Amerikai Egyesült Államok

Amerikai Egyesült Államok
United States of America
Az Amerikai Egyesült Államok zászlaja
Az Amerikai Egyesült Államok zászlaja
Az Amerikai Egyesült Államok címere
Az Amerikai Egyesült Államok címere
Nemzeti mottó: In God We Trust (Istenben bízunk)
E pluribus unum (Sokféléből egy)
Nemzeti himnusz: The Star-Spangled Banner

Nemzeti dal: The Stars and Stripes Forever
Fővárosa Washington
é. sz. 38° 53′, ny. h. 77° 01′38.883333333333, -77.01666666666738.883333°N 77.016667°WKoordináták: é. sz. 38° 53′, ny. h. 77° 01′38.883333333333, -77.01666666666738.883333°N 77.016667°W
Legnagyobb város New York
Államforma szövetségi köztársaság
Vezetők
Elnök Joe Biden
Alelnök Kamala Harris
A Szenátus pro tempore elnöke Patty Murray
A Képviselőház elnöke Mike Johnson
A Legfelsőbb Bíróság főbírája John Roberts
Törvényhozás

Kongresszus

Hivatalos nyelv angol (de facto)
Beszélt nyelvek spanyol, francia, olasz, német
Függetlenség a Brit Királyságtól
Kikiáltása 1776. július 4.
Elismerése 1783. szeptember 3.
TagságLista
Népesség
Népszámlálás szerint331 449 281 fő (2020. ápr. 1.)
Rangsorban3
Becsült335 000 000 fő (2022)
Rangsorban3
Népsűrűség36 fő/km²
Rangsorban 136
Főbb etnikumok hispánok,
németek,
afroamerikaiak,
ázsiaiak
Vallások katolikus,
protestáns,
presbiteriánus,
zsidó
GDP2017 (forrás: IMF)
Összes19 240 milliárd USD (1.)
PPP: 19 248 milliárd USD
Egy főre jutó59 495 USD (7.)
PPP: 59 538 USD
HDI (2017) 0.920 (10.) – magas
Földrajzi adatok
Terület9 826 630 km²
Rangsorban 3.
Víz4,87%
IdőzónaUTC (UTC)
Egyéb adatok
Pénznem amerikai dollár (USD)
Nemzetközi gépkocsijel USA
Hívószám +1
Segélyhívó telefonszám 911
Internet TLD.us
Villamos hálózat 120 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
Közlekedés iránya jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai Egyesült Államok témájú médiaállományokat.

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: /jʊˈnaɪtəd steɪts ʌv əˈmɛɹ̠ɪkə/) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában. Az ország Észak-Amerika középső részén terül el, ahol negyvennyolc állama és a fővárosi kerülete fekszik a Csendes- és az Atlanti-óceán között, északról Kanada és délről Mexikó által határolva. Alaszka állam a kontinens északnyugati részén található Kanada és a Bering-szoroson keresztül Oroszország között, míg Hawaii állam egy szigetcsoport a Csendes-óceán közepén. Az Egyesült Államok birtokol még ezen kívül társult államokat, tengerentúli területeket és van egy bérelt területe is.

9,83 millió négyzetkilométeres területével és 331 millió fős lakosságával az Egyesült Államok a világ harmadik legnagyobb és harmadik legnépesebb állama. Az Egyesült Államokban él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma a rengeteg bevándorlónak köszönhetően. Gazdasága a Föld országai közül kiemelkedő, a világ GDP-jének mintegy ötöde.

Katonai, gazdasági, kulturális és politikai befolyása leginkább a 19. és a 20. században nőtt meg. A Szovjetunió felbomlása után az USA maradt az egyetlen szuperhatalom, a világ legjelentősebb gazdasági és katonai nagyhatalma egészen addig, ameddig elsősorban Kína, másodrészt India, Oroszország és más országok nemzetközi tekintélye és gazdasági ereje fel nem zárkózik hozzá.

Földrajz

Kanada Mexikó Albany Albuquerque Anchorage Anchorage Annapolis Annapolis Atlanta Atlanta Austin Augusta Austin Austin Baton Rouge Baton Rouge Bismarck Bismarck Boise Boise Boston Boston Reno Reno Charleston Charleston Cheyenne Cheyenne Chicago Chicago Columbia Columbia Columbus Columbus Concord Concord Dallas Dallas Denver Denver Des Moines Des Moines Detroit Detroit El Paso El Paso Fargo Fargo Frankfort Frankfort Harrisburg Harrisburg Hartford Hartford Helena Helena Honolulu Honolulu Houston Houston Indianapolis Indianapolis Jackson Jackson Jacksonville Jacksonville Jefferson City Jef. City Juneau Juneau Kansas City Kansas City Lansing Lansing Las Vegas Las Vegas Lincoln Lincoln Little Rock Little Rock Los Angeles Los Angeles Milwaukee Milwaukee Memphis Memphis Miami Miami Minneapolis Minneapolis Montgomery Montgomery Montpelier Montpelier Nashville Nashville New Orleans New Orleans New York New York Oklahoma City Oklahoma City Olympia Olympia Philadelphia Philadelphia Phoenix Phoenix Pierre Pierre Portland Portland Providece Providence Raleigh Raleigh Richmond Richmond Sacramento Sacramento Saint Louis St. Louis Saint Paul Saint Paul Salem Salem San Antonio San Antonio San Diego San Diego San Francisco San Francisco Salt Lake City Salt Lake City Santa Fe Santa Fe Seattle Seattle Springfield Springfield Tallahassee Tallahassee Tampa Tampa Trenton Trenton Topeka Topeka Tucson Tucson Washington Washington Atlanti-óceán Csendes-
óceán
Mexikói-öböl Nagy-tavak Szent Lőrinc-folyó Mississippi Missouri (folyó) Sziklás-hegység

Domborzat

Az ország domborzati térképe Az ország műholdas képe Grand Canyon, az ország egyik legismertebb természeti látványossága

Az USA természetföldrajz szempontjából a következő nagytájakra és nagytájcsoportokra oszlik:

ÉK–DNY csapásirányú hegység a kontinens keleti felén, amelyet a Hudson-folyó két részre tagol. Az északi része a Kaledóniai-, a déli része a Variszkuszi-hegységrendszer tagja. A Kaledóniai-hegységképződés első szakasza – amely az Amerikai Egyesült Államok területére esik – gyűrődés során keletkezett, üledékes hegységek. Majd főleg északon gránit benyomulások alakultak ki (Newfoundland, New-Brunswick). A Variszkuszi-hegységképződés során alakult ki a Déli-Appalache négy párhuzamos vonulata, amely nyugaton üledékes, keleten inkább kristályos kőzetekből áll.

Az ország középső területét zömmel tengeri üledékkel borított síkságok jellemzik.

Öt hatalmas tó van itt egymással kapcsolatban, valóságos kis tengert alkotva:

Mindezek mellett a vidék tagjaira jellemző az, hogy az üledékek – olykor dőlt – rétegeket alkotnak, a rétegek pedig olykor réteglépcsőben szakadnak meg, ami olyan csodálatos tájak kialakulását vonta maga után, mint a Niagara lépcsője, a Niagara-vízesés. A jégkorszak következményeként morénavonulatok alakultak ki itt (például: Oak RidgeTennessee államban).

Északi részén főként morénák találhatók a felszínen, délen pedig elsősorban lösz. A pleisztocén kor jégtakarója a Missouri és Ohio (a Mississippi mellékfolyói) vonaláig húzódott a legkeményebb jégkorszak alatt.

Nyugat felé enyhén emelkedik, de igen nagy terület lévén a két „széle” között helyenként 1000 méteres magasságkülönbség is van. Leginkább krétakori üledék borítja egyhangú felszínét. Helyenként réteglépcsők, bazaltvulkánok találhatók. A pleisztocén jege néhol marta felszínét és az olvadás is ritkán 300 méteres vízmosásokat hozott létre. Éghajlata ma is szélsőséges, így jobbára csak fűfélék lepik.

Délkeleten a Mexikói-öböl és az Atlanti-óceán határolja, tengeri (harmadidőszakból), illetve folyóvízi üledék fedi. A part folyamatosan épül, a tenger dűnéket és turzásokat rak a fenékre. Lagúnái látványosak.

Monument Valley

A Cirkumpacifikus-hegységrendszer tagja; a part menti Nyugati-Kordillerákból, a Keleti-Kordillerákból és a köztük húzódó belső medencéből, illetve fennsíkból áll.

A Nyugati-Kordillerák belső vonulatának része a Cascade-hegység, amely vulkáni kúpokkal teljes, és a zömében kristályos Sierra Nevada. A külső vonulata lényegében a Parti-hegység. A két vonulatot árkok választják el, mint a Kaliforniai-árok.

A Mount Hood Oregon államban

A Keleti-Kordillerák legidősebb tagja. A középidő végén elkezdődött gyűrődése, a harmadidőszakban feldarabolódott, de tűzhányók továbbra is építették, így az üledékes kőzetek tetején kristályos kőzetek magasodnak az egykori vulkánok helyén.

A Kolumbia-medencén hatalmas (harmadidőszaki) „bazaltplató” terül el. A Nagy medence száraz területén sós tavak és sósivatagok találhatóak (például: Nagy-Sós-tó). A Colorado-fennsík különleges látványt nyújt, mert a Colorado folyó bevágódása kanyonokat hozott létre (Például: Nagy-kanyon, angolul: Grand Canyon). Ennek különleges jelentősége van a földtörténeti korok vizsgálatában, hiszen itt több száz kilométer szélesen 1500 méter mélyen tanulmányozható az egymásra rakódás egyetlen kapavágás nélkül.

Az USA legmagasabb pontja az alaszkai Denali 6194 m.

Vízrajz

A Niagara-vízesés

Legfőbb folyók: Missouri, Mississippi, Yukon, Arkansas, Rio Grande, Colorado, Ohio, Vörös (Red)-folyó, Columbia, Snake, Yellowstone.

Éghajlat

Az Egyesült Államokban a nagy méret és a földrajzi változatosság miatt többféle éghajlat alakult ki. A nyugati hosszúság 100. fokától keletre az éghajlat nedves kontinentális északon, és esős szubtrópusi délen. Florida déli csúcsának éghajlata trópusi, akárcsak Hawaii-é. A nyugati hosszúság 100. fokától nyugatra a préri félsivatagi. Ilyen a nyugati hegyvidék nagy része is. Az éghajlat száraz a Nagy-medencében, sivatagi délnyugaton, mediterrán Kalifornia partvidékén, óceáni Oregon és Washington partvidékén, valamint Dél-Alaszkában.

A szélsőséges időjárás nem szokatlan - a Mexikói-öböl partján fekvő államokban gyakori a hurrikán, Középnyugaton (Midwest) pedig a tornádó.

Élővilág képekbenYucca decipiens, Pálmaliliom, Új-MexikóYucca decipiens, Pálmaliliom, Új-MexikóSaguaro, ArizonaSaguaro, ArizonaÓriás mamutfenyő, KaliforniaÓriás mamutfenyő, KaliforniaSzabalpálma, FloridaSzabalpálma, FloridaMocsárciprus, LouisianaMocsárciprus, LouisianaVörös juharVörös juharAmerikai bölényAmerikai bölényGrizzly medveGrizzly medvePrérikutyaPrérikutyaPumaPumaFehérfejű rétisas az ország nemzeti madaraFehérfejű rétisas az ország nemzeti madaraKaliforniai földikakukkKaliforniai földikakukkPrérifarkasPrérifarkasMosómedveMosómedveKanadai vadjuhKanadai vadjuhSziklás-hegységi vapitiSziklás-hegységi vapiti

Élővilág

Az Egyesült Államok ökológiailag rendkívül változatos. Az 1973-as veszélyeztetett fajokról szóló törvény védi a veszélyeztetett fajokat és azok élőhelyeit.

Környezetvédelem

Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal, az USA szövetségi kormányzatához tartozó hivatal, melynek feladata a vegyi anyagokkal kapcsolatos szabályozás, az emberi egészség védelme a természeti erőforrások: föld, víz, levegő megőrzésén keresztül. Az EPA létrehozását Richard Nixon kezdeményezte, működését 1970. december 2-án kezdte meg, ettől kezdve ez a hivatal az első számú felelős az Amerikai Egyesült Államok környezetvédelmi tárgyú szabályozásáért. Igazgatóját közvetlenül az USA elnöke jelöli ki. Az EPA nem tartozik a kormányügynökségek közé, de általában vezetője bekerül a kabinetbe. A jelenlegi hivatalvezető és helyettese Stephen L. Johnson, illetve Marcus Peacock. A hivatalnak mintegy 18 000 főállású alkalmazottja van, a 2007-es adatok szerint 7,3 milliárd amerikai dollárral gazdálkodhatott.

Nemzeti parkok Az USA nemzeti parkjai térképen Egy gejzír a Yellowstone Nemzeti Parkban

A Sziklás-hegységben alapították a világ első nemzeti parkját, Yellowstone-t. Az országban hatvanhárom nemzeti park, valamint több száz más, szövetségi szinten kezelt park, erdő és vadon hagyott terület található az Államokban. Az ország területének 28,8%-a van a kormány tulajdonában. Ennek nagy része védett terület, a többit bérbe adták kőolaj- és földgázbányászat, más bányászati tevékenység, fakitermelés, illetve marhatartás céljára; 2,4%-át használják katonai célokra.

Természeti világörökség

Az UNESCO által elismerten a természeti világörökség része:

Történelem

Az USA létrejötte

A függetlenségi nyilatkozat, John Trumbull festménye

Nagy-Britannia 13 amerikai gyarmata 1776. július 4-én a függetlenségi nyilatkozat elfogadásával alakította meg az Amerikai Egyesült Államokat. Az ezt követő függetlenségi háborút az új állam nyerte Nagy-Britanniával szemben.

A függetlenségi háborút követően az új állam gyors fejlődésnek indult. A 19. század elején megvásárolták I. Napóleontól Louisiana francia gyarmatot, a spanyoloktól megszerezték Floridát, majd Mexikótól háborúban elhódították a mai Texas, Új-Mexikó, Kalifornia, Nevada, Arizona és még néhány állam területét. A jórészt indiánok lakta területeket fokozatosan európai bevándorlók foglalták el, lényegében kiirtva az őslakosságot. Az új területeken a század folyamán egymást követően hozták létre az új államokat, amelyek csatlakoztak az Unióhoz.

Az amerikai polgárháború

A 19. század közepére mind élesebb ellentét alakult ki az északi, gyorsuló ütemben iparosodó államok és a déli, jórészt monokultúrás gyapottermeléssel foglalkozó főként Angliának eladó államok között. Utóbbiak munkaerő-szükségletét fekete rabszolgák biztosították. Az északi államokban ekkor már tilos volt a rabszolgatartás (szabad államok). A rabszolgaság ellen az 1850-es évektől mozgalom bontakozott ki. Amikor 1860-ban a rabszolgaságot ellenző, 1855-ben alakult Republikánus Párt elnökjelöltjét, Abraham Lincolnt választották elnökké, 11 déli állam (Texas, Louisiana, Mississippi, Arkansas, Tennessee, Alabama, Georgia, Florida, Dél-Karolina, Észak-Karolina, Virginia) kivált az Unióból, és Richmond fővárossal megalakították az Amerikai Konföderációs Államokat.

Elnökké Jefferson Davist választották. Ezzel kitört a polgárháború (Észak-Dél háború; 18611865). Az ötéves háború az északiak győzelmével ért véget, amivel helyreállt az Unió egysége.

1867-ben Oroszországtól megvásárolták Alaszkát.

Nagyhatalommá válás

Az Amerikai Egyesült Államok címerállatának ábrázolása, sas zászlóval Amerika zászlaja a Szuribacsi hegyen, az Ivo Dzsima-i csata után

A 19–20. század fordulóján jelentős volt az európai bevándorlás, ami biztosította a gyors gazdasági fejlődés által megkívánt munkaerőt. A 20. század elejére az USA felsorakozott a világ nagy ipari hatalmai közé.

Az első világháború idején az USA az Antant-hatalmakkal szimpatizált, az amerikai közvélemény azonban sokáig idegenkedett attól, hogy beavatkozzanak az európai hatalmak ügyeibe. Amikor azonban 1917-ben Németország meghirdette a korlátlan tengeralattjáró-háborút Nagy-Britannia ellen, az USA belépett a háborúba, melyet 1918-ban meg is nyertek (a britek legfőbb katonai ellátója és hitelezője USA volt).

Az ezt követő évek gyors gazdasági fellendülését a nagy gazdasági világválság szakította meg. A válságból való kilábalásra Franklin Delano Roosevelt elnök meghirdette a New Dealnek („új megállapodás”) nevezett politikát, mely szerint recessziós időszakban az államnak kell beruházásokkal segíteni a gazdaságot.

Az Egyesült Államok kezdetben a második világháborúba sem lépett be, de a kölcsönbérleti törvény alapján utánpótlással és hadianyaggal segítette Nagy-Britanniát, Kínát és a Szovjetuniót. Az amerikai közvéleményre azonban drámai hatást gyakorolt a Pearl Harbor elleni váratlan japán támadás, és a következő nap, 1941. december 8-án az USA hadba lépett a tengelyhatalmak ellen. A II. világháború 1945-ös szövetséges győzelmében az Egyesült Államok roppant gazdasági erejének fontos szerepe volt. A háborúban meggyengült Nagy-Britannia helyébe Amerika lépett, és a kapitalista világ vezető hatalmává vált.

A hidegháború

A második világháborúból az USA a világ legerősebb hatalmaként került ki, amellyel csak a Szovjetunió kelhetett versenyre. Így kialakult az úgynevezett kétpólusú demokratikus-kommunista világ, melyben két szuperhatalom szövetségi tömböket alakított ki, a Észak-Atlanti Szerződés Szövetségét (NATO-t) és a Varsói Szerződést. A szó szoros értelmében háború nem tört ki a két ország között, „csak” a két szuperhatalom által támogatott kisebb országok között (például koreai háború, vietnámi háború, a harmadik világ polgárháborúi stb.). A korszak (a CIA-KGB által vívott titkosszolgálati csörtéket leszámítva) így leginkább ideológiai összecsapásokból állt, melyek legfontosabb következménye az atomháború fenyegetése volt, de része volt még a fegyverkezési verseny és az űrverseny is. Valójában a hidegháború utolsó éveire szinte már az élet minden területére kiterjedt, a kultúra, a sport és más, elvileg politikamentes tevékenységekre is (lásd az 1980-as moszkvai és a '84-es Los Angeles-i olimpiát).

1963-ban az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió aláírta az atomcsendegyezményt amely megtiltotta a légköri, víz alatti és a világűrben végrehajtott atomkísérleteket.

A 60-as években az USA fokozatosan belebonyolódott a vietnámi háborúba.

Az elhúzódó konfliktus egyre nagyobb elégedetlenséget váltott ki, az évtized közepétől erősödő tömegmozgalom követelte a háború befejezését.

Ezzel párhuzamosan bontakozott ki a lakosság akkor mintegy 15%-át jelentő feketék polgárjogi mozgalma.

A déli – jórészt az egykori Konföderációhoz tartozó – államokban ekkor még hivatalos volt a faji elkülönítés.

1964. július 3-án törvény született a feketék és a nők diszkriminációja ellen.

A közelmúlt

F–16 Fighting Falcon vadászrepülőgép az Irak elleni bevetésen (1991)

Az USA 1989 decemberében megszállta Panamát. 1990. augusztus 2-án katonákat küldött a Perzsa-öbölbe, amikor Szaddám Huszein elfoglalta Kuvaitot. Az öbölháború 1991 februárjának végére Kuvait felszabadításával befejeződött.

1993-ban az USA (ENSZ felhatalmazás mellett) néhány száz katonából álló elit egységeket küldött Szomáliába (Delta Force, Rangers) rendfenntartó feladatokra, ám több hónapos tétlenség, majd egy szerencsétlenül megszervezett, tizenkilenc amerikai katona és ezerötszáz szomáliai életét követelő akció után (melynek célja eredetileg a lázadó kormány tagjainak elfogása lett volna, ellenséges városi terepen) az egységeket kivonták. 1998-ban a délszláv háborúban a NATO is részt vett, és sok amerikai katona harcolt a fronton.

A Világkereskedelmi Központ két tornya füstölög a terrortámadások után

2001. szeptember 11-én terrortámadás érte a New York-i World Trade Centert és a Washington melletti Pentagont, és az USA ezután szövetségeseivel megtámadta Afganisztánt, mivel a közép-ázsiai ország menedéket adott a támadás szervezőinek. Az afganisztáni háború alatt az ENSZ az ország újjáépítésében és humanitárius szerepekben vállal szerepet, míg a NATO katonailag is támogatja azt. Mindkét tevékenység túlnyomórészt amerikai erőforrások segítségével folyik.

Amerikai katonák Bagdadban 2007-ben

2002-ben George W. Bush elnök mások mellett Irakot is a „gonosz tengelyéhez” sorolta, így már csak idő kérdése volt, mikor születik meg az indok a háború megindítására. 2003-ban az USA kormánya a CIA jelentéseit meghamisítva (erről bírósági ítélet is született), az USA Szaddám Huszein iraki diktátor által állítólag felhalmozott (de valójában nem létező) tömegpusztító fegyvereire hivatkozva az iraki háború keretében megtámadta a húszmilliós országot. A nagyobb hadműveletek lezárultával, az amerikai győzelem bejelentésével megkezdődött az iraki polgárháború.

