A mai cikkben a Fiáth Pompejus-ről fogunk beszélni, amely témát az évek során nagy érdeklődés kísérte. A Fiáth Pompejus olyan probléma, amely sokak figyelmét felkeltette a mai társadalomban való relevanciája miatt. Nem számít, hogy Ön szakértő a területen, vagy ha alig hallott a Fiáth Pompejus-ről, ez a cikk kulcsfontosságú információkat tartalmaz, és segít jobban megérteni a témával kapcsolatos összes szempontot. Ezen a vonalon a Fiáth Pompejus különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, az eredetétől a mai hatásig, hogy teljes és részletes perspektívát adjunk Önnek erről a fontos kérdésről. Ne hagyja ki ezt a lehetőséget, hogy belépjen a Fiáth Pompejus izgalmas világába!
Fiáth Pompejus | |
Biczó Géza rajza 1886-ból | |
Született | 1824. Milánó |
Elhunyt | 1848. augusztus 25. Écska |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Fiáth György, Brogini Teréz |
Foglalkozása | katona |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fiáth Pompejus témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Eörményesi és karánsebesi Fiáth Pompejus (Milánó, 1824. – Écska, 1848. augusztus 25.) 1848–49-es huszártiszt.
Gimnáziumban érettségizett, majd 1844-ben belépett a császári hadseregbe. 1848 tavaszán főhadnagyként szolgált a Galíciában állomásozó 6. (Württemberg) huszárezredben. Neve országosan ismertté vált, mikor az ezred Lenkey János vezetése alatt álló századával megszökött, és Magyarországon felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Az eset súlyos problémát jelentett Mészáros Lázár hadügyminiszternek, mert Latour követelte a század megbüntetését, a magyar közvélemény azonban kiállt a szökevények mellett. Mészáros nem akart az osztrák hadügyminisztériummal való egyébként sem felhőtlen viszonyon rontani ezért a századot „büntetésül” beosztották a Délvidéken a szerb felkelők ellen harcoló sereghez. Fiáth Pompejus a Szenttamás bevételéért vívott augusztus 18-ai ütközetben súlyosan megsebesült, majd néhány nap múlva – huszonnégy évesen – meghalt.