Japán naptár

Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Japán naptár-et, amely téma az utóbbi időben sok ember figyelmét felkeltette. A Japán naptár egy lenyűgöző téma, amely sok érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, a tudománytól a populáris kultúráig. A Japán naptár feltárása során elmélyülünk annak különböző aspektusaiban, a történetétől és fejlődésétől a jövőre vonatkozó következményeiig. A Japán naptár jobb megértése érdekében megvizsgáljuk a témával kapcsolatos szakértők különböző nézőpontjait és véleményét, valamint a Japán naptár által érintett személyek konkrét tapasztalatait. Ez a cikk átfogó és frissített nézetet kíván nyújtani a Japán naptár-ről, azzal a céllal, hogy gazdagítsa a tudást és a témával kapcsolatos vitákat.

 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Gyermek Napon sokan készítenek Koinoborikat, koiponty alakú zászlókat
Hazuki, a nyolcadik hónap ünneplése a tokiói Csijoda metróvonal egyik állomásán

Japán 1873. január 1-je óta a Gergely-naptárt is használja, csak japán hónapnevekkel és javarészt rögzített ünnepnapokkal. Az 1873 előtti rendszer a kínai naptáron alapszik és hivatalos ügyekben mai napig használják.

Évek

Az évek nyilvántartására a Gergely-naptárra térés óta három különböző rendszer használatos Japánban:

  • A nyugati időszámítás (西暦, szeireki)
  • A japán korszakok nevei alapján (年号, nengó) a korszak kezdete óta eltelt évek száma
  • A Császári Év szerint (皇紀, kóki) Dzsinmu császár mitikus államalapításától számított (időszámításunk előtt 660)

Napjainkban ezek közül az első kettőt használják, a császári naptárat 1873-tól a második világháború végéig használták.

Nengó

A többi kelet-ázsiai rendszerhez hasonlóan, a japán nengó rendszer is a kínai birodalom naptári szokásain alapszik. Fontos megjegyezni, hogy ennek ellenére független a kínai és koreai naptártól. A rendszert a mai napig használják, a hivatalos ügyintézésben általában nengó dátumot kérnek. Kínában időszámításunk előtt 140-ben kezdték használni a rendszert, Japán 645-ben vette át, Kótoku császár (孝徳天皇) uralkodása alatt. Az első korszakot Taika-nak nevezik (大化), emléket állítva ezzel a politikailag forradalmi változásokkal járó Taika reformnak (大化改新). A nengó használatát rövid ideig felfüggesztették a hetedik század második felében, de 701-től kezdve folyamatos használatban van.

A nengó használata a múltban

A Meidzsi-kor előtt udvari hivatalnokok döntöttek a korszakok neve felől, és ezek gyakran változtak. Általában új nengót kiáltottak ki egy vagy két évvel az új császár hatalomra kerülése után. Császárváltáson kívül a kínai hatvanéves ciklus két pontjánál is nevet változtattak (az első és az ötvennyolcadik évben), mert ezek áldásos éveknek számítottak a kínai asztrológia elvei szerint. Új korszakot nyitottak más üdvös események, illetve természeti katasztrófák esetén is. A nevek utalnak a választásuk történelmi okaira, például a Wado (和銅) korszak a Nara-korban azért lett kikiáltva, mert rézleleteket találtak. A 和銅 jelek szó szerint a harmóniát és rezet jelentenek. A Heian korral kezdve konfuciusi gondolatokat tükröző korszaknevek jelentek meg, mint például Daido (大同), Konin (弘仁) és Tencso (天長). Egy nengó általában két kandzsiból áll, de a Nara korban néhány négy jelű is lett, feltehetően hogy kövesse az akkori kínai szokásokat. Japánban 247 korszak nevet tartanak számon Taikától a jelenleg tartó Heiszei-ig.

Nengó a modern Japánban

A Meidzsi császár hatalomra kerülésétől 1867 kialakult szokás szerint már csak új császár hatalomra kerülésekor nyílik új korszak. Ez a szokás 1979-ben törvényben rögzült.