Mindkét országban jelenleg is harcok dúlnak, összesen körülbelül 170 ezer amerikai katona részvételével. Az amerikai harctéri veszteségek Irakban nagyjából 3500 katonát jelentenek. Az iraki lakosság körében esett halálos áldozatok száma vitatott. Az amerikai hadsereg szándékosan kerülte az iraki polgári áldozatok összeszámlálását, az iraki hatóságok pedig képtelenek voltak arra, hogy pontos statisztikákat vezessenek. Az Iraq Body Count projekt csak a hivatalos vagy médiaforrások által megerősített haláleseteket követi, és így a 90-100 ezer körüli halálozási adatuk alsó becslésnek tekinthető. A Lancet orvosi hetilap 2006 októberében megjelentetett egy cikket, amely statisztikai mintavétel segítségével 655 ezerre becsülte a halálos áldozatok számát. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint a polgárháborúban 4,2 millió iraki vált földönfutóvá.

Az iraki beavatkozást az amerikaiak mintegy kétharmada elutasította, többek között ennek is köszönhető, hogy George W. Bush a saját hazájában - mióta közvélemény-kutatási adatok léteznek - minden idők legnépszerűtlenebb elnöke lett.

2009. január 20-án hivatalába lépett Barack Obama, az USA 44. elnöke; ő az első afroamerikai, aki ezt a posztot betölti.

2017. január 20-án hivatalába lépett Donald Trump, az USA 45. elnöke. Dwight D. Eisenhower óta Trump az első amerikai elnök, aki elnökségét megelőzően semmilyen politikai tisztséget nem töltött be, egyúttal az eddigi második legidősebb és leggazdagabb hivatalba lépett elnök.

2021. január 20-án hivatalába lépett Joe Biden, beiktatásakor a legidősebb elnök.

Államszervezet és közigazgatás

A Fehér Ház (az előtérben) Az Ovális Iroda

Alkotmány, államforma

Az Egyesült Államok államformája szövetségi köztársaság, jogrendjének alapja az amerikai alkotmány. A jelenlegi alkotmány a világ legrövidebb és leghosszabb ideje érvényben lévő alaptörvénye, 1787. szeptember 17-én fogadták el. A tizenhárom alapító állam közül elsőként Delaware ratifikálta 1787. december 7-én, utolsóként pedig Rhode Island két év és öt hónappal később, 1790. május 29-én. A mai napig összesen huszonhétszer módosították, az első tíz alkotmánymódosítás Bill of Rights néven ismert. Felépítését tekintve áll preambulumból, hét cikkelyből és a huszonhét alkotmánymódosításból.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Joe Biden, az Egyesült Államok 46. elnöke

A végrehajtó hatalom feje az elnök (jelenleg Joe Biden), akit legfeljebb kétszer, maximum négyéves időszakra választ meg az 538 tagú elektori kollégium, az egyes államok, illetve a Szövetségi Kerület szavazatai alapján. Az elnök helyettese az alelnök (jelenleg Kamala Harris), aki az elnök akadályoztatottsága, lemondása, leváltása vagy halála esetén maga látja el az elnöki teendőket.

A törvényhozói hatalom két házból áll: a képviselőház és a szenátus. Ezt a két házat összefoglaló néven kongresszusnak hívják. A képviselőház vezetője a házelnök (2023 januárjától Kevin McCarthy); a szenátus elnöki posztját hivatalból az Egyesült Államok mindenkori alelnöke tölti be.

Az igazságszolgáltatás feje az Egyesült Államok Főbírója (Chief Justice of the United States) (jelenleg John G. Roberts); ő vezeti a kilenctagú Legfelsőbb Bíróságot, amely a végső szintje a szövetségi fellebbviteli eljárásoknak, és elvi irányítást gyakorol az alacsonyabb szintű szövetségi bíróságok fölött. A szövetségi bírákat az elnök nevezi ki, és megbízatásuk élethosszig tart, de hivatalba lépésükhöz a Szenátus jóváhagyása szükséges, menesztésük pedig a Képviselőház indítványára a Szenátus jóváhagyásával történhet, ha törvénybe ütköző cselekményt követnek el.

Közigazgatási beosztás

Az Egyesült Államok térképe az ötven tagállammal

Az Egyesült Államok 50 tagállamból és az egyik államhoz sem tartozó fővárosból („Szövetségi Kerület”) áll.

Nem tartoznak az Amerikai Egyesült Államok területéhez, de amerikai szuverenitás alatt állnak a következő területek:

Lakatlan 360 fokos nézet a Midway-szigetek egy részéről A Navassa-sziget sziklás tengerpartja Légi felvétel a Wake-szigetről (atoll) Lakott A trópusi éghajlatú Amerikai Szamoa Ofu nevű tengerpartja Saipan szigete az Északi-Mariana-szigetek közül San Juan, az Egyesült Államokhoz társult állam, Puerto Rico fővárosa

Hivatalos nyelv

Az Egyesült Államoknak szövetségi szinten nincsen hivatalos nyelve. Ez azt jelenti, hogy sem az alkotmány, sem a különböző törvények nem tüntetnek ki egyetlen nyelvet sem hivatalos nyelvként. A gyakorlatban a hivatalos ügyek intézésének nyelve az angol (bár az angolul nem tudók általában kapnak nyelvi segítséget), és rendszerint angol nyelven folyik a törvényhozás, a bíróságok és a végrehajtó hatalom szerveinek munkája. Angol nyelven alkotják meg a törvényeket, és bizonyos kivételektől eltekintve az angoltudás feltétele az állampolgárság elnyerésének.

Az állami, illetve helyi szintű közigazgatásban az egyes tagállamok, megyék, települések néha hivatalos nyelvként deklarálják az angolt, máskor az angolt és egy vagy több helyi kisebbség nyelvét, legtöbbször a spanyolt.

Védelmi rendszer

Egy repülőgép-hordozó, USS Ronald Reagan

Az USA hadereje a szárazföldi erőkből, a légierőből, a haditengerészetből, a tengerészgyalogságból, a különleges erőkből, a hadászati parancsnokságból, a parti őrségből és a Nemzeti Gárdából áll. Az Egyesült Államok védelmi költségvetése a 2008-as évre 548,9 milliárd dollár, a GDP 3,9%-a volt. Ez az egész világ fegyverkezésre és védelemre költött összegének 45%-a, többszöröse minden más államénak.

Népesség

USA népsűrűsége 2020-ban Az USA agglomerációs térségei. Lila ponttal jelezve a legalább 10 milliós agglomerációk, pirossal az 5-10 milliós agglomerációk, narancssárgával a 2-5 milliós tömörülések

Az Amerikai Egyesült Államok népessége:

Az ország népsűrűsége 36 fő/négyzetkilométer (2021). A népességnövekedés 0,7%-os, a születések száma 12 születés/1000 lakos, a halálozási ráta 8 halálozás/1000 lakos, míg a migráció 3 migráns/1000 lakos. A gyermekvállalási ráta 1,8 gyermek/nő. A születéskor várható élettartam 80 év. Az életkori megoszlás: 0 és 18 évesek a lakosság 27%-át, a 19 és 64 évesek a 60%-át, a 65 év felettiek pedig az ország 13%-át teszik ki. A városi lakosság aránya 2021-ben 83%.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Szövetségi szinten az Egyesült Államoknak nincs hivatalos nyelve. Az angol 30 tagállamban hivatalos, Hawaii államban az angol mellett hivatalos még a hawaii is.

Lásd még: Amerikai indián nyelvek, Afroamerikaiak, Mexikói származású amerikaiak

Lásd még: Az Amerikai Egyesült Államok tagállamai hivatalos nyelveinek listája

Az USA népessége többségi származás szerint (2000)
  németek   angolok   norvégok   hollandok   írek   franciák   olaszok   mexikóiak   őslakosok   spanyolok   feketék

Az Egyesült Államok népességnövekedése kiemelkedően magas minden másik fejlett országhoz képest. A minden évben jelentős mértékű bevándorlás mellett magasak a születési és halálozási mutatók, valamint az átlagos gyermekvállalási ráta is magas. Ez a népességnövekedés azonban minden etnikumnál különböző értéket mutat, vonatkozik ez a születésekre és a migrációra egyaránt. 2050-re megváltozhat az ország etnikai megoszlása. Spanyol anyanyelvű lehet az akkori népességnek akár 25%-a is. Az ázsiaiak aránya 7% körül alakulhat. Az afro-amerikaiak aránya valószínűleg nem változik lényegesen a mostanihoz képest, tehát 14% körül lesz. A nem spanyol anyanyelvű fehérek aránya viszont 55% körüli értékre csökkenhet, népességszám alapján viszont a mostanihoz képest biztosan többen lesznek. 2050-re valószínűleg 420 millió körül alakul majd az Egyesült Államok lakóinak száma. Egyes adatok szerint ez akár a 438 milliót is elérheti. A népességszám változásában jelenleg is nagy jelentőségű a migráció alakulása. A jelenlegi bevándorlásoknak több mint a 60%-a kizárólag a mexikói határ környékén összpontosul, de emellett jelentős a karibi és az ázsiai térségből irányuló bevándorlás is. Napjainkban jelentős problémákat okoz az országnak az illegális bevándorlás. Jelenlegi becslések szerint mintegy 12 millióan tartózkodnak engedély nélkül az országban. Az Egyesült Államokban 2007-es adatok szerint egy nőre átlagosan 2,1 gyermek jutott. Hasonlóan magas gyermekvállalási rátával a fejlett országok közül Nagy-Britannia és Franciaország rendelkezik. Sok középosztálybeli családban van legalább 2 gyermek. Azonban ez az adat is más értékeket mutat a különböző etnikumokra vonatkoztatva. A gyermekvállalás a legmagasabb a spanyol anyanyelvűeknél, ahol átlagosan egy nőre 3 gyermek jutott. Az afro-amerikaiaknál egy nőre 2,2 gyermek, az ázsiaiaknál egy nőre 1,9 gyermek, a fehér amerikaiaknál pedig egy nőre átlagosan 2 gyermek jutott. A bevándorlás és a születésszám alakulása mellett kis mértékben ugyan, de hozzájárul a növekedéshez a várható élettartam tartós növekedése és a csecsemőhalandóság csökkenése is. A növekedés mértékét illetően többféle előrejelzés van a jövőre, de 40 év múlva valószínűleg 400 millió felett lesz az Egyesült Államok lélekszáma, megtartva ezzel a 3. helyet az országok között.

Az amerikai népesség 85-90%-a tartozik valamelyik vallási felekezethez. Egyes adatok szerint a nem hívők és a válaszadást megtagadók aránya 10-15%. Habár egy 2003-as felmérésben a vallásosak aránya a 30 éven aluliak közt 85-88%. Ez az arány a 30 éven felüliek közt 92-95%. Egyes emberek idősebb korukban döntenek vallási felekezethez tartozás mellett.

Városok, agglomerációk

Az Egyesült Államok legnagyobb városai és agglomeriációi

New York
New York
Los Angeles
Los Angeles
Chicago
Chicago
Houston
Houston
AtlantaGeorgia
Phoenix
Miami
Philadelphia

# Város neve (Állam) Város (2019) Agglomeráció (2019)

Philadelphia
San Antonio
Phoenix
San Diego
San Antonio
Dallas
San Diego
San José
Boston downtown skyline
Austin
Seattle
Jacksonville

1 New York (New York) 8 336 817 19 979 477
2 Los Angeles (Kalifornia) 3 979 576 13 131 431
3 Chicago (Illinois) 2 693 976 9 533 040
4 Houston (Texas) 2 320 268 7 066 141
5 Phoenix (Arizona) 1 680 992 4 857 962
6 Philadelphia (Pennsylvania) 1 584 064 6 096 120
7 San Antonio (Texas) 1 547 253 2 550 960
8 San Diego (Kalifornia) 1 423 851 3 338 330
9 Dallas (Texas) 1 343 573 7 233 323
10 San José (Kalifornia) 1 021 795 1 998 463
11 Austin (Texas) 978 908 2 227 083
12 Jacksonville (Florida) 911 507 1 504 980
13 Fort Worth (Texas) 909 585 7 102 796
14 Columbus (Ohio) 898 553 2 078 725
15 Charlotte (Észak-Karolina) 885 708 2 636 883
16 San Francisco (Kalifornia) 881 549 4 729 484
17 Indianapolis (Indiana) 876 384 2 048 703
18 Seattle (Washington) 753 675 3 979 845
19 Denver (Colorado) 727 211 2 932 415
20 Washington (District of Columbia) 705 749 6 280 487
21 Boston (Massachusetts) 692 600 4 628 910
22 El Paso (Texas) 681 728 845 553
23 Nashville (Tennessee) 670 820 1 959 495
24 Detroit (Michigan) 670 031 4 292 060
25 Oklahoma City (Oklahoma) 655 057 861 505
26 Portland (Oregon) 654 741 2 478 810
27 Las Vegas (Nevada) 651 319 2 227 053
28 Memphis (Tennessee) 651 073 1 348 260

Bővebben:

Lásd még:

Tagállamok

Gazdaság

Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 21,4 billió $ (2019)
GDP növekedési ráta - 2,4% (2020 Q4)
Egy főre jutó GDP (PPP) 65 118 $ (2019)
Államadósság 20,8 billió € (2019)
Államadóssági ráta 108,7% (2019)
Infláció 1,7% (2021. február)
Foglalkoztatottsági ráta 57,6% (2021. február)
Munkanélküliségi ráta 6,2% (2021. február)
Minimálbér 1024,1 € (2021)
Bérnövekedés üteme 0% (2021. február)
Jegybanki alapkamat 0,25% (2021. március)
SZJA 37% (2020)
ÁFA (általános) Nincs törvényileg előírt, egységes szövetségi áfa.
TAO 21% (2020)

Az Egyesült Államok gazdasága a technológiailag legerősebb a világon. Az amerikai cégek a technológiai fejlődés élvonalában vagy annak közelében vannak, különösen a számítógépek, a gyógyszerek, az orvosi, repülőgép- és katonai felszerelések terén; előnyeik azonban a 20. század közepe óta csökkentek. A nominális GDP és a nettó vagyon alapján az USA a világ legnagyobb gazdasága, a vásárlóerő-paritás (PPP) szerint Kína után a második.

Az USA gazdasága a 2010-es években a világgazdaság több mint 22%-át teszi ki. Fejlett ipari ország, a világ egyik meghatározó gazdasági hatalma. A Világgazdasági Fórum 20092010-es listája szerint a világ 2. legversenyképesebb országa.

Gazdasági adatok

Gazdasági adatok 2005–2020 között.

