A Török Ignác témája sokféle körben érdeklődést és vitát váltott ki, az akadémikusoktól és szakértőktől egészen a hétköznapi emberekig. Ez a téma kimerítő tanulmányok, szenvedélyes viták és mély elmélkedések tárgyát képezte szerte a világon. Az idők során a Török Ignác a társadalom szerves része volt, és sok ember életében döntő szerepet játszott. A kultúrára és a történelemre gyakorolt hatásától a technológiára és a tudományra gyakorolt hatásáig a Török Ignác kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiségben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Török Ignác legfontosabb elemeit és releváns szempontjait, és megvitatjuk a jelenlegi kontextusban betöltött fontosságát.
Török Ignác | |
Született | 1795. június 23. Gödöllő |
Meghalt | 1849. október 6. (54 évesen) Arad |
Állampolgársága | magyar |
Rendfokozata | vezérőrnagy |
Halál oka | akasztás |
A Wikimédia Commons tartalmaz Török Ignác témájú médiaállományokat. |
Nemescsói Török Ignác (Gödöllő, 1795. június 23. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy,[1] hadimérnök, az aradi vértanúk egyike.
Kisbirtokos magyar nemesi családból származott. Apja nemescsói Török Ignác, uradalmi kasznár a gróf Grassalkovich családnál Gödöllőn, anyja Korher Franciska volt. Középiskolai tanulmányait Gödöllőn kezdte (I. és II. osztály), majd a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban folytatta (III. és IV. osztály). Végül 1809-től 1811-ig a gyöngyösi gimnázium tanulója volt (V. és VI. osztály). A bécsi hadmérnöki akadémián végzett, a császári hadsereg kötelékébe hadnagyként lépett (1816). 1839-ben a nemesi testőrséghez került, ahol erődítéselméletet oktatott. Tanította többek között Görgei Artúrt és Klapka Györgyöt is. A forradalom előtt előbb Lembergben, majd alezredesi rendfokozatban Zágrábban szolgált.
1848 októberében a komáromi várban szolgált, ekkor a vár teljes állománya csatlakozott a honvédekhez. 1848-1849 telén Komáromban a vár erősítését, kiépítését szervezte meg. Windisch-Grätz sikerei után Komárom parancsnokát, Majthényit, aki a vár átadására készült, a vár tisztjei lemondásra kényszerítették, és a parancsnokságot a legidősebb tisztre, Török Ignácra ruházták. A döntést a kormány megerősítette, és január 28-án tábornokká nevezték ki. 1849 áprilisában posztjáról Lenkey János váltotta le.
A kormány utasítására a júniusban a felszabadított Budára rendelték, hogy a Hentzi által épített budai erősítések lerombolását vezesse, majd Szegedre, hogy a Tisza jobb partján sáncokat emeljen.
Török Ignác a hadbíróság előtt magyarságával igazolta a tettét – „Lelkiismeretem felment engem”. A hadbíróság akasztásra ítélte, hatodikként (a kötél által kivégzettek között másodikként) végezték ki.(Török Ignác szívrohamot kapott, mielőtt a hóhér végezhetett volna vele.)
1932-ben találták meg maradványait, az aradi emlékoszlop kriptájában nyugszik.
Török Ignác emlékére először 1935-ben állítottak szobrot Gödöllőn. A másodikat 1949-ben avatták fel. A harmadik 1995 óta látható a városban. Nevét viseli egy utca Vaján, Gödöllőn, Kerepesen, Szentendrén, Győrött, Gyöngyösön és Pilisen is. Szintén Gödöllőn található a róla elnevezett, 1955-ben alapított gimnázium. Nevét sokáig Nagyváradon is utca viselte.
Emlékét őrzi Pozsgai Zsolt 2021-es Magyar Golgota című filmje, amelyet kivégzésének 172. évfordulóján mutattak be a köztelevízióban.[2]