Josef Fockner

Napjainkban a Josef Fockner olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásai, akár történelmi jelentősége miatt, a Josef Fockner a vita kulcsfontosságú pontja lett különböző területeken. A Josef Fockner megjelenésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a kíváncsiak figyelmét. Ebben a cikkben a Josef Fockner-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, annak eredetétől a jelenlegi hatásaiig, azzal a szándékkal, hogy átfogó és gazdagító perspektívát kínáljunk erre a nagyon releváns témára.

Josef Fockner (Vogtner; magyarul: Fockner/vagy Fokner József) (Grác, Ausztria, 1800. – Temesvár, Magyar Királyság, 1883 április 29.[1]) honvéd alezredes.

Életútja

Vagyontalan polgári családból származott, elvégezte az olmützi katonaiskolát, 1818 és 1831 közt a császári 52. gyalogezrednél teljesített szolgálatot hadnagyi rangban, 1831-től kilépett hadnagy, majd kincstári erdész Kiszetőn Temes megyében. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején már 1848 nyarán bekapcsolódott a harcokba, a Temes megyei nemzetőrség századosaként vett részt a délvidéki harcokban. 1848 októberétől főhadnagy a 27. honvédzászlóaljnál, 1848 decemberétől százados ugyanennél az alakulatnál. 1849 június 21-től őrnagy, a 4. lengyel zászlóalj parancsnoka Erdélyben. A szabadságharc bukása után emigrációba kényszerült, Sumlán Kossuth Lajos közvetlen környezetéhez tartozott, Kossuth itt Sumlán 1849 augusztus 29-én alezredessé léptette elő.

Vasváry Ödön kutatásai szerint Sumlán a magyar emigránsok Focknert sokszor látták az osztrák konzul társaságában,[2] éppen ezért gyanússá vált, amikor Fockner 1851-ben kijutott hajóval Londonba, majd onnan Amerikába, s 1852 december elején Kossuth Amerikába érkezésekor sietett Lülley Manóval Kossuth fogadására. (Lülley a szabadságharcnak jó szolgálatot tett kémtevékenységével, s majd az északiaknak is az amerikai polgárháborúban.) Fockner erősen gyanúba keveredett, hogy az osztrákoknak kémkedik. Ugyanakkor tudjuk, hogy a Kossuth ellenes Szedlák Mátyás kirohanásait elítélte számos New York-i magyar emigránssal együtt. 1857-ben jött haza Amerikából, az 1867-es kiegyezés után takarékpénztári hivatalnok volt Temesvárott, s tagja a honvédegyletnek.

Jegyzetek

  1. ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  2. ↑ Vasváry Ödön: Magyar Amerika. Szeged; Somogyi Könyvtár, 1988. 64. p.

Források

  • Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49. Budapest, Zrinyi Katonai Kiadó, 1983. Fockner, Josef lásd 146. p.
  • Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból. 1. köt. (Sajtó alá rend., bev., jegyz. Závodszky Géza) Budapest : Tankönyvkiadó, 1977. 189 p. ISBN 963 17 2582 0 (Tárgyszó: Arad-Kutahia, 1849-1951)
  • Perczel Miklós: Naplóm az emigrációból. 2. köt. Amerikai napló [ (Sajtó alá rend., bev., jegyz. Závodszky Géza) Budapest : Tankönyvkiadó, 1979. 262 p. ISBN 963 17 4433 7 (Tárgyszó: USA, 1851-1864)

Kapcsolódó szócikkek