Év Nominális GDP
(milliárd  USD)
GDP per fő
( USD)
GDP növekedés
(reál)
Infláció
(százalékban)
Munkanélküliség
(százalék)
Költségvetési egyenleg
(GDP % -ban)
Államadósság
(GDP % -ban)
Folyó fizetési mérleg egyenlege
(GDP % -ban)
2020 (becsl.) Csökkenés 20,234.0 Csökkenés 57,589 Csökkenés −5.9 % 0.6 % 11 % Csökkenés − N/A Csökkenés − N/A
2019 Növekedés 21,428.0 Növekedés 64,674 Növekedés 2.3 % 1.8 % 3.5 % Csökkenés −4.6 % 78.9 % Csökkenés −2.5 %
2018 Növekedés 20,580.2 Növekedés 62,869 Növekedés 2.9 % 2.4 % 3.9 % Csökkenés −3.8 % 77.8 % Csökkenés −2.4 %
2017 Növekedés 19,519.4 Növekedés 60,000 Növekedés 2.4 % 2.1 % 4.4 % Csökkenés −3.4 % 76.1% Növekedés −2.3 %
2016 Növekedés 18,715.0 Növekedés 57,878 Növekedés 1.6 % 1.3 % 4.9 % Csökkenés −3.1 % 76.4% Csökkenés −2.3 %
2015 Növekedés 18,224.8 Növekedés 56,770 Növekedés 2.9 % 0.1 % 5.3 % Növekedés −2.4 % 72.5% Csökkenés −2.2 %
2014 Növekedés 17,521.3 Növekedés 54,993 Növekedés 2.5 % 1.6 % 6.2 % Növekedés −2.8 % 73.7% Csökkenés −2.1 %
2013 Növekedés 16,784.9 Növekedés 52,737 Növekedés 1.8 % 1.5 % 7.4 % Növekedés −4.0 % 72.2% Növekedés −2.1 %
2012 Növekedés 16,155.3 Növekedés 51,404 Növekedés 2.2 % 2.1 % 8.1 % Növekedés −5.7 % 70.3% Növekedés −2.6 %
2011 Növekedés 15,517.9 Növekedés 49,736 Növekedés 1.6 % 3.1 % 8.9 % Növekedés −7.3 % 65.8% Növekedés −2.9 %
2010 Növekedés 14,964.4 Növekedés 48,311 Növekedés 2.6 % 1.6 % 9.6 % Növekedés −8.6 % 60.8% Csökkenés −2.9 %
2009 Csökkenés 14,418.7 Csökkenés 46,909 Csökkenés −2.5 % −0.3 % 9.3 % Csökkenés −9.8 % 52.3% Növekedés −2.6 %
2008 Növekedés 14,718.6 Növekedés 48,302 Csökkenés −0.2 % 3.8 % 5.8 % Csökkenés −4.6 % 39.4% Növekedés −4.6 %
2007 Növekedés 14,477.6 Növekedés 47,955 Növekedés 1.9 % 2.9 % Állandó4.6 % Csökkenés −0.8 % 35.2% Növekedés −4.9 %
2006 Növekedés 13,855.9 Növekedés 46,352 Növekedés 2.9 % 3.2 % 4.6 % Növekedés −0.1 % 35.4% Csökkenés −5.8 %
2005 Növekedés 13,093.7 Növekedés 44,218 Növekedés 3.3 % 3.4 % 5.1 % Növekedés −1.2 % 35.8% Csökkenés −5.7 %
Detroit, az USA egyik volt ipari központja (a bal oldali felhőkarcoló-komplexum a General Motors központja)

Ipar

Bányászat Energiagazdaság New York City, az Egyesült Államok pénzügyi központja Naperőmű, Nellis Air Force Base, Nevada

Elsősorban a szénhidrogénekre épül, de nagyon jelentős az atomenergia-felhasználása (21%) is. Nem elhanyagolható a széntüzelésű hőerőművek szerepe. Emiatt az egyik legnagyobb környezetterhelő ország. Intenzíven kutatják az alternatív és megújuló erőforrások felhasználási lehetőségeit, de ezek az eszközök még túl drágák és rossz a rendelkezésre állási mutatójuk.

Nagyobb megújuló energiatermelők:

Feldolgozóipar

Szinte az összes iparág képviselője megtalálható itt. Korábban a nehézipar volt a legmeghatározóbb, de ma már a finommechanikai és elektronikai berendezések, illetve az információs technológiák (számítógép) hozzák a fő bevételt.

Déli államok a polgárháborúban elszenvedett vereség és a rabszolga-felszabadítás után nem tudtak gazdasági versenyre kelni az erős, iparosodott Északkal. Az utóbbi néhány évtizedben azonban rohamos ipari fejlődés tapasztalható. A Mexikói öböl partján épültek legnagyobb kőolaj-finomítók. Nagyobb ipartelepek:

Buffalo, Cleveland a szállítási útvonalak mentén jött létre, hogy feldolgozzák az alapanyagokat; sok más település keletkezésének prototípusa az övék, ahogy Pittsburgh is, amely a vasérc bánya-falvak kiterjedéseként egyesült.

Kereskedelem A tőzsde épülete New Yorkban

A kereskedelem központja New York. Itt futnak össze a pénzügyi élet szálai. Itt van a legtöbb bank és monopólium is. Vasércből ma már importra szorulnak, amelyet Kanada (Labrador) elégít ki. Ez hozta magával a Szent Lőrinc víziút megépítését, amely a két ország kereskedelmét nagy mértékben élénkítette. Azonban a legfontosabb közlekedési csomópont Chicago, ahol a légi és vasút közlekedés a legélénkebb. New Orleans az egyik kapcsolat Latin-Amerikával; ahonnan mezőgazdasági termékeket és érceket szereznek.

Korábban északon volt a textilipar központja, de ma már délen saját maguk termelik az alapanyagokat alkalmasabb vidékeken, így átköltözött Floridába, amely az idegenforgalom kedvelt célpontja is egyben. Atlanta ma már szintén (belső)kereskedelmi és pénzügyi központ, és híres a Coca-Coláról. Dallas pedig, ha máshonnan nem is, de a népszerű sorozatból biztosan ismert az olajáról.

Külkereskedelem

A 2010-es évek végén az Egyesült Államok a világ legnagyobb importőre és a második legnagyobb exportőr.

Főbb kereskedelmi partnerek (2018-ban):

Mezőgazdaság Kombájn aratja a szójababot Indiana államban

Mivel igen szerencsés helyzetben van a terület azáltal, hogy a legtöbb égövet átöleli, és a legkülönbözőbb időjárási zónák megtalálhatóak területén, szinte az összes növényfaj termeszthető. Ugyanakkor sok problémát okoz az, hogy a területe északról nyitott, így gyakran előfordul, hogy az Északi-sarkról tavasz közepén is fagyos léghullám érkezik, ami elpusztítja a fiatal növényeket.

Űrkutatás

Mivel az űrbejutás könnyebb alacsonyabb szélességi fokról, Houston az űrkutatás központjává lett. Ma már a hosszúsági fok nem olyan lényeges, de a legnagyobb űrközpont mégis Floridában, Cape Canaveral-ben van.

Közlekedés

Az államközi autópályák, amelyek több mint 75 000 kilométer hosszan szelik át az országot Autópályakereszteződés Dallasban Greyhound autóbusz

Közúti

Több mint 4,2 millió kilométer út található az Egyesült Államokban országszerte; ezek lehetnek alacsonyabb és magasabb rendű utak egyaránt.

A mindennapos közlekedés egyik legelterjedtebb módja az autó. 2017-ben 1000 lakosra több mint 900 jármű jut, ami meghaladja az európai uniós átlagot.

