Molnár Márton

A mai világban a Molnár Márton a nagyközönség számára nagyon fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. A Molnár Márton megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vitákat és beszélgetéseket generálva különböző területeken. Hatása kiterjedt a mindennapi élet különböző területeire, hatással van a társadalomra és a populáris kultúrára egyaránt. Ebben a cikkben részletesen és behatóan megvizsgáljuk a Molnár Márton fontosságát és relevanciáját, hogy teljes és naprakész áttekintést nyújthassunk erről a lenyűgöző témáról.

Molnár Márton (Szeged, 1818 körül — Szeged, 1892. szeptember 8.) magyar honvédszázados.

Életútja

Jogi tanulmányokat folytatott, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor már ügyvéd volt. 1848 decemberében állt be a szegedi önkéntes zászlóaljba századosi rangban. Részt vett a délvidéki harcokban a bácskai IV. hadtest kötelékében. 1849. májusától az alakulatából szervezett 104. honvédzászlóalj 2. századának parancsnoka. A szabadságharc bukása után feltehetően bujkált, 1850-től már ismét ügyvédi praxist folytatott Szegeden. Az 1867-es kiegyezést követően tagja lett a helyi honvédegyletnek. Később Szeged város tiszti főügyészeként működött. A helyi lapokba is publikált. Nekrológját a Vasárnapi Újság 1892/38. száma is megírta. A szegedi Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra, sírhelye és síremléke ma is látható.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged : Tóth T., 2008. 64 o. ISBN 9789630652605 Molnár Márton honvédszázados /II-13-431/ lásd 12. p.

Források