Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Zeyk László lenyűgöző világát és mindazt, amit ez a koncepció magában foglal. Az eredetétől a mai relevanciájáig elmélyülünk a kulcsfontosságú szempontokba, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy alaposan megértsük a Zeyk László-et és annak különböző területekre gyakorolt hatását. Egy alapos elemzés és kritikai perspektíva révén felfedezzük a Zeyk László jelentőségét jelenlegi társadalmunkban, és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Zeyk László olyan téma, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni, hogy megértsük hatókörét és jelentőségét a mai világban.
Zeyk László | |
Született | 1809 Zeykfalva |
Meghalt | 1892. január 23. (82-83 évesen) Dicsőszentmárton |
Állampolgársága | magyar |
Zeykfalvi Zeyk László (Zeykfalva, 1809. — Dicsőszentmárton, 1892. január 23.) magyar honvédszázados.
Apja Zeyk János (1786-1860) földbirtokos és író[1] volt. A fiatal Zeyk László jogot végzett, majd Kutyfalván gazdálkodott, ekkor tört ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc.
1848 novemberétől a marosszéki önkéntes zászlóalj 2. századában teljesített szolgálatot századosi beosztásban. Ebből a zászlóaljból szervezték meg 1849 januárjában a 87. honvédzászlóaljt, Zeyk László itt is századosi beosztásban működött. A feketehalmi ütközetben (1849. március 18.) nyújtott teljesítményéért Bem József tábornok 3. osztályú érdemjellel tüntette ki. Alakulatával 1849. áprilisig Erdélyben harcolt, majd a délvidéken. 1949. nyarán hosszabb időn át alakulatának parancsnoka volt a IV. hadtestben.
1852-ben függetlenségi szervezkedésben való részvétel miatt eljárás indult ellene, de bizonyítékok hiányában szabadon engedték. Az 1867-es kiegyezés után törvényszéki ülnökké választották Alsó-Fehér megyében. 1867 és 1889 közt a marosszéki honvédegyletben működött.