Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Petőfi Irodalmi Múzeum releváns szempontjait, amely téma szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A színen való megjelenése óta a Petőfi Irodalmi Múzeum végtelen vitákat váltott ki, csodálatot és vitákat is kiváltva. Az évek során a Petőfi Irodalmi Múzeum számos módon fejlődött, alkalmazkodva a modern társadalom változó igényeihez. Ebben a kiadványban igyekszünk elmélyülni azokban a különböző szempontokban, amelyek a Petőfi Irodalmi Múzeum-et ma olyan releváns témává teszik, elemezve annak különböző ágazatokra gyakorolt hatását és jövőbeli előrejelzéseit. A Petőfi Irodalmi Múzeum megjelenésétől napjainkig kitörölhetetlen nyomot hagyott a kultúrában, a gazdaságban és a technológiában, megszilárdítva magát a kortárs világ mindenütt jelenlévő alakjaként. Tartson velünk a Petőfi Irodalmi Múzeum túrán, ahol megfejtjük titkait, és felfedezzük mindennapi életünkre gyakorolt hatását.
Petőfi Irodalmi Múzeum | |
Becenév: PIM | |
A múzeum adatai | |
Elhelyezkedés | Budapest Magyarország |
Cím | 1053 Károlyi utca 16, Károlyi-palota |
Alapítva | 1909 |
Igazgató | Török Petra |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 03′ 30″47.491592°N 19.058235°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 03′ 30″47.491592°N 19.058235°E | |
A Petőfi Irodalmi Múzeum weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Irodalmi Múzeum témájú médiaállományokat. |
A Petőfi Irodalmi Múzeum Budapesten található, országos gyűjtőkörű szakmúzeum, amelynek feladata a magyar irodalom tárgyi emlékeinek gyűjtése, őrzése és bemutatása. Múzeumi kiállítóhely, tudományos intézet, kutatóhely és könyvkiadó. 1954-ben alapították, jogelődje 1909-től a Petőfi-Ház (Jókai-Ház).[1] 1957 óta működik jelenlegi helyén, a belvárosi Károlyi-palotában. 2024. július 1-től a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ tagintézményeként működik.
1832-ben A. P. Riegl és Hofrichter József tervei alapján építették át a palotát. Az épület történetéhez tartozik, hogy a reformkorban itt működött Bártfay László nevezetes irodalmi szalonja, amelyről naplójában[2] is beszámol. Híres volt a palota fényes estélyeiről, ahol Liszt Ferenc is zongorázott. 1849–50-ben Jelasics, majd Haynau szállása volt. 1849. január 8-án itt tartóztatták le Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.
A 19. század utolsó évtizedeiben ismét a pesti főúri világ egyik találkozóhelye volt a palota, egyik bálján még Ferenc József is megjelent.
1918 októberében itt alakult meg a Magyar Nemzeti Tanács. A palota utolsó magántulajdonosa Károlyi Mihály volt, 1919-es emigrálása után az állam elkobozta, majd 1929-től a Főváros kezelésébe került. 1930-tól 20 éven át itt működött a Fővárosi Képtár.
A második világháború idején nagyobb károk nem érték az épületet, viszont belső berendezéseit, műkincseit széthordták-elárverezték, gazdag könyvtárának sorsa ismeretlen. A Károlyi család levéltárát a Magyar Országos Levéltárba költöztették.[3]
A magyar irodalom múzeuma 1954-ben az 1909-ben alapított Petőfi–Jókai-ház örökébe lépett. Az első két évben kiállításainak helyszíne a Magyar Nemzeti Múzeum volt.[4] 1955-ben saját épületet kapott, ahol 1956 nyaráig csupán néhány tárlat valósult meg, a József nádor tér 7. (Harmincad utca 2.) alatti, egykori Muráthy-Teleki-palotában. (1993 óta a Crédit Lyonnais Bank/Credit Agricole Bank budapesti székhelye, az Arany Bárány Étterem melletti saroképület.)[5]
1957 tavaszán Budapest egyik legjelentősebb klasszicista műemlékében, a Károlyi-palotában kapott végleges helyet. A rendszerváltás idejére a palotaépület állaga jelentősen leromlott, renoválása elkerülhetetlenné vált, így a kiállítási terek néhány évre bezártak, a kutatómunka, könyvkiadás stb. azonban folytatódott. 1996–2000 között teljeskörű felújításon esett át, melyet építészeti, régészeti, művészettörténeti kutatások-feltárások előztek meg, számos belsőépítészeti, térkialakítási, színeket, textíliákat stb. érintő rekonstrukciót eredményezve.
