Reményfi János

A mai világban a Reményfi János olyan témává vált, amely az emberek széles körében nagyon fontos és érdekes. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig a Reményfi János számos vitát és vitát vált ki különböző területeken. Tekintettel fontosságára, kulcsfontosságú a Reményfi János-hez kapcsolódó kulcsfontosságú szempontok alapos elemzése, eredetétől és fejlődésétől a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásáig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Reményfi János különböző szempontjait és relevanciáját a jelenlegi környezetben.

Reményfi János, Reményfy (1848-ig Pischurchy; Vágújhely vagy Tiszakürt, 1819 — Csongrád, 1873. április 9.)[1] magyar honvédszázados.

Életútja

Vagyontalan, kisnemesi származású, római katolikus magyar. 1841-ben beállt önkéntes katonának, 1846-tól őrmester az 52. gyalogezred 3. zászlóaljában. 1848 nyarától magyar szabadságharcos katona, harcolt a szerb felkelők ellen. 1848 szeptembertől hadnagy, 1849 márciustól főhadnagy, áprilistól százados a 24. honvédzászlóaljban. Alakulatával 1848 novembertől a Délvidéken, 1849 februárjától Erdélyben harcolt. 1849 áprilistól a temesközi erdélyi hadosztályban teljesített szolgálatot, végül Ruszkabánya térparancska lett.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után álnéven csendbiztosként működött Hódmezővásárhelyen. Az 1867-es kiegyezés után írnok Csongrád városban, s a Csongrád megyei honvédegylet tagja. 1873-ban érte a halál, aszkór következtében hunyt el. Csongrádon a Köztemetőben helyezték örök nyugalomra, sírját már felszámolták.[2] Felesége Kovács Teréz volt.

Jegyzetek

  1. ↑ Csongrádi r.k. halotti anyakönyv, 163/1879. folyószám.
  2. ↑ Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged : Tóth T., 2008. 64 o. ISBN 9789630652605 Reményfi János lásd 5. p.

Források

  • Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai. Budapest; Zrinyi Katonai Kiadó, 1988. ISBN 963 326 367 0 Reményfi János lásd 500. p.