Ebben a cikkben a Csemegi Ignác kérdésével kívánunk foglalkozni, amely az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A Csemegi Ignác olyan téma, amely a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatása miatt mind a tudományos közösség, mind a nagyközönség érdeklődését felkeltette. Ebben a cikkben a Csemegi Ignác-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, az eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig. Mind egyéni, mind kollektív szinten elmélyülünk a következményeiben, elemezve jelentőségét olyan változatos területeken, mint a gazdaság, a technológia, az egészségügy, a kultúra és a környezet. A multidiszciplináris megközelítés révén olyan átfogó perspektívát kívánunk kínálni, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Csemegi Ignác jelentőségét és összetettségét napjainkban.
Csemegi Ignác (született Nasch) (Csongrád, 1827. szeptember 29. – Csongrád, 1891. február 28.) magyar honvédszázados, Csemegi Károly öccse. Apjuk Nasch József zsidó származású kereskedő. A testvérek nevét magyarosították, s római katolikus vallásban nevelkedtek.
A gimnáziumi érettségi után a szegedi katonai nevelőintézetben folytatta tanulmányait. Hadfiként 1845-1847-ben a 62. gyalogezredben teljesített szolgálatot, majd kilépett.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején 1848 nyarától nemzetőr tiszt, szeptembertől főhadnagy a 22. zászlóaljban, ugyanitt 1849. februártól százados a Kazinczy-hadtest 1849. augusztus 24-i zsibói fegyverletételéig. A szabadságharc bukása és a kiegyezés közti időszakról nincs adat.
Az 1867-es kiegyezés után a Csongrád megyei honvédegylet jegyzője lett, majd 1869-től reaktívált honvédszázados, 1881-ben őrnagyi címmel vonult nyugalomba. 1891-ben szülővárosában érte a halál, Csongrádon a Köztemetőben helyezték örök nyugalomra, sírhelyét már felszámolták.[1]