Kongresszusi Könyvtár

A mai világban a Kongresszusi Könyvtár téma nagyon fontos és sok embert érdekel. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár bizonyos tudományágak fejlődésében betöltött jelentősége miatt, a Kongresszusi Könyvtár felkeltette az akadémikusok, szakértők és a nagyközönség figyelmét. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kongresszusi Könyvtár különböző aspektusait és dimenzióit, elemezve jelentését, hatását és relevanciáját a különböző kontextusokban. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt a témát, és átfogóbb és teljesebb képet nyújtunk a Kongresszusi Könyvtár-ről.

Kongresszusi Könyvtár
Library of Congress
TelepülésWashington
Cím101 Independence Ave, SE Washington, DC 20540,
Építési adatok
Megnyitás1800. április 24.
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Kongresszusi Könyvtár (Washington, D.C.)
Kongresszusi Könyvtár
Kongresszusi Könyvtár
Pozíció Washington, D.C. térképén
é. sz. 38° 53′ 19″, ny. h. 77° 00′ 17″38.888611°N 77.004722°WKoordináták: é. sz. 38° 53′ 19″, ny. h. 77° 00′ 17″38.888611°N 77.004722°W
Térkép
Kongresszusi Könyvtár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kongresszusi Könyvtár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Kongresszusi Könyvtár az Amerikai Egyesült Államok nemzeti könyvtára, mely Washingtonban található négy épületben. Ez a világ legnagyobb könyvtára mind fizikai méretei, mind tárolt könyveinek, dokumentumainak száma szerint.

Történelem

A könyvtár az 1800. évi kongresszusra épült, és a 19. század jelentős részében az Amerikai Egyesült Államok Capitoliumában működött. Miután az 1812-ben folyó brit–amerikai háború idején gyűjteményének legnagyobb része elpusztult, Thomas Jefferson saját gyűjteményét, 6487 kötetet adott el a könyvtár részére.[1][2] A század közepétől az amerikai polgárháborút követően a könyvtár gyors növekedésnek indult méretében és jelentőségében egyaránt. A 20. századra kimagasló szerepet szerzett magának az értékek megőrzésében. A könyvtár elsődleges küldetése, hogy a kongresszusi tagok által felvetett kérdéseket kutassa. Bár a könyvtár nyitva áll a nyilvánosság előtt, csak könyvtártagok, kongresszusi tagok, a legfelsőbb bíróság bírói és más magas rangú hivatalnokok nézhetnek bele a könyvekbe.

A könyvtár négy helyszínen működik. Legrégebbi épülete a Thomas Jefferson-épület, mely 1897-ben nyílt meg, a könyvtár fő épülete. A John Adams-épület 1939 januárjában, a James Madison Memorial-épület 1980-ban, az audio-video központként üzemelő Packard Campus pedig 2007-ben nyílt meg.

Könyvtárosai

„A Kongresszus könyvtárosa” (the Librarian of Congress) a Kongresszusi Könyvtár vezetője, akit az Egyesült Államok elnöke jelöl ki a szenátus javaslatára.

  1. John J. Beckley (1802–1807)
  2. Patrick Magruder (1807–1815)
  3. George Watterston (1815–1829)
  4. John Silva Meehan (1829–1861)
  5. John Gould Stephenson (1861–1864)
  6. Ainsworth Rand Spofford (1864–1897)
  7. John Russell Young (1897–1899)
  8. Herbert Putnam (1899–1939)
  9. Archibald MacLeish (1939–1944)
  10. Luther H. Evans (1945–1953)
  11. Lawrence Quincy Mumford (1954–1974)
  12. Daniel J. Boorstin (1975–1987)
  13. James H. Billington (1987–2015)[3]
  14. David S. Mao (2015–2016) (Helyettes.)
  15. Carla Hayden (2016–)[4]

Magyar vonatkozások

Galéria

Jegyzetek

  1. Thomas Jefferson's library. purplemotes.net. . (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  2. History. Library of Congress. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  3. Previous Librarians. Library of Congress. (Hozzáférés: 2012. március 11.)
  4. New Librarian of Congress Offers a History Lesson in Her Own Right

További információk

  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap