A következő cikkben a Walko Lajos-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely különböző területeken váltott ki érdeklődést és vitát. A Walko Lajos olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette relevanciája és a társadalomra gyakorolt hatása miatt. Ebben a cikkben a Walko Lajos-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől és fejlődésétől a lehetséges jövőbeli következményekig. Fontos megérteni a Walko Lajos fontosságát, és különféle szempontokból elemezni, hogy megértsük a hatókörét és relevanciáját. Ezzel a cikkel igyekszünk átfogó képet nyújtani a Walko Lajos-ről, és ösztönözzük a témával kapcsolatos gondolkodást és vitát.
Walko Lajos | |
Magyarország pénzügyi államtitkára | |
Hivatali idő 1921. szeptember 27. – október 4. (miniszteri hatáskörben) | |
Előd | Hegyeshalmi Lajos |
Utód | Bethlen István |
Magyarország kereskedelemügyi minisztere | |
Hivatali idő 1922. június 16. – 1926. október 15. | |
Előd | Hegyeshalmi Lajos |
Utód | Herrmann Miksa |
Magyarország külügyminisztere | |
Hivatali idő 1925. március 5. – 1930. december 9. | |
Előd | Scitovszky Tibor |
Utód | Károlyi Gyula |
Magyarország külügyminisztere | |
Hivatali idő 1931. augusztus 24. – 1932. október 1. | |
Előd | Károlyi Gyula |
Utód | Puky Endre |
Született | 1880. október 30. Budapest[1] |
Elhunyt | 1954. január 10. (73 évesen) Visegrád |
Párt | |
Foglalkozás |
|
Vallás | evangélikus kereszténység |
A Wikimédia Commons tartalmaz Walko Lajos témájú médiaállományokat. |
Walko Lajos, teljes születési nevén Walkó Lajos Béla Endre (Budapest, 1880. október 30. – Visegrád, 1954. január 10.) országgyűlési képviselő, Magyarország külügyminisztere.
Apja az ágostai hitvallású polgári származású Walkó Lajos (1852–1901), a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatója,[2] anyja a római katolikus nemesi származású tóth-lipcsei Fabriczius Amália (1853–1924).[3] Az anyai nagyszülei tóth-lipcsei Fabricius Endre (1823–1902), ügyvéd, közjegyző és zabári Szontagh Amália (1825–1893) voltak.[4]
Jogot végzett, majd a lipcsei, majd a berlini egyetemen nemzetgazdaságtant hallgatott. Hazatérve a Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank szolgálatába lépett. 1911-ben a pénzügyminisztérium tisztviselője, 1917-től tanácsos, 1919 szeptemberétől 1920 decemberéig államtitkár. 1921-ben az Osztrák–Magyar Bank főtanácsosa.
A Bethlen-kormányban különböző posztokat töltött be. 1921. szeptember 27-től december 3-ig a pénzügyminisztérium adminisztratív vezetője (államtitkár, miniszteri hatáskörrel), 1921 decemberétől rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter. 1922. június 16-tól 1926. október 15-ig kereskedelemügyi miniszter és 1925. március 5-től 17-ig a külügyminisztérium vezetője, 1925. március 17-től 1930. december 9-ig külügyminiszter is. 1924. február 20-tól március 25-ig[5] ideiglenes pénzügyminiszter. Ezt követően 1931. augusztus 24-től 1932. október 1-ig külügyminiszter a Károlyi-kormányban.
Bethlen István mellett jelentős szerepet játszott a Horthy-rendszer külföldi kölcsönnel történt pénzügyi stabilizálásában; 1926-ban népszövetségi fődelegátus. 1938-tól a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke volt.
1913. szeptember 25-én Budapesten,[6] a II. kerületben házasságot kötött Weiss Eleonórával (Budapest, 1885. szeptember 21.–Visegrád, 1963. december 23.),[7] akinek a szülei Weiss Fülöp (1859–1942), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatóságának az elnöke, közgazdász, a magyar Felsőház tagja, a Magyar Érdemrendnek, a Ferenc József-rendnek és Vaskorona-rendnek a tulajdonosa,[8] valamint Garai Flóra (1864–1928) voltak.[9] Walkó Lajos és Weiss Eleonóra frigyéből született: