Fejérváry Géza

Ebben a cikkben a Fejérváry Géza témával foglalkozunk, amely téma az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Fejérváry Géza egy olyan probléma, amely sok embert érint világszerte, és kulcsfontosságú, hogy megértsük következményeit és következményeit. Ennek mentén elemezzük a Fejérváry Géza-hez kapcsolódó különböző szempontokat, az eredetétől a lehetséges megoldásokig. Emellett különböző nézőpontokat és szakértői véleményeket tárunk fel, hogy megvilágítsuk ezt a ma oly aktuális témát. Olvasson tovább, hogy megtudjon mindent, amit a Fejérváry Géza-ről tudnia kell!

Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Fejérváry Géza Gyula.
báró Fejérváry Géza
A Magyar Királyság 15. miniszterelnöke
Hivatali idő
1905. június 18. – 1906. április 8.
UralkodóI. Ferenc József
ElődTisza István
UtódWekerle Sándor
A Magyar Királyság ideiglenes pénzügyminisztere
Hivatali idő
1905. június 18. – 1906. március 6.
ElődLukács László
UtódHegedűs Ferenc
A király személye körüli miniszter
Hivatali idő
1905. június 18. – 1906. április 8.
ElődKhuen-Héderváry Károly
UtódZichy Aladár
A Magyar Királyság honvédelmi minisztere
Hivatali idő
1884. október 28. – 1903. június 27.
ElődOrczy Béla
UtódKolossváry Dezső
A király személye körüli miniszter (honvédelmi miniszterként, ideiglenesen)
Hivatali idő
1895. január 15. – 1895. január 18.
Elődifj. Andrássy Gyula
UtódJósika Sámuel
A király személye körüli miniszter (honvédelmi miniszterként, ideiglenesen)
Hivatali idő
1892. október 24. – 1892. november 19.
ElődSzőgyény-Marich László
UtódTisza Lajos
Született1833. március 15.
Josefstadt
Elhunyt1914. április 25. (81 évesen)
Bécs
SírhelyWiener Zentralfriedhof
Pártpártonkívüli
VálasztókerületBudapest I. kerülete
(1886-1892)
Temesvár
(1896-1901)
GyermekeiFejérváry Imre
Foglalkozáskatona, politikus
IskoláiTheresianum Katonai Akadémia (–1851)
báró Fejérváry Géza aláírása
báró Fejérváry Géza aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz báró Fejérváry Géza témájú médiaállományokat.

Báró komlóskeresztesi Fejérváry Géza (Josefstadt , Csehország, 1833. március 15. – Bécs, 1914. április 25.[1]) magyar nemes, katonatiszt és politikus, 1884 és 1903 között honvédelmi miniszter, 1905–1906-ban Magyarország miniszterelnöke.

Élete

A római katolikus nemesi származású Fejérváry család sarja. Apja komlóskeresztesi Fejérváry József (1797–1859),[2] királyi altábornagy, anyja Paulich Antónia (1806—1874).[3][4] Az anyai nagyapja, ifjabb nemes Paulich Ferenc császári és királyi ezredes volt.[5]

A bécsújhelyi katonai akadémián végzett. 1851-től hadnagy. 1859-ben mint vezérkari kapitány részt vett a solferinói ütközetben. 1862-ben osztrák, 1875. augusztus 17-én I. Ferenc József magyar királytól[6] magyar bárói rangot kapott. 1864-ben újból a harctéren küzdött, ezúttal a dánok ellen harcolt a schleswig-holsteini háborúban. 1865-től őrnagy és Ferenc József császár szárnysegédje. Részt vett az 1866-os porosz háborúban. 1868-ban alezredes lett a monarchia hadseregében, majd a magyar honvédségbe ment át. Itt államtitkár, 1884. október 28-ától 1903. június 27-éig honvédelmi miniszter, majd a magyar királyi darabont testőrség kapitánya.

1886-ban Budapest I. kerülete juttatta a parlamentbe egy időközi választáson, amit az 1887-es választásokon megismételt. Az 1892-es választásokon szintén képviselői mandátumot nyert, amit azonban az ellenzék megtámadott, mire arról lemondott, és az alsóházból átült az érdemei elismeréséül még korábban kapott felsőházi székébe. A soros, 1896-os választásokon aztán újból indult, ezúttal Temesváron, amit megnyert, így újra a képviselőház tagja lett. 1900-ban súlyosan megbetegedett, amiből szerencsésen felgyógyult, de az 1901-es választásokon nem indult, helyette újra a felsőházban foglalta el székét, melynek haláláig tagja maradt.

