Kossuth-díj

A mai világban a Kossuth-díj nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. A Kossuth-díj megjelenése óta felkeltette a közvélemény figyelmét, és folyamatos vitákat váltott ki különböző területeken. Hatása megmutatkozott a társadalomban, a politikában, a gazdaságban és a kultúrában, és a globális napirend központi kérdésévé vált. Ahogy a Kossuth-díj folyamatosan fejlődik és új formákat ölt, befolyása globálisan bővül, végtelen nézőpontokat és véleményeket generálva. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kossuth-díj különböző éleit, és elemezzük jelentőségét a jelenlegi környezetben.

Kossuth-díj
DíjazottA tudomány, a művészet és az irodalom területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek
Szervezet neveMagyarország kormánya
NévadóKossuth Lajos
Alapítás éve1948
OrszágMagyarország Magyarország
Díjátadás
Első díjátadás1948. március 14.
Legutóbbi díjátadás2024. március 14., Országház
A Wikimédia Commons tartalmaz Kossuth-díj témájú médiaállományokat.
Kossuth Lajos, a legmagasabb magyar állami kitüntetés névadója

A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét. Az Országgyűlés 1948-ban 1848. március 15. centenáriuma alkalmából alapította.[1] Eredetileg a Minisztertanács adományozta, 1990 óta a köztársasági elnök, általában a miniszterelnök előterjesztése alapján. A díj mindkét fokozatát, a Kossuth-díjat és a Kossuth-nagydíjat is, rendszerint március 15-én adják át.[2]

Presztízsének megőrzése érdekében a vele járó összeg 2013 óta a Központi Statisztikai Hivatal által évenként számított országos nettó nominál átlagkereset hatszorosa, 50, illetve 100 ezer forintra való felkerekítéssel. A nagydíj összege a díj mindenkori összegének kétszerese, és csak egyéni teljesítmény elismeréséért adományozzák. Megosztott díj esetében a díj összegének fele jár, függetlenül attól, hogy hány személy között osztották meg. A jutalomösszeg – megtartva az 1948 óta töretlen hagyományt – adó- és illetékmentes.

A címet az államfő a kormány előterjesztésére vissza is vonhatja attól, aki erre érdemtelenné vált.[3]

Története

Az első díjakat 1948. március 14-én adták át az ország legkiválóbb embereinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. Az első időszakban a díj mellé 20 ezer forint és babérkoszorú járt.

A tudomány, a művészet és az irodalom területén, valamint az ipari munkában, földművelésben kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket, csoportokat jutalmazták vele. A Minisztertanács adományozta. 1963 óta csupán kulturális és művészeti alkotó tevékenységért ítélik oda. 1966-tól 1990-ig csak általában háromévente ítélték oda (egy alkalommal négy év telt el az előző díjádatástól: 1970, két alkalommal pedig csak két év: 1975, 1985).

Alapításakor 2, 1951-től 3, 1953-tól 4 fokozata volt; 1977 óta újból 2 fokozatú.

Egyéni díjjal 1992-ben 750 ezer, 1994-ben 1,1 millió, 1996-ban 1,6 millió, 1997-ben 1,8 millió, 1998-ban 2,28 millió, 2012-ben 12,9 millió forintot[4] fizettek ki, 2013-tól a mindenkori átlagkereset hatszorosa.

1991-től a kitüntetettek a pénzjutalom, az oklevél és a jelvény mellett egy emlékszobrot is kapnak. Az aranyozott, bronzból készült Kossuth Lajost formázó kis szobrocska 89 mm magas, talapzata egy ezüstözött, rézből készült henger (255 mm magas, 40 mm átmérőjű), amelyben az oklevél tárolható.[3]

Kossuth-díj 1991-től

A díj odaítélése

Bizottság

Név 2016[5] 2017[6] 2018[7] 2019[8] 2020[9] 2021[10] 2022[11] 2023[12] 2024[13]
Balázs János
Bogsch Erik
Eperjes Károly
Klinghammer István
Maróth Miklós
Marton Éva
Mezey Katalin
Sótonyi Péter
Vékás Lajos
Vidnyánszky Attila
Korábbi tagok
Bitskey István
Balog Zoltán
Freund Tamás
Granasztói György
Hámori József
Jókai Anna
Kalász Márton
Kodolányi Gyula
Palkovits Miklós
Sánta Ferenc
Szőcs Géza

A díjazottakról általában

Konkrét díjazással kapcsolatos problémák

Jegyzetek

  1. 1948. évi XVIII. törvény a „Kossuth-díj” alapításáról
  2. Kivéve például 2012-ben és 2014-ben, amikor március 14-én
  3. a b Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása a legmagasabb magyar állami művészeti-kulturális kitüntetésről, a Kossuth-díjról:. infostart, 2021. március 15.
  4. https://index.hu/kultur/2012/03/14/kossuth_dijasok/
  5. 18/2016. (II. 9.) ME határozat. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
  6. 14/2017. (II. 2.) ME határozat. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
  7. 11/2018. (II. 8.) ME határozat. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
  8. Orbán Viktor kijelölte a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagjait (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
  9. Orbán Viktor rájuk bízta, kiket díjaz majd az állam (magyar nyelven). 24.hu, 2020. február 14. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
  10. Flóra, Nagy: Orbán Viktor a Kossuth-díjaknál is számít Vidnyánszky Attilára (magyar nyelven). index.hu, 2021. február 16. (Hozzáférés: 2021. február 16.)
  11. Idén ők döntenek a Kossuth-és Széchenyi-díjról (magyar nyelven). 24.hu, 2022. február 11. (Hozzáférés: 2022. február 11.)
  12. https://hvg.hu/itthon/20230215_Fiatalitas_a_Kossuth_es_Szechenyidij_Bizottsagban
  13. MAGYAR KÖZLÖNY 15. szám 2024. február 12., hétfő. (Hozzáférés: 2024. március 8.)
  14. A Kossuth-díj őskora Archiválva 2011. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben, 168ora.hu, 2008. március 14.
  15. Blaskó Péter tiltakozásból nem veszi át a Kossuth-díját. (Hozzáférés: 2008. március 14.)
  16. https://index.hu/belfold/2011/03/14/a_kossuth-_es_szechenyi_dijasok_nevsora/
  17. Kossuth-díjas lett a Kaláka együttes és Sunyovszky Szilvia is. Nyugat.hu. 2020. aug. 19.

Források

További információk