Janitsáry Szilárd

Manapság a Janitsáry Szilárd téma mindenki ajkán. Akár történelmi jelentőségének, akár a társadalomra gyakorolt ​​hatásának, akár a mai világra gyakorolt ​​hatásának köszönhetően, a Janitsáry Szilárd a kutatók, a tudósok és a nagyközönség érdeklődési területévé vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk ezt a témát különböző nézőpontokból, elemezve annak eredetét, fejlődését és következményeit a különböző területeken. Továbbá megpróbálunk teljes és részletes áttekintést nyújtani a Janitsáry Szilárd-ről, kitérve annak pozitív és negatív aspektusaira is. Kétségtelen, hogy a Janitsáry Szilárd egy lenyűgöző téma, amely sokak kíváncsiságát felkelti, és biztosak vagyunk benne, hogy az itt bemutatott információk nagyon érdekesek lesznek olvasóink számára.

Janitsáry Szilárd
Született1825. április 18.
Komárom
Elhunyt1893. június 28. (68 évesen)
Foglalkozásafegyveres erők tagja
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (bal oldali fasírboltok (B-119))[1]

Janitsáry Szilárd (Komárom, 1825. április 18.Eggenberg, Stájerország, 1893. június 28.)[2] ügyvéd, politikus, 1848-as honvéd főhadnagy.

Életpálya

1825-ben született Komáromban. Családja Görögországból a 18. sz. végén érkezett Magyarországra. Jelentős birtokokra tettek szert Komárom, Krassó és Temes vármegyékben, majd a 19. század közepétől Dunapentelén is.

Apja, Janitsáry Miklós, a magyarországi hajózás és gabona kereskedelem egyik úttörője. V. Ferdinánd király 1836-ban nemesi rangot és a krassó vármegyei Dragomirest (Dragomirești) kincstári helységet adományozta a családnak, a dragomiresti előnév használatával együtt. Janitsáry Szilárd tanulmányait Komáromban kezdte, majd Pesten folytatta, ahol is ügyvédi vizsgát tett.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején honvéd főhadnagy lett. Az 1850-es évektől Dunapentelén élt, és jelentős szerepet töltött be a mezőváros, majd nagyközség életében (virilis jogon tagja volt a nagyközség képviselő-testületének). 1872-től tagja lett a megyei törvényhatósági bizottságnak, s az 1872. június 19-én megtartott országgyűlési választásokon a rácalmási kerület (Dunapentele is ide tartozott) országgyűlési képviselője lett. 1893 júliusában hunyt el.

Jegyzetek

Források

  • Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. Székesfehérvár, 1998.
  • Dunaújváros története (Erdős Ferenc és Pongrácz Zsuzsánna szerk.), Dunaújváros, 2000. – A polgári fejlődés évszázada (1848-1944)