A császárra halála után csak az uralkodása alatti korszak nevével illik hivatkozni. Például a 124. császár, Hirohito (裕仁), így Sóva Császár (昭和天皇) néven említhető. A protokoll szerint a jelenleg uralkodó császárt nem illik a jelenlegi korszak nevével illetni, mert az a posztumusz neve.

A korszak első évét (元年 gannen) szorosan a császár trónra kerülésétől számítják. A Taisó császár 1926. december 25-én halt meg, ekkor lett Sóva Császár az uralkodó, így a Sóva első éve lényegében december utolsó napjait jelöli. 1989-ben meghalt a Sóva Császár, és elkezdődött a Heiszei korszak. 1989-nek tehát egyszerre két nengó dátum is megfelel: Sóva 64 és Heiszei Gannen. 1990 nengó alakban: Heiszei 2.

A hagyományos naptár használata egy 2006-os vonat bérleten. A nengó szerint a Heiszei 18. évében készült

Átszámítás a nengó és a Gergely-naptár között

Hogy megtudjuk, hogy egy japán év a Gergely-naptár melyik évének felel meg, először meg kell keresni a korszak nevét az alábbi listában, ebből ki kell vonni egyet és hozzáadni a japán évszámot. Például a Sóva korszak 23. éve nálunk 1948: 

        1926 − 1 = 1925, majd 1925 + 23 = 1948.

Japán nengó korszakok nevei

Déli udvar

Északi udvar

Egyesítés

A császárok személyes nevének listája itt található : Japán császárainak listája.

Történelmi korszakok

Bővebben: Japán történelme

Fontos kiemelni, hogy a nengó korszakok mellett létezik egy történelmi perspektívájú besorolás is.

Japán történelme
Dátum Korszak Alkorszak
i. e. 30000 – i. e. 10000 Japán kőkorszak
i. e. 10000 – i. e. 300 Dzsómon-kor
i. e. 900 – körülbelül i. sz. 250 Jajoi-kor
körülbelül 250 – 538 Kofun-kor
538 – 710 Aszuka-kor
710 – 794 Nara-kor
794 – 1185 Heian-kor
1185 – 1333 Kamakura-kor
1333 – 1336 Kemmu-restauráció
1336 – 1392 Muromacsi-kor Nambokucsó
1392 – 1573 Szengoku-kor
1573 – 1603 Azucsi–Momojama-kor
1600 – 1867 Edo-kor
1868 – 1912 Meidzsi-kor
1912 – 1926 Taisó-kor

Hónapok

A japán hónapok jelentése szó szerint első hónap, második hónap stb. A számot a -gacu (hónap) szóval (affixummal) toldják meg:

  • Január – 一月 (icsigacu)
  • Február – 二月 (nigacu)
  • Március – 三月 (szangacu)
  • Április – 四月 (sigacu)
  • Május – 五月 (gogacu)
  • Június – 六月 (rokugacu)
  • Július – 七月 (nanagacu)
  • Augusztus – 八月 (hacsigacu)
  • Szeptember – 九月 (kugacu)
  • Október – 十月 (dzsúgacu)
  • November – 十一月 (dzsúicsigacu)
  • December – 十二月 (dzsúnigacu)

Emellett minden hónapnak van egy hagyományos neve, melyet napjainkban is használnak bizonyos területeken, mint például a költészetben. A tizenkettő közül a sivaszu szélesebb körben is használatos. Egy levél első bekezdése vagy egy beszéd köszöntője is utalhat ezekkel a vonatkozó évszakra. Némelyiket felhasználhatját nők nevében, mint például jajoi és szacuki. Felbukkanhatnak korhű filmekben is.

