A mai világban a Asztalos Sándor (katona) nagyon érdekes és fontos téma. Legyen szó politikai, társadalmi, kulturális vagy tudományos területen, a Asztalos Sándor (katona) minden korosztály és a világ különböző részeiről érkező emberek figyelmét felkeltette. Mivel a Asztalos Sándor (katona) továbbra is vita és elemzés tárgya, fontos megérteni a társadalmunkra és általában a világra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Asztalos Sándor (katona) különböző aspektusait vizsgáljuk meg, az eredetétől a jövőre vonatkozó lehetséges következményeiig. Megvizsgáljuk a Asztalos Sándor (katona) körül létező különféle nézőpontokat és véleményeket is, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a manapság annyira aktuális témáról.
Asztalos Sándor | |
![]() | |
Született | 1823. május 5.[1] Máramarossziget |
Meghalt | 1857. február 17. (33 évesen)[1] Genf |
Állampolgársága | magyar |
Rendfokozata | ezredes |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Asztalos Sándor témájú médiaállományokat. |
Asztalos Sándor (Máramarossziget, 1823. május 5. – Genf, 1857. február 17.) magyar honvédezredes, az aradi hős.
Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban. Az aradi csatában (1849. február 8.) tűnt ki. Személyes példamutatásával – zászlóval a kezében – vezette vissza Aradra a 29. honvédzászlóalj menekülésre kész katonáit és vezetésével elűzték az aradi vár felmentésére érkező temesvári őrséget. A szabadságharc leverése után 1849-ben Hamburgba emigrált, majd később Londonba került. 1851-ben részt vett az emigránsoknak azon az ülésén, melyen elhatározták Kossuth Lajos ünnepélyes fogadtatását. Később Brüsszelbe, majd Genfbe ment. Genfben párbajt vívott Strezeleczky Ágost lengyel emigránssal (volt magyar honvéd ezredessel), aki a párbajban megölte.