A mai világban a 1916 vezető szerepet töltött be az élet különböző területein. A társadalomra gyakorolt hatásától a technológiára gyakorolt hatásáig a 1916 rendkívül fontos elemzendő és megvitatható témává vált. Az idő előrehaladtával a 1916 továbbra is releváns téma, amely továbbra is vitákat és elmélkedéseket generál különböző területeken. Ebben a cikkben a 1916 különböző perspektíváit vizsgáljuk meg, annak eredetétől és fejlődésétől a jelenre gyakorolt hatásáig. Ezenkívül megvizsgáljuk a 1916 jelenlegi szerepének alapos megértésének és elemzésének fontosságát, valamint azt, hogy ez hogyan befolyásolhatja a jövőt.
Ez a szócikk az 1916. évről szól. Az 1916-os számról szóló cikket lásd itt: 1916 (szám).
június 4. – Egy négyszáz kilométeres frontszakaszon II. Miklós orosz cár parancsára megindul a Bruszilov tábornok irányította orosz offenzíva, amely áttöri az Osztrák–Magyar Monarchia mélységi hadműveleti tartalékkal lényegében nem rendelkező védőállásait. (Az oroszok néhány nap alatt elfoglalták Luckot és délen Oknát, majd rövid időn belül egész Volhíniát és Bukovinát.)[12]
Este fél 9-kor, a román király bécsi követe átad Ausztria–Magyarország külügyi hivatalában egy jegyzéket Románia hadüzenetével,[15] és a román csapatok 9 óra körül[16] át is lépik a határt.[17]
Milan Rastislav Štefánik és az oroszországi csehszlovák szervezetek képviselői aláírják az úgynevezett kijevi jegyzőkönyvet, melyben elismerik a Masaryk vezette párizsi Csehszlovák Nemzeti Tanács vezető szerepét.[4]
október 4. – A románok megkíséreltek ellentámadásba lépni Brassó térségében, de a német-osztrák-magyar csapatok megállítják, majd kiverik őket Erdélyből.
október 6. – A román hadvezetés leállítja a dobrudzsai offenzívát.[19]
november 5. – Németország és Ausztria-Magyarország közösen proklamálják az önálló lengyel királyság megalakulását. (Ez az állam azonban csupán az Oroszország által megszállt lengyel területekre terjedne ki.)[20]
december 6. – A központi hatalmak csapatai bevonulnak Bukarestbe. (1917 elejére Románia területének fele – az értékes olajmezőkkel – megszállás és német katonai igazgatás alá került.)[22]
március – Tomáš Masaryk párizsi tartózkodása idején megalakul a Csehszlovák Nemzeti Tanács mint a Cseh Külföldi Bizottság jogutódja. (A tanács elnöke Masaryk, alelnökei M. R. Štefánik és J. Dürich, főtitkára E. Beneš.)[4]
A magyar főváros törvényhatósági bizottsága a budapesti gyógyforrások vizének palackozására és forgalmazására megalapítja a Székesfővárosi Ásványvízüzemet. (1919-ben az üzem napi 5000 liter szénsavval telített Harmatvizet forgalmazott.)[24]
december – Megalakul az ideiglenes lengyel államtanács, melyben a katonai ügyeket Józef Piłsudski irányítja. (Céljai között szerepel a lengyel újoncok toborzása, valamint egy olyan csatlós állam létrehozása, mely elválasztaná Németországot Oroszországtól. Tervbe veszi továbbá a lengyel lakosság áttelepítését a poroszok megszállta területekről a tervezett államba.)[20]
szeptember 14. – Samuel Goldfish otthagyja a Laskyt és megalapítja a Goldwyn Pictures Corporationt.
november 19. – Samuel Goldfish (későbbi neve Samuel Goldwyn) és Edgar Selwyn létrehozza a Goldwyn Company-t (a cégnél később a legsikeresebb független filmesek kezdenek el tevékenykedni).
április 3. – Veress Ferenc, kolozsvári fényképész, feltaláló, a magyar fotótörténelem meghatározó alakja, nevéhez számos fényképészeti eljárás feltalálása fűződik (* 1832)
A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Meleg, esős tél délnyugati szél és anticiklonális helyzetek.[26]
Jegyzetek
↑ abcBalla Tibor: Magyar katonák az Osztrák-Magyar Monarchia hadrendjében (1914–1918). Honvédségi Szemle, CXLII. évf. 6. sz. (2014) 128. o. ISSN 2060-1506
↑Feith László: Gallipoli. Törököt fogtam, nem ereszt. Magyar Honvéd, XXVI. évf. 2. sz. (2015) 51. o. ISSN 0865-6932
↑ abcdeUngváry Krisztián: Isonzó, Doberdó, Caporetto. Magyarok az első világháborúban. Rubicon, XXV. évf. 274. sz. (2014) 16. o.
↑Fodor Gábor: Vörös Kereszt és Vörös Félhold. Egy magyar kórház Konstantinápolyban. Rubicon, XXXI. évf. 348. sz. (2020) 80. o. ISSN 0865-6347
↑Easter Rising. www.britannica.com (Hozzáférés: 2025. január 27.)
↑Németh István: A német flotta az első világháborúban. A császári haditengerészet tündöklése és bukása. Rubicon, XXVI. évf. 280. sz. (2015) 16–27. o. ISSN 0865-6347
↑Klíma:Christian Pfister – Heinz Wanner: Klíma és társadalom Európában: Az utolsó ezer év. Budapest: Osiris. 2024. = osiris társadalomtudományi könyvtár, ISBN 978 963 276 506 8
↑Magyarország története:Magyarország története. Főszerk. Romsics Ignác. Budapest: Akadémiai. 2010. ISBN 978 963 05 8543 9