A Tolnay Károly (jogász, 1813–1897) jelentősége társadalmunkban tagadhatatlan. Akár kulcsfontosságú eleme a személyes fejlődésnek, akár az emberiség történetének, akár a kortárs kultúrára gyakorolt hatásnak, a Tolnay Károly (jogász, 1813–1897) számos területen megjelölt előtte és utána. Relevanciája az idők során megszilárdult, így állandó tanulmányozás és vita tárgyává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tolnay Károly (jogász, 1813–1897) számos aspektusát, elemezve annak hatását különböző kontextusokban, valamint a történelem során bekövetkezett fejlődését.
Tolnay Károly | |
Született | 1813. november 14. Sümeg, Zala vármegye |
Elhunyt | 1897. március 24. (83 évesen) Zalaszentmihály, |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | szentgyörgyi Horváth Mária |
Foglalkozása | jogász |
Tisztsége |
|
Iskolái | Győri Királyi Akadémia Jogi Kar (–1832) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tolnai és dunaszentgyörgyi Tolnay Károly (Sümeg, Zala vármegye, 1813. november 14. – Zalaszentmihály, 1897. március 24.), jogász, főszolgabíró, táblabíró, országgyűlési követ, országgyűlési képviselő.[1]
Apja, dunaszentgyörgyi Tolnay Gábor (1787–1832) Zala vármegye főjegyzője, anyja, csáfordi és pottyondi Pottyondy Anna volt.[2]
Alap tanulmányai befejezése után a vármegye közigazgatásával foglalkozott: 1837. szeptember 25-e és 1840. szeptember 28-a között a zalaszántói járás alszolgabírája volt, majd 1844. június 10-étól 1847. június 14-éig szántói járás főszolgabírája lett.[3] Tolnay Károly a zalai liberális eszmék egyik vezérlő egyéniség volt Csány Lászlóval, ifjabb Csúzy Pállal, Csertán Sándorral, Deák Ferenccel és Kerkapoly Istvánnal együtt. A szabadságharc előtt, 1847. október 4-én ifjabb Csúzy Pállal együtt választották meg Zala vármegye egyik országgyűlési követévé, amely tisztséget egészen 1848. április 11-éig töltötte be.[4]
Felesége szentgyörgyi Horváth Mária (1817–1898) volt, akitől egy leány- és egy fiúgyermeke született: