A mai világban a Kossuth-díj nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. A Kossuth-díj megjelenése óta felkeltette a közvélemény figyelmét, és folyamatos vitákat váltott ki különböző területeken. Hatása megmutatkozott a társadalomban, a politikában, a gazdaságban és a kultúrában, és a globális napirend központi kérdésévé vált. Ahogy a Kossuth-díj folyamatosan fejlődik és új formákat ölt, befolyása globálisan bővül, végtelen nézőpontokat és véleményeket generálva. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Kossuth-díj különböző éleit, és elemezzük jelentőségét a jelenlegi környezetben.
Kossuth-díj | |
Díjazott | A tudomány, a művészet és az irodalom területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyek |
Szervezet neve | Magyarország kormánya |
Névadó | Kossuth Lajos |
Alapítás éve | 1948 |
Ország | Magyarország |
Díjátadás | |
Első díjátadás | 1948. március 14. |
Legutóbbi díjátadás | 2024. március 14., Országház |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kossuth-díj témájú médiaállományokat. |
A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét. Az Országgyűlés 1948-ban 1848. március 15. centenáriuma alkalmából alapította.[1] Eredetileg a Minisztertanács adományozta, 1990 óta a köztársasági elnök, általában a miniszterelnök előterjesztése alapján. A díj mindkét fokozatát, a Kossuth-díjat és a Kossuth-nagydíjat is, rendszerint március 15-én adják át.[2]
Presztízsének megőrzése érdekében a vele járó összeg 2013 óta a Központi Statisztikai Hivatal által évenként számított országos nettó nominál átlagkereset hatszorosa, 50, illetve 100 ezer forintra való felkerekítéssel. A nagydíj összege a díj mindenkori összegének kétszerese, és csak egyéni teljesítmény elismeréséért adományozzák. Megosztott díj esetében a díj összegének fele jár, függetlenül attól, hogy hány személy között osztották meg. A jutalomösszeg – megtartva az 1948 óta töretlen hagyományt – adó- és illetékmentes.
A címet az államfő a kormány előterjesztésére vissza is vonhatja attól, aki erre érdemtelenné vált.[3]
Az első díjakat 1948. március 14-én adták át az ország legkiválóbb embereinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. Az első időszakban a díj mellé 20 ezer forint és babérkoszorú járt.
A tudomány, a művészet és az irodalom területén, valamint az ipari munkában, földművelésben kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket, csoportokat jutalmazták vele. A Minisztertanács adományozta. 1963 óta csupán kulturális és művészeti alkotó tevékenységért ítélik oda. 1966-tól 1990-ig csak általában háromévente ítélték oda (egy alkalommal négy év telt el az előző díjádatástól: 1970, két alkalommal pedig csak két év: 1975, 1985).
Alapításakor 2, 1951-től 3, 1953-tól 4 fokozata volt; 1977 óta újból 2 fokozatú.
Egyéni díjjal 1992-ben 750 ezer, 1994-ben 1,1 millió, 1996-ban 1,6 millió, 1997-ben 1,8 millió, 1998-ban 2,28 millió, 2012-ben 12,9 millió forintot[4] fizettek ki, 2013-tól a mindenkori átlagkereset hatszorosa.
1991-től a kitüntetettek a pénzjutalom, az oklevél és a jelvény mellett egy emlékszobrot is kapnak. Az aranyozott, bronzból készült Kossuth Lajost formázó kis szobrocska 89 mm magas, talapzata egy ezüstözött, rézből készült henger (255 mm magas, 40 mm átmérőjű), amelyben az oklevél tárolható.[3]
Név | 2016[5] | 2017[6] | 2018[7] | 2019[8] | 2020[9] | 2021[10] | 2022[11] | 2023[12] | 2024[13] |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Balázs János | |||||||||
Bogsch Erik | |||||||||
Eperjes Károly | |||||||||
Klinghammer István | |||||||||
Maróth Miklós | |||||||||
Marton Éva | |||||||||
Mezey Katalin | |||||||||
Sótonyi Péter | |||||||||
Vékás Lajos | |||||||||
Vidnyánszky Attila | |||||||||
Korábbi tagok | |||||||||
Bitskey István | |||||||||
Balog Zoltán | |||||||||
Freund Tamás | |||||||||
Granasztói György | |||||||||
Hámori József | |||||||||
Jókai Anna | |||||||||
Kalász Márton | |||||||||
Kodolányi Gyula | |||||||||
Palkovits Miklós | |||||||||
Sánta Ferenc | |||||||||
Szőcs Géza |