Duschek Ferenc

Ebben a cikkben a Duschek Ferenc témakörben fogunk elmélyülni, amely téma nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A Duschek Ferenc egy olyan fogalom, amely a tudománytól a populáris kultúráig különböző területeken vált jelentőségre, és hatása az utóbbi időben jelentősen elterjedt. Ezek mentén tárjuk fel a Duschek Ferenc különböző oldalait és dimenzióit, elemezzük a mindennapi életre gyakorolt ​​hatását, jelentőségét az akadémiai területen, valamint a technológiai és szórakoztatóipari jelenlétét. Multidiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Duschek Ferenc-et, és átfogó képet nyújtsunk erről a jelenségről, amely számos egyén és csoport figyelmét felkeltette a mai társadalomban.

Duschek Ferenc
Magyarország pénzügyminisztere
Hivatali idő
1848. szeptember 28. – 1849. augusztus 11.
ElődKossuth Lajos
UtódLónyay Menyhért (1867 után)
Született1797. augusztus 28.[1]
Radovesice
Elhunyt1872. október 17. (75 évesen)
Foglalkozás
Duschek Ferenc aláírása
Duschek Ferenc aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Duschek Ferenc témájú médiaállományokat.

Duschek Ferenc (Radovesnice I, 1797. augusztus 28. – Csornkovec, 1873. október 27.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzügyminisztere.

Élete

Budán, Egerben és Pesten tanult és a hivatalos pályára lépett. Szorgalma és képzettsége által annyira megnyerte gróf Majláth József kincstári elnök kegyét, hogy maga mellé vette tollnokul, amikor királyi biztosként kiküldték Fiume és a tengermellék visszakebelezésére. Innen mint kamarai fogalmazó jutott vissza Budára; ott titkárságig emelkedett, azután a kancelláriánál lett titkár, végre részt vett az államtanácsnál, a monarchiának akkor legfőbb és legfontosabb közigazgatási hatóságánál. Ott tevékenysége által igen nagy befolyásra tett szert; Széchenyinek közgazdasági tervei keresztülvitelénél leginkább vele volt dolga.

Polgári származása dacára 1845-ben a magyar királyi udvari kamara alelnökévé nevezték ki. Nagy érdemei elismeréséül 1821. január 26-án, Duschek Ferenc, a budai kamarai kerület főerdőfelügyelője I. Ferenc magyar királytól nemességet és családi címert szerzett.[2]

Az 1848-as forradalom során Kossuth mint pénzügyminiszter, a tapasztalt kiváló szakférfiút hívta meg maga mellé államtitkárnak. A régi rendszer próbált hivatalnoka bevált a forradalmi viszonyok közt is, s minthogy minisztere másfelé volt elfoglalva, valójában ő vezette az egész nagy fontosságú tárcát. Bár múltjánál és koránál fogva nem volt forradalmi szellemű, elvállalta Kossuth kormányzósága alatt a forradalmi kormányban a pénzügyminiszteri tárcát. A temesvári csata után ő is menekülni igyekezett, de az arad-lugosi országúton feltartóztatták, s így a vele levő irattal s kincstárral (körülbelül 5 millió forint), megadta magát az osztrák seregnek. Haditörvényszék elé állították, de csak rövid ideig szenvedett fogságot.

Életét teljes magányban végezte. Abban a fekete könyvben, mely Ács mellett Klapka birtokába jutott, és amelyet Horváth Mihály látott, neve mellé az volt jegyezve: teljesen igazolt. Másrészt Kossuth teljesen meg volt elégedve működésével, és nem kétséges, hogy a forradalom alatt a lehető legjobban kezelte a pénzügyet, a régi osztrák bürokrata pontosságával s lelkiismeretességével.

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Duschek, Franz (BLKÖ)
  2. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 64. kötet - 649 - 653. oldal


Elődje:
Batthyány Lajos 		Utódja:
–
(A bécsi kormány hatáskörében)