A 21. század elején egy átlagos amerikai naponta 55 percet tölt vezetéssel, mialatt 47 kilométert tesz meg.

A közúti tömegközlekedésben a Greyhound játssza a vezető szerepet, mint az ország legnagyobb autóbusztársasága, amely több mint 3700 városba közlekedtet autóbuszokat.

Vasúti

Személyszállítás

A nemzeti vasúttársaság az Amtrak. Elsősorban nagy távolságban közlekedtet személyszállító vonatokat, irányonként naponta átlagosan egyszeri vagy kétszeri alkalommal (kivéve az északkeleti országrészt). A Keleti-parton található Észak-Amerika legmodernebb vasútvonala, a Northeast Corridor. Itt közlekedik az Acela Express is, amely Washingtont köti össze Bostonnal.

Teherszállítás

A vasútvonalak túlnyomó részét (240 000 km) inkább csak teherszállításra használják, amelyeken több vasúttársaság is osztozik. A legtöbb tehervonat akár több kilométer hosszú is lehet, mutatva ezzel, hogy az Egyesült Államokban a teherszállításért elsődlegesen a vasút felel. A vonalak legnagyobb része nem villamosított.

Newark Liberty nemzetközi repülőtere New Jerseyben, a levegőből nézve

Légi

Az Egyesült Államokban 2008-ban közel 15 000 repteret tartottak számon, amellyel világelsők. A nagyobb városoknak általában több repülőtere van, amelyeket az utasszállító légitársaságok előszeretettel ki is használnak. Érdekesség, hogy az USA az egyetlen ország, amelynek nincs nemzeti légitársasága. 2001. szeptember 11. óta különösen magas szintű a repülőterek biztonsági szintje. De sok légitársaság üzemel az Egyesült Államokban (American Airlines, Northwest Airlines, Delta Air Lines).

A legfrekventáltabb belföldi útvonal a New YorkLos Angeles útvonal, amelyen évente megközelítőleg 1,8 millió ember utazik; a legfrekventáltabb külföldi útvonal pedig a New YorkLondon útvonal, amit évente 3 millió utas használ.

Vízi

Az Amerikai Egyesült Államok vízhálózata az átlagosnál sokkal sűrűbb. A nagy pacifikus nyomás hatására a folyók leginkább a kontinens keleti felében futnak (pl. a Mississippi-Missouri, az Ucayali-Amazonas és a Paraná-Paraguay vízrendszerek), a legnagyobb vízgyűjtő területe az Atlanti-óceánnak van.

Houston konténerkikötője Port Newark A legnagyobb konténerkikötők rakománymennyiség alapján (2013)
No. Kikötő Állam
1 Port of South Louisiana Louisiana
2 Houston Texas
3 Port Newark–Elizabeth Marine Terminal New Jersey
New York
4 Beaumont Texas
5 Long Beach Kalifornia
6 Port of Hampton Roads Virginia
7 New Orleans Louisiana
8 Corpus Christi Texas
9 Baton Rouge Louisiana
10 Los Angeles Kalifornia

Kultúra

Pueblo de Taos ősi indián falu Új-Mexikó államban

Kulturális intézmények

Kulturális világörökség Harvard Law School (HLS), Langdell Library. A HLS az USA legősibb jogi fakultása, és itt található a világ legnagyobb egyetemi jogi könyvtára. Híres egyetemek A „Hollywood” felirat a hollywoodi hegyoldalon, a világ filmgyártásának központjában, Kaliforniában

Művészet

Film

Rodeó

Zene

Louis Armstrong a dzsessz egyik korai képviselője The Beach Boys

Irodalom

Gasztronómia

Viselkedéskultúra

Sport

Indianapolis Motor Speedway Amerikai futball, az egyik legnépszerűbb sport az Egyesült Államokban

Az Államokban négy nyári – St. Louis (1904), Los Angeles (1932), Los Angeles (1984), Atlanta (1996) – és négy téli – Lake Placid (1932), Squaw Valley (1960), Lake Placid (1980), Salt Lake City (2002) – olimpiát rendeztek eddig. A nyári játékokon az atlétika, a téli játékokon pedig a gyorskorcsolya a legnépszerűbb az amerikai sportolók körében.

Motorsportok terén igen gazdag az Egyesült Államok, itt rendezik meg például 1948 óta a NASCAR sorozatot, valamint a rivális bajnokságát, az IndyCar Seriest. 1911 óta rendezik meg a legendás Indianapolis 500 elnevezésű viadalt, mely egész Amerikában nagy népszerűségnek örvend, illetve 1959 óta a Daytona 500-at, melyet a „NASCAR Super Bowljának” is neveznek az országban.

Az USA két Formula–1-es vb-győztest adott a világnak: 1961-ben Phil Hill, 1978-ban pedig Mario Andretti lett világbajnok. 2010-ben debütált volna a Formula–1-ben a USF1, az első amerikai F1 alakulat, de pénzügyi gondok miatt nem vállalták az indulást. Jelenleg a Haas az egyetlen amerikai csapat a Forma–1-ben. 2023-ban három nagydíjat is rendeznek az Államokban a sport népszerűsítése miatt. A miami, az amerikai és a Las Vegas-i versenyek lesznek megrendezve.

Michael Phelps minden idők eddigi legsikeresebb sportolója az ötkarikás játékokon, a 2008-as pekingi olimpián úszásban megszerzett 8 egyéni aranyérmével világrekordernek számít.

Michael Jordant, minden idők legnagyobb hatású sportolóját, az amerikai NBA kosárlabda-bajnokságban mutatott játéka alapján a valaha volt legjobb és legsikeresebb kosárlabdázójának és egyben sportolójának is tartják.

A Red Bull Air Race műrepülő világbajnokságban 2004 és 2007 között amerikai bajnokot avattak: Kirby Chambliss (2004, 2006), Mike Mangold (2005, 2007), akik az amerikai légierő vadászpilótából avanzsáltak műrepülő pilótává.

Muhammad Ali amerikai olimpiai és világbajnok nehézsúlyú ökölvívó (1960), a század egyik legnagyobb sportolójának tartják. Mike Tyson történelmet írt azzal, hogy csaknem 20 évesen lett a legfiatalabb nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok (1986), aki arról várt híressé, hogy legtöbb ellenfelét K.O.-val (knock-out – „kiütés”) győzte le.

Az egyik legnépszerűbb sport az amerikai futball, amely nem tévesztendő össze a labdarúgással, amit az amerikai angolban soccernek hívnak. A leghíresebb csapatok ezek: Indianapolis Colts, New England Patriots, Green Bay Packers, Dallas Cowboys.

Lásd még: Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok sportélete

Ünnepek

Szövetségi ünnepek

Oakland mormon temploma és környéke karácsonyi fényekben

Az Egyesült Államokban tizenegy szövetségi ünnepnap van; ezek közül ötnek a dátuma kötött, öt mindig hétfőre, egy pedig mindig csütörtökre esik. Az ezekre a napokra vonatkozó munkaszüneti nap csak szövetségi alkalmazottakra érvényes. A magánszektor dolgozóinak munkaszüneti napjáról a munkaadó dönt

Állandó dátumú szövetségi ünnepek

Változó dátumú szövetségi ünnepek

Felvonulók a Kolumbusz-napi parádén San Franciscóban

Egyéb ünnepek

Halloween-napi jelmezek A magyar szokással ellentétben az Egyesült Államokban (és sok más országban is) nem május első, hanem második vasárnapján ünneplik az anyák napját. Nem ér fel az anyák napja népszerűségével. George Washington, az USA első elnöke 1732. február 22-én született. Az ünnepet minden amerikai elnök tiszteletére tartják. Az ír származású amerikaiak ünnepe a március 17-ei Szent Patrik-nap. A legnagyobb ünnepségeket New Yorkban, Bostonban és Chicagóban tartják. Az emberek tetőtől talpig zöldbe öltözve mutatják ki a Írország iránti szeretetüket.

