Manapság a Janitsáry Szilárd téma mindenki ajkán. Akár történelmi jelentőségének, akár a társadalomra gyakorolt hatásának, akár a mai világra gyakorolt hatásának köszönhetően, a Janitsáry Szilárd a kutatók, a tudósok és a nagyközönség érdeklődési területévé vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk ezt a témát különböző nézőpontokból, elemezve annak eredetét, fejlődését és következményeit a különböző területeken. Továbbá megpróbálunk teljes és részletes áttekintést nyújtani a Janitsáry Szilárd-ről, kitérve annak pozitív és negatív aspektusaira is. Kétségtelen, hogy a Janitsáry Szilárd egy lenyűgöző téma, amely sokak kíváncsiságát felkelti, és biztosak vagyunk benne, hogy az itt bemutatott információk nagyon érdekesek lesznek olvasóink számára.
Janitsáry Szilárd | |
Született | 1825. április 18. Komárom |
Elhunyt | 1893. június 28. (68 évesen) |
Foglalkozása | fegyveres erők tagja |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (bal oldali fasírboltok (B-119))[1] |
Janitsáry Szilárd (Komárom, 1825. április 18. – Eggenberg, Stájerország, 1893. június 28.)[2] ügyvéd, politikus, 1848-as honvéd főhadnagy.
1825-ben született Komáromban. Családja Görögországból a 18. sz. végén érkezett Magyarországra. Jelentős birtokokra tettek szert Komárom, Krassó és Temes vármegyékben, majd a 19. század közepétől Dunapentelén is.
Apja, Janitsáry Miklós, a magyarországi hajózás és gabona kereskedelem egyik úttörője. V. Ferdinánd király 1836-ban nemesi rangot és a krassó vármegyei Dragomirest (Dragomirești) kincstári helységet adományozta a családnak, a dragomiresti előnév használatával együtt. Janitsáry Szilárd tanulmányait Komáromban kezdte, majd Pesten folytatta, ahol is ügyvédi vizsgát tett.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd főhadnagy lett. Az 1850-es évektől Dunapentelén élt, és jelentős szerepet töltött be a mezőváros, majd nagyközség életében (virilis jogon tagja volt a nagyközség képviselő-testületének). 1872-től tagja lett a megyei törvényhatósági bizottságnak, s az 1872. június 19-én megtartott országgyűlési választásokon a rácalmási kerület (Dunapentele is ide tartozott) országgyűlési képviselője lett. 1893 júliusában hunyt el.