A hónapok hagyományos nevei (kiejtésük és szó szerinti jelentésük):

  • Január – 睦月 (mucuki – gyengédség hónap);
  • Február – 如月 vagy 衣更着 (kiszaragi vagy kinuszaragi – ruhaváltás);
  • Március – 弥生 (jajoj – új élet);
  • Április – 卯月 (uzuki – u-no-hana hónap );
  • Május – 皐月 vagy 早月 vagy 五月(szacuki – gyors hónap);
  • Június – 水無月 (minacuki – a víz hónapja);
  • Július – 文月 (fumizuki – könyv hónap);
  • Augusztus – 葉月 (hazuki – levél hónap);
  • Szeptember – 長月 (nagacuki – hosszú hónap);
  • Október – 神無月 (kaminazuki vagy kannazuki – hónap istenek nélkül), 神有月 vagy 神在月 (kamiarizuki – hónap istenekkel );
  • November – 霜月 (simocuki – jégvirág hónap);
  • December – 師走 (sivaszu – pap futás ).

A hónap felosztásai

Japán a nyugati naptárral összehangolt hétnapos heteket tart. A hétnapos hét intézménye időszámításunk szerint 800 körül került Japánba. A napok nevei szoros kapcsolatban állnak egyes Nyugat-európai országokban használatos nevekkel (lásd a táblázatot). A rendszert asztrológián kívül nem sokra használták 1876-ig, nem sokkal a nyugati naptár bevezetése utánig. Jukicsi Fukuzava kulcsszerepet töltött be abban a döntésben, hogy ez a rendszer legyen az alapja a hét napjai hivatalos elnevezésének. A napok a látható bolygók alapján lettek elnevezve, melyek a kínai filozófia öt eleméből kapták nevüket, valamint a Hold és Nap után (yin és yang).

Japánul Kiejtés Elem Magyarul
日曜日 nicsijóbi Nap Vasárnap
月曜日 gecujóbi Hold Hétfő
火曜日 kajóbi Tűz Kedd
水曜日 szuijóbi Víz Szerda
木曜日 mokujóbi Fa Csütörtök
金曜日 kinjóbi Fém/Arany Péntek
土曜日 dojóbi Föld Szombat

Japánban szokás háromfelé osztani a hónapot, nagyjából 10 napos időszakokra. Mindegyiket dzsunnak nevezik (旬). Az első dzsódzsun (上旬); a második, csúdzsun (中旬); az utolsó, gedzsun (下旬). Ezek gyakran hozzávetőleges időpontokat jelölnek, például: "a hőmérséklet jellemző április dzsódzsunjára "; "a törvénytervezetről e hónap gedzsunja közben szavaznak".

A hónap napjai

A hónap minden napjának külön neve van :

1 一日 cuitacsi (néha icsidzsicu) 17 十七日 dzsúsicsinicsi
2 二日 fucuka 18 十八日 dzsúhacsinicsi
3 三日 mikka 19 十九日 dzsúkunicsi
4 四日 jokka 20 二十日 hacuka (néha nidzsúnicsi)
5 五日 icuka 21 二十一日 nidzsúicsinicsi
6 六日 muika 22 二十二日 nidzsúninicsi
7 七日 nanoka, nanuka 23 二十三日 nidzsúszannicsi
8 八日 jóka 24 二十四日 nidzsújokka
9 九日 kokonoka, kokonuka 25 二十五日 nidzsúgonicsi
10 十日 tóka 26 二十六日 nidzsúrokunicsi
11 十一日 dzsúicsinicsi 27 二十七日 nidzsúsicsinicsi
12 十二日 dzsúninicsi 28 二十八日 nidzsúhacsinicsi
13 十三日 dzsúszannicsi 29 二十九日 nidzsúkunicsi
14 十四日 dzsújokka 30 三十日 szandzsúnicsi
15 十五日 dzsúgonicsi 31 三十一日 szandzsúicsinicsi
16 十六日 dzsúrokunicsi  

A hagyományos naptár szerint 30-a volt a hónap utolsó napja, melyre még használatos a 晦日 miszoka elnevezés is, bár a szandzsúnicsi szélesebb körben ismert és elfogadott. Az év utolsó napja 大晦日 omiszoka (szó szerint „a nagy harmincadik nap”), ami jelenleg is használatos.

