Diplomata

Ebben a cikkben mélyebben elmélyülünk a Diplomata témájában, és feltárjuk annak különböző oldalait és alkalmazásait. A Diplomata olyan téma, amely az elmúlt években sok ember érdeklődését felkeltette, és jelentősége folyamatosan növekszik. A Diplomata eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig vita és elemzés tárgya volt különböző területeken és tudományágakban. Ebben a cikkben elemezzük a Diplomata különböző aspektusait és hatását olyan területeken, mint a technológia, a kultúra, a gazdaság és a politika. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Diplomata hogyan fejlődött az idők során, és hogyan vetül a jövőbe.

Talleyrand, a 19. század egyik legnevesebb diplomatája
Az ENSZ, a világ legnagyobb diplomáciai szervezete New York-i központja

A diplomata a diplomáciai tevékenységet hivatásszerűen végző, megfelelő szakképesítéssel és nyelvtudással rendelkező állami tisztviselő. A diplomata a fogadó országban a nemzetközi jog által meghatározott diplomáciai mentességekkel és kiváltságokkal rendelkezik.

A foglalkozás jellemzői

A diplomata a külügyi szolgálatot irányító központi szervnél, jellemzően a külügyminisztériumban, vagy nemzetközi szervezetekben (multilaterális diplomácia), vagy a kétoldalú kapcsolatokban, a külképviseleteken, (nagykövetség vagy konzulátus) végzi munkáját, látja el országának képviseletét. A diplomáciai munkát különböző beosztásokban, diplomáciai rangokba sorolva végzik a tisztviselők.[1]

Legfontosabb feladata, hogy országa külpolitikai céljainak megvalósulását körültekintően és hatékonyan szolgálja. Hazája állampolgárait a képviseleti országban szükség esetén az előírásoknak megfelelően segíti, részükre jogi segítséget nyújt. A külpolitikai kapcsolatok, illetve azon belül saját szakterületének alakulását, eseményeit folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség esetén jelentéseket készít. Részt vesz a fogadó ország hivatalos rendezvényein, fogadásain.

Tágabb értelemben diplomatáknak nevezik azokat a politikusokat is, akik aktívak az adott állam külkapcsolatai területén. A legmagasabb rangú diplomata, az adott ország diplomáciai szolgálatának vezetője a külügyminiszter, aki egyben magas rangú politikus is, a kormány tagja.[1]

A nemzetközi jog nem határozza meg, hogy ki lehet diplomata, ez az adott országok saját szabályaitól függ. Történelmileg a diplomaták – különösen a francia forradalom előtt – a főnemesség soraiból kerültek ki, később helyet kaptak a vagyonos polgárság képviselői is.[1] A foglalkozás a 20. század során demokratizálódott. Az egykori szocialista országokban lehetővé vált a széles néprétegekből származó személyek számára is a megfelelő képesítés megszerzése és a diplomáciai szolgálatba állás. A 21. században szinte minden ország komoly szakképzettséghez és megfelelő nyelvtudáshoz köti a diplomaták kinevezését. Az ilyen szakembereket, akik a diplomáciai pályát élethivatásuknak tartják, nevezik karrierdiplomatáknak.[2]

Emellett azonban széles körben létezik a politikai kinevezettek gyakorlata is, amikor vezető diplomáciai posztokra, jellemzően nagykövetnek, politikai érdemeik alapján kerülnek személyek, általában csak egy-egy kiküldetés idejére. Az ilyen esetekben a külképviseletek szakmai munkájának vezetése általában a nagykövet helyettesére, az úgynevezett első beosztottra, a vezető szakképzett diplomatára hárul.

Képzés

Magyarországon több felsőfokú intézmény foglalkozik nemzetközi szakon diplomata képzéssel mesterszakon. Az alapképzés hat félév.[3] A legismertebbek:

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Diplex 201. o.
  2. ↑ Új diplomáciai lexikon 81. o.
  3. ↑ A szak leírása
  4. ↑ BCE diplomata szakok
  5. ↑ Nemzetközi tanulmányok. . (Hozzáférés: 2019. június 5.)
  6. ↑ Nemzetközi tanulmányok alapképzés
  7. ↑ Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar. . (Hozzáférés: 2019. június 5.)

Források

Kapcsolódó szócikkek