Érdekességek

Egy forgalmas kaliforniai autópálya

Az amerikaiak életében központi helyet foglal el az autó. A családok négyötödének van legalább egy kocsija. A személyforgalom 83%-át ezzel bonyolítják le. A kipufogógáz okozta szennyeződés így egyre több államot késztet arra, hogy szigorúan ellenőrizze a gépkocsik szennyezőanyag-kibocsátását.

Lásd: Az amerikai álom

Turizmus

A Times Square egy képe New York városában

A leglátogatottabb turisztikai célpontok 2008-ban:

Név Helyszín Látogató (millió fő)
Walt Disney World Resort Orlando, Florida 45
Mall of America Bloomington, Minnesota 40
Times Square New York, New York 35
Las Vegas Strip Las Vegas, Nevada 31
National Mall and Memorial Parks Washington, D.C. 24
Disneyland Resort Anaheim, Kalifornia 22,1
Faneuil Hall Marketplace Boston, Massachusetts 20
Fisherman's Wharf/Golden Gate Area San Francisco, Kalifornia 14
Niagara-vízesés New York (állam) 12
Great Smoky-hegység Nemzeti Park Észak-Karolina és Tennessee 9,4
Navy Pier Chicago, Illinois 8,6
Lake Mead National Recreation Area Las Vegas, Nevada 7,6
Empire Mall Sioux Falls, Dél-Dakota 7
Universal Orlando Resort Orlando, Florida 6,2
SeaWorld Orlando Orlando, Florida 6
San Antonio River Walk San Antonio, Texas 5,1
Salt Lake Temple Salt Lake City, Utah 5
Delaware Water Gap National Recreation Area New Jersey és Pennsylvania 4,8
Universal Studios Hollywood Los Angeles, Kalifornia 4,7
Metropolitan Művészeti Múzeum New York, N.Y. 4,5
Waikiki Beach Oahu, Hawaii 4,5
Grand Canyon Arizona 4,41

Jegyzetek

  1. nincs hivatalos nyelv az Államokban
  2. 2020 Census Apportionment Results Delivered to the President. Népszámlálási Hivatal, 2021. április 26.
  3. Worldometers
  4. Worldometers 2020
  5. IMF World Economic Outlook Database, April 2016. (Hozzáférés: 2016. április 14.)
  6. Kiss Károly - A sas és a sárkány harca / el sem hinné, Kína milyen sok tekintetben hagyta le máris Amerikát (Válasz Online, 2021.08.30)
  7. Transcript: Donald Rumsfeld on 'FOX News Sunday'. . (Hozzáférés: 2009. március 27.)
  8. Iraq Body Count: Why is it so hard to count, anyway?
  9. The Continuing Needs of Iraq's Displaced. .
  10. Official Language of the U.S.. USA.gov. Az Egyesült Államok szövetségi kormányzata. . (Hozzáférés: 2014. június 21.)
  11. Study Materials for the English Test. U.S. Citizenship and Immigration Service. (Hozzáférés: 2014. június 21.)
  12. Department of Defense (PDF). . (Hozzáférés: 2010. április 1.)
  13. Népszabadság
  14. The World Factbook. cia.gov. (Hozzáférés: 2021. július 14.)
  15. English in the 50 states. proenglish.org. . (Hozzáférés: 2009. április 15.)
  16. The Constitution of the State of Hawaii – Article XV – Section 4. Hawaii Legislative Reference Bureau. . (Hozzáférés: 2009. április 15.)
  17. Bureau, US Census: Population and Housing Unit Estimates Tables (amerikai angol nyelven). The United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
  18. American FactFinder - Results. web.archive.org, 2020. március 24. . (Hozzáférés: 2021. március 11.)
  19. Metropolitan and Micropolitan Statistical Areas Totals: 2010-2016. web.archive.org, 2018. június 22. . (Hozzáférés: 2021. március 11.)
  20. Bureau, US Census: Census.gov (amerikai angol nyelven). Census.gov. (Hozzáférés: 2021. március 11.)
  21. American FactFinder - Results. archive.ph, 2020. február 13. . (Hozzáférés: 2021. március 11.)
  22. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=US
  23. https://hu.tradingeconomics.com/united-states/gdp-growth-annual
  24. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=US&view=chart%2C
  25. a b https://countryeconomy.com/national-debt/usa
  26. https://hu.tradingeconomics.com/united-states/inflation-cpi
  27. https://hu.tradingeconomics.com/united-states/employment-rate
  28. https://hu.tradingeconomics.com/united-states/unemployment-rate
  29. https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/usa
  30. https://hu.tradingeconomics.com/united-states/wage-growth
  31. a b c https://hu.tradingeconomics.com/united-states/indicators
  32. https://hu.tradingeconomics.com/united-states/sales-tax-rate
  33. CIA World Factbook. . (Hozzáférés: 2020. július 17.)
  34. Report for Selected Country Groups and Subjects (PPP valuation of country GDP) (amerikai angol nyelven). IMF. (Hozzáférés: 2017. december 29.)
  35. A világ 58. legversenyképesebb országa vagyunk (magyar nyelven). index.hu, 2009. szeptember 8. (Hozzáférés: 2009. szeptember 9.)
  36. Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). imf.org . (Hozzáférés: 2020. április 13.)
  37. (2018. július 27.) „Federal Surplus or Deficit ” (angol nyelven).  
  38. CBO Historical Data-Retrieved April 13, 2020
  39. World Trade Statistical Review 2019. World Trade Organization. (Hozzáférés: 2019. május 31.)
  40. CIA World Factbook
  41. "U.S. trade in goods with World, Seasonally Adjusted". United States Census Bureau.
  42. a számba beletartoznak az autók, teherautók és buszok is, de a kétkerekűek, így a motorkerékpárok nem. Vehicle Statistics: Cars Per Capita. Capitol Tires
  43. A közlekedési hatóság 2001-es felmérése. . (Hozzáférés: 2010. április 19.)
  44. U.S. Port Ranking By Cargo Volume. American Association of Port Authorities, 2013. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  45. Federal Holidays - Office of Personnel Management
  46. 300 millióan az amerikaiak. Index, 2006. október 17. (Hozzáférés: 2010. április 1.)
  47. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. május 12.)
  48. Baedeker, Rob (May 5, 2008), "America's 25 Most Visited Tourist Sites", ForbesTraveler (Forbes), <http://www.forbestraveler.com/best-lists/most-visited-us-tourist-attractions-story.html>. Hozzáférés ideje: May 19, 2008 Archiválva 2009. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

Irodalom

További információk

Fájl:Wikiquote-logo.svg A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Amerikai Egyesült Államok témában. File:Wiktionary-logo-hu.svg Nézd meg Amerikai Egyesült Államok amerikai egyesült államok címszót a Wikiszótárban!

Magyar vonatkozások

Kapcsolódó szócikkek