Nemzeti ünnepek

Amennyiben egyetlen nap van két nemzeti ünnep között, akkor az is szünnap lesz. Ilyen május 4., ami minden évben szünnap. Amikor egy nemzeti ünnep vasárnapra esik, akkor a következő nem ünnepnapot, általában hétfőt, veszik ki ünnepelni.

Dátum Neve Japán neve Kiejtés
Január 1. Japán Újév 元日 Gandzsicu
Január második hétfője Felnőttéválás napja 成人の日 Szeidzsin no hi
Február 11. Nemzet alapítás napja † 建国記念の日 Kenkoku kinen no hi
Március 20. vagy 21. Tavaszi nap-éj egyenlőség 春分の日 Sunbun no hi
Április 29. Sóva nap * 昭和の日 Sóva no hi
Május 3. Az Alkotmány Napja * 憲法記念日 Kenpó kinenbi
Május 4. Zöld nap * みどりの日 Midori no hi
Május 5. Gyermeknap * 子供の日 Kodomo no hi
Július harmadik hétfője Tenger nap 海の日 Umi no hi
Szeptember harmadik hétfője Idősek tiszteletének napja 敬老の日 Keiró no hi
Szeptember 23. vagy 24. Őszi nap-éj egyenlőség 秋分の日 Súbun no hi
Október második hétfője Egészség és sport napja 体育の日 Taiiku no hi
November 3. Kultúra napja 文化の日 Bunka no hi
November 23. Hálaadás a munkáért nap 勤労感謝の日 Kinró kansa no hi
December 23. A császár születésnapja 天皇誕生日 Tennó tandzsóbi

† A hagyomány szerint ezen a napon alapította Dzsinmu császár Japánt i. e. 660-ban.

* A japán arany-hét része

A japán nemzeti ünnepek alakulása

  • 1948 – A következő ünnepeket vezették be: Újév napja, Felnőttéválás napja, Az Alkotmány Napja, Gyermeknap, Őszi napéjegyenlőség, Kultúra napja, Hálaadás a munkáért nap.
  • 1966 – Egészség és sport napja az 1964. évi tokiói olimpiai játékok emlékére lett bevezetve. A tavaszi napéjegyenlőség is ekkor lett nemzeti ünnep.
  • 1985 – A nemzeti ünnepeket szabályzó törvény reformja által szabadnap lett a két nemzeti ünnep közé ékelt május 4.
  • 1989 – Elhunyt Sóva császár január 7-én, helyét Akihito császár vette át, ezért a császár születésnapja átkerült december 23-ára. Sóva császár születésnapját átnevezték zöld nappá.
  • 2000, 2003 – A Happy Monday System (ハッピーマンデー制度 Happī Mandē Seido) több ünnepet áttett hétfőre. 2000-től kezdve: Felnőttéválás napja (korábban január 15.), és az Egészség és sport napja (korábban október 10.). 2003-tól: a Tenger nap (korábban július 20.), és Idősek tiszteletének napja (korábban szeptember 15.).
  • 2005, 2007 – Egy 2005 májusában hozott döntés értelmében 2007-től a Zöld Nap átkerül április 29-éről május 4-ére, az általános szabadnap helyére, amit az 1985-ös reform során vezettek be. Április 29-ét átnevezik Sóva napra.
  • 2009 – Szeptember 22. két ünnepnap közé kerülhet, ezért nemzeti ünnepnapnak számíthat.

Szezonális napok

Némely napnak külön nevet adnak, hogy jelezzék az évszakok változását. 24 Szekki (二十四節気 Nidzsúsi szekki) huszonnégy egyenlő részre osztja a nap/hold naptárat, gyűjtőneve a Zasszecu (雑節). 72 Kó (七十二候 Sicsidzsúni kó) napok még tovább osztja a 24-et hárommal. Ezek közül némelyiket még manapság is használják, mint például Sunbun, Rissú és Todzsi.

