A mai világban a Sepsibükszád a társadalom különböző területein nagy érdeklődésre számot tartó és fontos témává vált. A tudományos szférától a politikai szféráig a Sepsibükszád felkeltette a kutatók, akadémikusok, vezetők és általában a polgárok figyelmét, intenzív vitát és elemzést generálva következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Sepsibükszád különböző aspektusait és perspektíváit, megvizsgálva annak mai hatását és a jövőre vonatkozó lehetséges előrejelzéseket. Az eredetétől a fejlődéséig, beleértve a jelenre gyakorolt hatásait is, a Sepsibükszád teljes és kimerítő elemzésébe fogunk belemenni, kitérve annak pozitív, negatív és ellentmondásos aspektusaira.
Sepsibükszád (Bixad) | |||
![]() | |||
Sepsibükszád látképe a Tusnádi-szorosból | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Történelmi régió | Székelyföld | ||
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Kovászna | ||
Község | Sepsibükszád | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 527116 | ||
Körzethívószám | 0267 | ||
SIRUTA-kód | 64522 | ||
Népesség | |||
Népesség | 1585 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 1708 (2011)[1] | ||
Népsűrűség | 26,17 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 690 m | ||
Terület | 60,56 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() | |||
Sepsibükszád weboldala | |||
![]() | |||
Sepsibükszád (románul Bixad) község Romániában Kovászna megyében.
A település a Baróti-hegység, a Bodoki-hegység és a Csomád-hegység (melynek kiemelkedő pontja a Nagy-Csomád) által határolt fennsíkon található, mintegy 1200 méteres tengerszint feletti magasságban; közelében van a Szent Anna-tó és a Mohos-láp. Bicsadnak is nevezték az 1960-as években.
Tusnádfürdőtől délre mintegy 8 km-re, Sepsiszentgyörgytől 28 km-re északra a Tusnádi-szoros déli kijáratánál az Olt partján fekszik. Ez Háromszék legészakibb Olt menti faluja.
Területén a középkorban öt kis falu: Almás, Zsombor, Gohán, Gerebencs és Rakottyás feküdt. A település a Mikó es Mikes család üveghutatelepeként fejlődött faluvá, miután a Mikóújfaluban működő üveghutát 1782-ben idetelepítették és 1914-ig működött. A 19. század második felében Bukszád és környéke gróf Mikes Benedek tulajdona lesz, aki nemcsak az üveggyárat fejleszti tovább, hanem a Zsombor-patak forrásvidékén lévő fürdőtelepet is felvirágoztatja, miközben Tusnádfürdő újjáépítésében úttörő szerepet vállal.
1910-ben 1971 lakosából 1952 magyar, 9 román, 4-4 német és szlovák volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 1883 lakosából 1853 magyar, 11 román és 3 cigány volt.
2004-ben vált ki Málnás községből és szervezték önálló községgé.[2]
(Földünk térképeken) Főszerkesztő: dr. Radó Sándor: Képes politikai és gazdasági világatlasz. Offset Nyomda. 2. javított kiadás. Budapest: Kartográfiai Vállalat. 1968. 55. o. Maros-Magyar Autonóm tartomány