Ebben a cikkben a Duschek Ferenc témakörben fogunk elmélyülni, amely téma nagy érdeklődést váltott ki a mai társadalomban. A Duschek Ferenc egy olyan fogalom, amely a tudománytól a populáris kultúráig különböző területeken vált jelentőségre, és hatása az utóbbi időben jelentősen elterjedt. Ezek mentén tárjuk fel a Duschek Ferenc különböző oldalait és dimenzióit, elemezzük a mindennapi életre gyakorolt hatását, jelentőségét az akadémiai területen, valamint a technológiai és szórakoztatóipari jelenlétét. Multidiszciplináris megközelítéssel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Duschek Ferenc-et, és átfogó képet nyújtsunk erről a jelenségről, amely számos egyén és csoport figyelmét felkeltette a mai társadalomban.
Duschek Ferenc | |
Magyarország pénzügyminisztere | |
Hivatali idő 1848. szeptember 28. – 1849. augusztus 11. | |
Előd | Kossuth Lajos |
Utód | Lónyay Menyhért (1867 után) |
Született | 1797. augusztus 28.[1] Radovesice |
Elhunyt | 1872. október 17. (75 évesen) |
Foglalkozás |
|
Duschek Ferenc aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Duschek Ferenc témájú médiaállományokat. |
Duschek Ferenc (Radovesnice I, 1797. augusztus 28. – Csornkovec, 1873. október 27.) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc pénzügyminisztere.
Budán, Egerben és Pesten tanult és a hivatalos pályára lépett. Szorgalma és képzettsége által annyira megnyerte gróf Majláth József kincstári elnök kegyét, hogy maga mellé vette tollnokul, amikor királyi biztosként kiküldték Fiume és a tengermellék visszakebelezésére. Innen mint kamarai fogalmazó jutott vissza Budára; ott titkárságig emelkedett, azután a kancelláriánál lett titkár, végre részt vett az államtanácsnál, a monarchiának akkor legfőbb és legfontosabb közigazgatási hatóságánál. Ott tevékenysége által igen nagy befolyásra tett szert; Széchenyinek közgazdasági tervei keresztülvitelénél leginkább vele volt dolga.
Polgári származása dacára 1845-ben a magyar királyi udvari kamara alelnökévé nevezték ki. Nagy érdemei elismeréséül 1821. január 26-án, Duschek Ferenc, a budai kamarai kerület főerdőfelügyelője I. Ferenc magyar királytól nemességet és családi címert szerzett.[2]
Az 1848-as forradalom során Kossuth mint pénzügyminiszter, a tapasztalt kiváló szakférfiút hívta meg maga mellé államtitkárnak. A régi rendszer próbált hivatalnoka bevált a forradalmi viszonyok közt is, s minthogy minisztere másfelé volt elfoglalva, valójában ő vezette az egész nagy fontosságú tárcát. Bár múltjánál és koránál fogva nem volt forradalmi szellemű, elvállalta Kossuth kormányzósága alatt a forradalmi kormányban a pénzügyminiszteri tárcát. A temesvári csata után ő is menekülni igyekezett, de az arad-lugosi országúton feltartóztatták, s így a vele levő irattal s kincstárral (körülbelül 5 millió forint), megadta magát az osztrák seregnek. Haditörvényszék elé állították, de csak rövid ideig szenvedett fogságot.
Életét teljes magányban végezte. Abban a fekete könyvben, mely Ács mellett Klapka birtokába jutott, és amelyet Horváth Mihály látott, neve mellé az volt jegyezve: teljesen igazolt. Másrészt Kossuth teljesen meg volt elégedve működésével, és nem kétséges, hogy a forradalom alatt a lehető legjobban kezelte a pénzügyet, a régi osztrák bürokrata pontosságával s lelkiismeretességével.
Elődje: Batthyány Lajos |
Utódja: – (A bécsi kormány hatáskörében) |