A 24 Szekki

A dátumok ±1 nappal változhatnak. Lásd még a kínai Jieqit.

Zasszecu

Nap Kandzsi Romadzsi Magyar átírás Megjegyzés
Január 17. 冬の土用 Fuyu no doyō Fuju no dojó
Február 3. 節分 Setsubun Szecubun Egyik definíció szerint a Russun előestje.
Március 21. 春社日 Haru shanichi Haru sanicsi Más néven 春社 (Harusa, Sunsa).
Március 18. – Március 24. 春彼岸 Haru higan Haru higan A Sunbun körüli hét nap.
Április 17. 春の土用 Haru no doyō Haru no dojó
Május 2. 八十八夜 Hachijū hachiya Hacsidzsú hacsija Szó szerinti jelentése: 88 éjszaka (Rissun óta).
Június 11. 入梅 Nyūbai Nyúbai Szó szerint belép a cuju, azaz a monszun, az esős évszak.
Július 2. 半夏生 Hangeshō Hangesó A 72 Kó egyike. Egyes területeken 5 nap szabadságot kapnak a földművelők.
Július 15. 中元 Chūgen Csúgen Néha Zassecunak számít.
Július 20. 夏の土用 Natsu no doyō Nacu no dojó
Szeptember 1. 二百十日 Nihyaku tōka Nihjaku tóka Szó szerint 210 nap (Rissun óta).
Szeptember 11. 二百二十日 Nihyaku hatsuka Nihjaki hacuka Szó szerint 220 nap.
Szeptember 20. – Szeptember 26. 秋彼岸 Aki higan Aki higan
Szeptember 22. 秋社日 Aki shanichi Aki sanicsi Más néven 秋社 (Akisa, Súsa).
Október 20. 秋の土用 Aki no doyō Aki no dojó

Sanicsi dátumok akár ±5 nappal is változhatnak. A Csúgen fix napon van. Minden más nap változhat ±1 nappal.

Néhány zasszecu több évszakban is van:

  • Szecubun (節分) Az évszakok (Rissun, Rikka, Risú és Rittó) beköszöntése előtti nap, általában a Rissun előtti nap.
  • Doyó (土用) az évszakok előtti 18 napot jelenti.
  • Higan (彼岸) ősz és tavasz középső hét napját jelenti. Sunbun a tavaszi hét nap közepén van és ennek megfelelően Súbun az őszi időszak közepe.

Szezonális fesztiválok

Az alábbiak a szezonális fesztiválok (japánul 節句 szekku, illetve 五節句 go szekku). A szekkuk hivatalos ünnepnapok voltak az Edo korszakban.

  1. Január 7. (1/7) – 人日 (Dzsindzsicu), 七草の節句 (Nanakusza no szekku) A hét gyógynövény ünnepe
  2. Március 3. (3/3) – 上巳 (Dzsósi, Dzsómi), 桃の節句 (Momo no szekku)
    雛祭り (Hina macuri), Lányok napja.
  3. Tango (端午): Május 5. (5/5)
  4. Július 7. (7/7) – 七夕 (Sicsiszeki, Tanabata), 星祭り (Hosi macuri)
  5. Szeptember 9. (9/9) – 重陽 (Csóyó), 菊の節句 (Kiku no szekku)

Nem szekku:

Április elseje

Április elseje különleges jelentőséggel bír Japánban. Ezzel a nappal lép életbe a kormány éves költségvetése. Vállalatok gyakran igazodnak ehhez, továbbá gyakori dátum a cégalapításhoz és fuzionáláshoz is. Sokan ezen a napon kezdenek új állásban, valamint gyakorta ezzel a nappal indul a lakás bérlemény is. Japánban április elsején indul a tanév.

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások