Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921) témáját, amely témában különböző területekről érdeklődtek és kíváncsiak voltak. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatásáig a Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921) olyan téma, amelyet érdemes részletesen elemezni. Ezek mentén elmélyülünk eredetében, időbeli alakulásában és a körülötte létező különféle perspektívákban. Akár szakértő a területen, akár csak valaki, aki szeretne többet megtudni róla, ennek a cikknek a célja, hogy teljes és gazdagító áttekintést nyújtson a Vasárnapi Ujság (hetilap, 1854–1921)-ről.

Ez a szócikk az 1854 és 1921 között megjelent Vasárnapi Ujságról szól. Hasonló címmel lásd még: Vasárnapi Újság (egyértelműsítő lap).
Vasárnapi Ujság
A Vasárnapi Ujság első számának címlapja
A Vasárnapi Ujság első számának címlapja
Adatok
Típushetilap
Ország Magyarország
Alapítva1854. március
Megszűnt1921
TulajdonosHeckenast Gusztáv
KiadóHeckenast Gusztáv
Munkatársaklásd a szövegben
Nyelvmagyar
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasárnapi Ujság témájú médiaállományokat.

A Vasárnapi Ujság[1] 1854–1921 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap. Olyan magyar néplap volt, amelynek célja a nemzeti szellem ápolása, a magyar nyelvművelés, és mindenféle közhasznú ismeretek közreadása. A rendkívül sikeres hetilap írói között a korszak legnépszerűbb tollforgatói, kiemelkedő magyar tudósai szerepeltek.

Története

A lapot Heckenast Gusztáv – mint kiadó-tulajdonos – 1854 márciusában indította el. A Vasárnapi Ujság melléklapja 1855–1867 között a Politikai Újdonságok. Heckenast virágzó vállalkozását 1873-ban eladta az akkor megalakult Franklin Társulatnak. Ettől kezdve a Franklin adta ki a hetilapot. A lap neve – Vasárnapi Ujság – Brassai Sámueltől származik, aki még 1848 előtt egy hasonló nevű és koncepciójú kolozsvári újság alapítója és szerkesztője volt.

Az újság szerkesztősége 1868-1873 között a Károlyi-kert mellett, a Magyar utca felőli oldalon lévő bérházban volt, amit 1897 körül lebontottak. Ezután egészen 1897-ig szintén a Károlyi-kert melletti, de az Egyetem utca felőli oldalon állt bérház második udvarában (kilátással a kertre) volt a szerkesztőség mindaddig, míg ezt a házat is le nem bontották 1898-ban. Mindkét házbontásnak az volt az oka, hogy az épületek helyén új utcát nyissanak, mely ma a Henszlmann Imre utca nevet viseli.[2]

A digitális Vasárnapi Ujság

A lap teljes anyaga szabadon hozzáférhető online HTML és PDF formátumban az Elektronikus Periodika Archívumban.

Felelős szerkesztői

A Vasárnapi Ujság szerkesztői irodája 1863-ban (Pollák Zsigmond metszete)

A lap nevezetesebb munkatársai és szerzői

Jókai Mór, Gyulai Pál, Brassai Sámuel, Arany János, Tompa Mihály, Szemere Miklós, Szász Károly, Vajda János, Ipolyi Arnold, Rómer Flóris, Vámbéry Ármin, Salamon Ferenc, Szilágyi István, Szabó Károly, Pauer Gyula, Nagy Iván, Thaly Kálmán, P. Szathmáry Károly, Zilahy Károly, Beöthy Zsolt, Kenessey Albert, Kelety Gusztáv, Szinnyei József, Herman Ottó, György Endre, Cseresnyés István, Pollák Zsigmond.

Jegyzetek

  1. ↑ Ezt mint címet hagyományosan a fenti alakban írják. A magyar helyesírás szabályai szerint azonban a következő forma lenne a helyes: Vasárnapi Újság. Indoklás: AkH.12 21.
  2. ↑ Vasárnapi Ujság, 1897., 41. szám

Források

Irodalom

  • Szinnyei József: A Vasárnapi Ujság bibliográfiája 1854–1879. Vasárnapi Ujság, 1879. 11. szám
  • Pákh Albert: Hírmondó című új néplap és a Vasárnapi Ujság, Vasárnapi Ujság, 1858. 46. szám
  • Gyulai Pál: A Vasárnapi Ujság szerkesztősége. Vasárnapi Ujság, 1854. 6. szám
  • Ismertető a megindítandó Vasárnapi Lapokról. Pesti Napló, 1854. február 19.
  • Pákh Albert: Hol és mikor terem a Vasárnapi Ujság? Vasárnapi Ujság, 1863. 1–2. sz.
  • Pákh Albert: Az év végén 1866. (Áttekintés az újság elmúlt 13 évéről). Vasárnapi Ujság, 1866. 52. sz.
  • Heckenast Gusztáv – Nagy Miklós: A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok t. olvasóihoz. (Emlékezés Pákh Albertre). Vasárnapi Ujság, 1867. 11. sz.
  • Jókai Mór: Apróságok a Vasárnapi Újság alapításához. Athenaeum, 1874. 15. szám
  • Mikszáth Kálmán: Ötven év. Vasárnapi Ujság, 1904. 1. sz.
  • Endrődi Sándor: Hogyan szerkesztették ötven év előtt a Vasárnapi Ujságot? Vasárnapi Ujság, 1907. 24. sz.
  • Kemény Lajos: A Vasárnapi Újság illusztrátorai 1854-1858. Művészet, 1912
  • Tábori Kornél: A bécsi titkos levéltár és a Vasárnapi Ujság. Vasárnapi Ujság, 1914. 2. sz.
  • Miklóssy János: Organ a nagy közönségért. OSZK Évkönyve 1972.
  • Galambos Ferenc (összeáll.): A Vasárnapi Ujság repertóriuma: 1854–1921. Kézirat, 1978–1979
  • Buzinkay Géza: A Vasárnapi Újság a dualizmus kor első felében 1867-1890. Magyar Könyvszemle, 1979. 1. Online

További információk

  1. ↑ https://mek.oszk.hu/12900/12941/pdf/12941_1.pdf Hozzáférés: 2024.04.19