géza filmrendező, forgatókönyvíró († 2004)
• június 12. – George H. W. Bush, az USA 41. elnöke († 2018)
• június 13. – Rába György író, költő, műfordító († 2011)
• június 25. – Sidney Lumet amerikai rendező († 2011)
• június 27. – Brusznyai Árpád középiskolai tanár, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja († 1958)
• június 29. – Mojmír Stránský cseh tervező, a Velorex egyik megalkotója († 2011)
• július 21. – Tamássy István magyar kertészmérnök, egyetemi tanár († 1995)
• augusztus 1. – Abdullah ibn Abdul-Aziz, Szaúd-Arábia királya († 2015)
• augusztus 3. – Leon Uris amerikai író († 2003)
• augusztus 4. – Szabad György Széchenyi-díjas magyar történész, politikus, az Országgyűlés elnöke (1990-94) († 2015)
• augusztus 5. – Fazekas Árpád magyar gyermekgyógyász főorvos, nyírségi helytörténeti kutató († 2019)
• augusztus 20. – Gajdócsi István jogász, gazdálkodó, politikus († 1989)
• augusztus 23. – Efrájim Kishon (Kishont Ferenc) magyar származású, izraeli író († 2005)
• augusztus 23. – Robert Solow amerikai közgazdász aki a gazdasági növekedés elméletével foglalkozott († 2023)
• augusztus 25. – Körmöczy Zsuzsa teniszező († 2006)
• augusztus 30. – Pándi Marianne zenetörténész († 2009)
• augusztus 30. – Kisfaludy Lajos vegyészmérnök, az MTA tagja, a gyógyszervegyészet jelentős alakja († 1988)
• szeptember 12. – Karádi Gábor amerikai magyar vízépítő mérnök, az MTA tagja († 2018)
• szeptember 13. – Falusi Károly magyar tsz-elnök, országgyűlési képviselő († 2003)
• szeptember 16. – Lauren Bacall amerikai színésznő, Humphrey Bogart legendás színész felesége († 2014)
• szeptember 17. – Balázs Dénes magyar földrajztudós, karsztkutató, világutazó († 1994)
• szeptember 20. – Bodrogi Tibor etnográfus († 1986)
• október 1. – Jimmy Carter, az USA 39. elnöke († 2024)
• október 5. – Gyarmati Olga olimpiai bajnok atléta († 2013)
• október 22. – Faluvégi Lajos közgazdász, pénzügyminiszter († 1999)
• november 3. – Köteles Erzsébet olimpiai bajnok magyar tornásznő († 2019)
• november 20. – Benoît Mandelbrot francia matematikus († 2010)
• november 22. – Geraldine Page Oscar-díjas amerikai színésznő († 1987)
• november 26. – George Segal amerikai szobrászművész († 2000)
• november 29. – Zsolnai Hédi magyar táncdalénekesnő, színésznő († 2004)
• december 5. – George Savalas görög származású amerikai színész, Telly Savalas testvére († 1985)
• december 8. – Hasznos István olimpiai bajnok vízilabdázó († 1998)
• december 14. – Kibédi Ervin színész († 1997)
• december 15. – Bogáti Péter magyar író, sci-fi-író († 2012)
• december 19. – Kós Lajos magyar bábművész († 2008)
• december 24. – Michael Goldberg amerikai absztrakt expresszionista festő († 2007)
• december 25. – Váci Mihály költő, műfordító († 1970)

• január 14. – Zicsi és vásonkői gróf Zichy Géza magyar író, drámaíró, zeneszerző, zongoraművész, belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, főrendiházi tag (* 1849)
• január 21. – Vlagyimir Iljics Lenin, a Szovjetunió első miniszterelnöke (* 1870)
• február 3. – Thomas Woodrow Wilson amerikai politikus, elnök (* 1856)
• március 17. – Ferdinandy Gejza jogtudós (* 1864)
• március 24. – Robert Nivelle francia tábornok, a francia erők főparancsnoka (1916–17) (* 1856)
• április 24. – Zielinski Szilárd építészmérnök (* 1860)
• június 3. – Franz Kafka csehországi német író (* 1883)
• augusztus 12. – Bródy Sándor író (* 1863)
• szeptember 9. – Tagányi Károly levéltáros, történész, etnográfus (* 1858)
• szeptember 22. – Kövess Hermann tábornagy, hadmérnök (* 1854)
• október 7. – Bér Dezső magyar festő, grafikus, karikaturista és plakáttervező (* 1875)
• október 12. – Anatole France Nobel-díjas francia író (* 1844)
• november 8. – Pasteiner Gyula művészettörténész, műkritikus, az MTA tagja (* 1846)
• november 10. – Pentelei Molnár János festőművész (* 1878)
• november 29. – Giacomo Puccini olasz zeneszerző (* 1858)

• A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek illetve intézményeknek.

• ↑ Baló–Lipovecz: Tények Könyve '92. Szerk. Baló György–Lipovecz Iván. : Ráció. 1992.  

A Wikimédia Commons tartalmaz 1924 témájú médiaállományokat.