A 2023-as Petőfi-emlékév kapcsán 2022-ben nagyarányú felújítás vette kezdetét az épületben: januárban bezártak a kiállítások, a rendezvények külső helyszíneken zajlottak, a kutatószolgálat (kézirattár, könyvtár stb.) tovább működött.
A felújított épület átadására 2023 januárjában került sor, egyidőben az új állandó Petőfi-kiállítás megnyitásával (Költő lenni vagy nem lenni).
A Károlyi-palotában kapott helyet az 1990-es évekig a PIM mellett a Budapesti Történeti Múzeum régészeti osztálya, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum textilgyűjteménye. 1998-ban Magyar Irodalom Háza lett az intézmény neve. Néhány évig Magyar Irodalmi Múzeumnak (MIM) nevezték, amelynek a Kortárs Irodalmi Központ (KIK) is része volt, így egy ideig PIM-KIK néven jegyezték. 2000-től ismét Petőfi Irodalmi Múzeumnak (PIM) nevezik. 2000–2003 között Károlyi Palota Kulturális Központ (KPKK) lett a fenntartó, amely a múzeum falai közé költözött, önálló kiállításokkal és programkínálattal, így egyszerre két intézmény is osztozott az épületen. Majd 2003-tól ismét a PIM lett az épület gazdája. Szervezeti felépítése.
Jelentős könyv-, periodika-, kézirat-, kisnyomtatvány-, fotó-, képzőművészeti, relikvia- és médiagyűjteménnyel (film, mozgókép, hangzóanyag) rendelkezik. Kutatószolgálata, könyvtára hétfőtől csütörtökig 10–16 óra között áll a kutatók rendelkezésére. 2002–2006 között Irodalmi Múzeum címmel negyedévenként hírlevele jelent meg. Fennállásának 50. évfordulóján alapított elismerése a Fáma-díj, amely évente kerül átadásra az intézmény érdekében kiemelkedő munkát végző személy számára (az érem alkotója ifj. Szlávics László).[6]
2006-tól 2022-ig a Digitális Irodalmi Akadémiának is otthont adott, valamint szervezetéhez tartozik a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet (mely 2022-től Hankiss Ágnes Intézet néven működik),[7] és a Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda. Falai közt 2021-ig működött a Magyar PEN Club.
2020-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központot hívott életre, amely 2021. december elseje óta az Országos Széchényi Könyvtár szervezeti egységeként működik.[8]
Számos filiálé (fiókintézmény) tartozik szervezete alá:
2017-től 2021 őszéig a Petőfi Irodalmi Múzeum részei voltak:
A legjelesebb magyar költők, írók és irodalomtörténészek hagyatékát őrzik itt, többek közt: Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Karinthy Ferenc, Déry Tibor, Heltai Jenő, Füst Milán, Bálint György, Szerb Antal, Thurzó Gábor, Bölöni György, Tamási Áron, Szentkuthy Miklós, Határ Győző, Rónay György, Devecseri Gábor, Nemes Nagy Ágnes, Somlyó György, Rába György, Rubin Szilárd és mások. Legbecsesebb nemzeti emlékeink közt őrzik Petőfi Sándor Nemzeti dal és József Attila A Dunánál c. költeményének kéziratát, a Vizsolyi Biblia egy teljes példányát, Petőfi Sándor 1850-ben kiadott, majd bezúzott[15] kötetének példányát. Jelentős az emigrációs gyűjteménye is.