Manapság a Évtized rendkívül releváns téma, amely életünk különböző területeit érinti. Befolyása olyan területekre terjed ki, mint a technológia, az egészségügy, a politika, a kultúra és általában a társadalom. Fontossága abban rejlik, hogy milyen hatással van a napi döntéseinkre, a környezetünkhöz való viszonyunkra és abban, ahogyan megértjük a minket körülvevő világot. A történelem során a Évtized fejlődött, és jelentős vitákat, innovációt és változást generált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Évtized hogyan alakította és befolyásolta jelenünket, és mit várhatunk a jövőtől.
Az évtized az időszámítás egyik általánosító egysége: tíz évet ölel fel.
Az évtized kifejezés tíz év időszakára egységesen vonatkozó jellegzetességre mutat. Lehet például kulturális, történelmi-politikai vagy éppen sporttal, környezetvédelemmel stb. kapcsolatos korszak, mely legalább tíz évet ölel fel.
Az egyik leggyakrabban használt nézőpont szerint az évtizedeket az évek tízes csoportjával említjük: az 1910-től 1919-ig tartó tíz évet például tízes évekként, esetleg az évszázadra is utalva: 1910-es évekként emlegetjük. Azok az események vagy eseménysorok, melyek egy évtizednél hosszabb időszakot fednek le, vagy az évtizedek dupla említésével: húszas, harmincas évek (vagyis: az 1920-as és 1930-as évek), vagy az adott időszak emblematikus figurájával (Kádár-korszak), politikai berendezkedésével (szovjethatalom) stb. említjük.
Egy másik, ritkábban használt, nézőpont szerint az évtizedet felölelő időtartam például az 1911-1920 tartományt jelenti, mivel a Julián- és Gergely naptárban nincs nulladik év.
Az általunk használt Julián-naptárban nincs nulladik év (a naptár bevezetésekor még nem használták a nullás számot), ezért az i. e. 1-es évet az i. sz. 1-es év követi. Ugyanez igaz az évtizedekre, évszázadokra, évezredekre is.
A Wikipédián megállapodás szerint csak az i. e. 10. századtól kezdve kapnak az évtizedek önálló szócikket, az ez előtti korokról csak évszázadonként van szócikk.