Jelenleg a Faluvégi Lajos a társadalom különböző területei számára nagyon fontos és érdekes téma lett. A tudományos köröktől az üzleti életig a Faluvégi Lajos sok ember figyelmét felkeltette hatásának és mai relevanciájának köszönhetően. A technológiai és társadalmi fejlődés hozzájárult a Faluvégi Lajos növekedéséhez és jelentőségéhez a kortárs életben, ami végtelen vitákat, vitákat és elemzéseket generált a témával kapcsolatban. Éppen ezért ez a cikk részletesen és kritikusan foglalkozik a Faluvégi Lajos mai fontosságával, valamint a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt hatásával.
Faluvégi Lajos | |
Magyarország pénzügyminisztere | |
Hivatali idő 1971. május 12. – 1980. június 27. | |
Előd | Vályi Péter |
Utód | Hetényi István |
Az Országos Tervhivatal elnöke | |
Hivatali idő 1980 – 1986 | |
Előd | Huszár István |
Utód | Maróthy László |
Született | 1924. október 22. Mátraderecske |
Elhunyt | 1999. december 5. (75 évesen) Budapest |
Párt | |
Foglalkozás |
|
Iskolái | Budapesti Corvinus Egyetem (–1962) |
Faluvégi Lajos (Mátraderecske, 1924. október 22. – Budapest, 1999. december 5.) magyar közgazdász, pénzügyminiszter.
Tanulmányait 1943-ig a Kossuth Lajos Felsőkereskedelmi Iskolában, majd 1962-ig az MKKE-n végezte. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes tanára. 1945-től a Pénzügyminisztériumban főosztályvezető, 1968–1971 között pénzügyminiszter-helyettes, 1980-ig pénzügyminiszter, 1980–1986 között miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke. 1987-ben nyugállományba vonult. Ezután 1988-tól 1993-ig a Magyar Könyvvizsgálók Egyesületének elnöke, 1989 májusától 1990 júniusáig a Tőzsdetanács elnöke, 1990–1993 között a Budapesti Értéktőzsde felügyelő bizottságának tagja volt.
1975–1988 között az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt. Ő hívta fel a figyelmet elsőként az államadósságra.[1]
2004-ben, családi kezdeményezésre, Faluvégi Lajos nevével alapítvány jött létre, hogy életművének és munkásságának emléket állítson, valamint a hazai befektetési kultúra fejlesztésében részt vegyen.
Elődje: Vályi Péter |
Utódja: Hetényi István |