Palóczy László

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
palóczi Palóczy László
Palóczy László Borsod vármegye országgyűlési követe (1861)
Palóczy László Borsod vármegye országgyűlési követe (1861)
Született1783. október 14.
Miskolc
Elhunyt1861. április 27. (77 évesen)
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaVizsolyi Judit
Foglalkozásaországgyűlési követ, alispán
Tisztsége
  • magyar országgyűlési követ (1826–1827)
  • magyar országgyűlési követ (1839–1840)
  • magyar országgyűlési követ (1843–1844)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 19. – 1849. augusztus 13.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. április 27.)
A Wikimédia Commons tartalmaz palóczi Palóczy László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Palóczi Palóczy László (Miskolc, 1783. október 14.Pest, 1861. április 27.) liberális reformpolitikus, Borsod vármegye országgyűlési követe.

Életrajza

Borsod megyei református nemesi családban született. 1807-től állt a vármegye szolgálatában, 1832-ben a pozsonyi országgyűlésre küldték követként. A liberális ellenzékhez tartozott; Szemere Bertalannal, a megye másik képviselőjével együtt az ellenzék egyik legjelentősebb tagja az 1843–44-es és az 1847–48-as reformországgyűlésen. Palóczy a reformkor országgyűlésein különösen a vallásszabadság kérdésével foglalkozott. Ő javasolta, hogy magyar nyelven vezessék az országgyűlés jegyzőkönyveit. 1839-től Borsod vármegye másodalispánja.

Az 1848-as országgyűlésen Miskolc képviselője és a képviselőház korelnöke volt július elejéig, majd a kegyelmi szék elnöke. Mivel a detronizáció után is megtartotta mandátumát, a világosi fegyverletétel után előbb halálra ítélték, majd ezt kegyelemből börtönbüntetésre enyhítették. Szabadulása után Miskolcra ment, ahol visszavonultan élt, de 1861-ben, nem sokkal halála előtt ismét képviselte szülővárosát az országgyűlésben, ahol ismét ő volt a képviselőház korelnöke. Közkedvelt, rokonszenves politikus volt. A holttestét Pestről Miskolcra szállító vonatot több helyütt ünnepélyesen fogadták. A Vasárnapi Ujság beszámolója szerint Debrecenben az indóházban több ezer fős tömeg várta a vonatot, amely harangzúgás közepette futott be a városba. Koporsóját babérkoszorúval díszítették fel és a Szózatot is elénekelték. Az avasi templom temetőjében helyezték örök nyugalomra.

Emlékezete

Palóczy László emlékműve Miskolcon

Epitáfium

Jókai Mór epitáfiumot írt halálára:

Palóczy Sértve a hon. De kinek panaszolja baját? Van-e földön Úr, aki hallgasson népek fájdalmi szavára? „Földön nincs, ki segít: van az égben” – mondta Palóczy, És panaszainkkal együtt maga ment fel a legmagasabbhoz. 1861. április

(Palóczy és felesége, Vizsolyi Judit voltak Laborfalvi Róza keresztszülei.)

Művei

Források

További információk