Magyarországon ő kapta a legtöbb kitüntetést az uralkodótól.

Miniszterelnöksége

Bővebben: 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság és Fejérváry-kormány

Miután Tisza István addig példátlan politizálási módszerei „Szövetkezett ellenzék” néven egységfrontba tömörítették a „48-as” (a kiegyezést különböző mértékben, de elutasító) parlamenti ellenzéket, ami meg is nyerte az 1905-ös választásokat, a király felségjogaival élve az eredmény negligálásával előbb meghagyta Tiszát és minisztereit ügyvezető kabinetnek, majd 1905. június 18-án Fejérváryt nevezte ki miniszterelnökké. A döntés súlyos belpolitikai válságba sodorta a Magyar Királyságot. A Szövetkezett ellenzék pártjai élesen támadták Fejérváry ún. „darabont” kormányát, azt alkotmányellenesnek nevezve, illetve választóikat adó- és újoncmegtagadásra szólították fel. Az ilyetén módon megszervezett „nemzeti ellenállás” teljesen lebénította a kabinetet.

Egyebek mellett (a „vörös péntek” hatására, ahol a szociáldemokraták százezres tüntetést szerveztek az általános és titkos választójog azonnali bevezetését követelve) Fejérváryék még az általános választójog bevezetését is kilátásba helyezték a koalíció és a közvélemény megpuhítására, de mind ez, mind más próbálkozásaik rendre elbuktak. Miután a koalícióba tömörült pártok vezetősége a háttértárgyalások során fokozatosan feladta követeléseit, az ő közvetítésével létrejött a megegyezés köztük és az uralkodó között. Ezt követően 1906. április 8-án kormányával együtt lemondott, helyét Wekerle Sándor, a koalíció miniszterelnök-jelöltje vette át, valamint kiírták az 1906-os választásokat.

Későbbi pályafutása

Lemondása után ismét elfoglalta a királyi darabont-testőrség kapitányi állását. Haláláig aktív maradt a felsőházban; 81 éves korában, Bécsben érte a halál.

Házassága és leszármazottjai

Feleségül vette üszögi és mozsgói Biedermann Saroltát (1844–1924),[1] több gyermekük is született:

  • Gizella (1863. október 22. – 1943. január 5.), férje: báró Gerliczy Ferenc (1859–1914)
  • Imre (1866. február 20. – 1952. december 5.), Baranya vármegye és Pécs város főispánja, felesége: Szilassy Laura Paulina Erzsébet (1874–1929), az ő fiuk volt Fejérváry Géza Gyula herpetológus[1]
  • Olga (1867–1933), férje: gróf Burián István (1855–1922) közös pénzügyminiszter
  • Irma (1869. május 10. – 1950. augusztus 3.), férje: gróf Kornis Károly (1869–1918)[7]

Emlékezete

  • Pécsett laktanyát és utcát neveztek el róla (1885–1946).[1]
  • A 32-es baka vagyok én című katonadal is megörökíti: „Fejérváry Géza báró alatt nyerített a Ráró”[8]
  • Müller József: Fejérváry induló

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 221. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. ↑ familysearch.org Fejérváry József gyászjelentése
  3. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Fejérváry Józsefné Paulich Antónia
  4. ↑ A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918A magyar testőrségek névkönyve 1760-1918. II. A magyar királyi nemesi testőrség névkönyve 1867-1918.
  5. ↑ Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 30. kötet (Budapest,1901)
  6. ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 68. kötet, 207–210. oldal
  7. ↑ KORNIS Károly Viktor göncruszkai, gr. huszárfőhadnagy, macse.hu
  8. ↑ Ki írta a 32-es bakák dalát? (Emlékezz Budapest blog, 2015. június 16.)

Források

  • Izsák-Pölöskei-Romsics-Szerencsés-Urbán: Magyarország miniszterelnökei. Budapest, Cégér, 1993 ISBN 963 810702 2
  • Életrajza az 1910–1918-as országgyűlés almanachjában

További információk


Elődje:
Tisza István 		Utódja:
Wekerle Sándor
Elődje:
Báró Orczy Béla 		Utódja:
Kolossváry Dezső
Elődje:
Lukács László 		Utódja:
Hegedűs Ferenc