Sepsiszentgyörgy

Sepsiszentgyörgy (Sfântu Gheorghe, Sankt Georg)
Sepsiszentgyörgy címere Sepsiszentgyörgy zászlaja
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Rang	municípium
Községközpont	Sepsiszentgyörgy
Beosztott falvak	Kilyén Szotyor
Polgármester	Antal Árpád András (RMDSZ)
Irányítószám	520003–520150
Körzethívószám	+40 x67[1]
SIRUTA-kód	63394
Népesség
Népesség	48 794 fő (2021. dec. 1.)[3] +/-
Magyar lakosság	34 678 (69%, 2021)[4]
Község népessége	50 080 fő (2021. dec. 1.)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	520-580 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 51′ 55″, k. h. 25° 47′ 16″45.865277777778, 25.78777777777845.865278°N 25.787778°EKoordináták: é. sz. 45° 51′ 55″, k. h. 25° 47′ 16″45.865277777778, 25.78777777777845.865278°N 25.787778°E
Sepsiszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sepsiszentgyörgy témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sepsiszentgyörgy (románul Sfântu Gheorghe, szászul Gergen, németül Sankt Georgen) magyar többségű város Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében. Háromszék legjelentősebb városa, s egyben székvárosa, 1876 és 1918 között Háromszék vármegye, 1968 óta Kovászna megye székhelye. 1880-ban Szemerját csatolták hozzá; ma Kilyén, Szotyor és Sugásfürdő is ide tartozik.

Erdély délkeleti szögletében, a Keleti-Kárpátokban, az Alsó-Háromszéki medencében, Brassótól 33 km-re északkeletre, Bukaresttől 198 km-re északra, Kolozsvártól 250 km-re délkeletre, az Olt két partján fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 520–580 m. A város egy 10 négyzetkilométeres területen fekszik, nem számítva az ide tartozó Kilyén, Szotyor és Sugásfürdő településeket.^[5]

Az alábbi táblázat az 1971–1990 közötti időszak adatait foglalja magába.

• 1332 – Sacerdos de Sancto Georgio, Sanctus Georgius, Georgiopolis
• 1412 – Zenthgywrgh
• 1415 – Sanctus Georgius, Sentgewrgh
• 1427 – Zenthgeurgh
• 1439 – Zenth Georgi
• 1461 – oppidum Zenth Gewrg
• 1463 – Zenthgergy
• 1477 – Zenth Gyewrgh
• 1492 – Zenthgijewrgh, Sepsij Zenth Gyewrgh, civitas Zenth Gijergh, Zenthgijergh
• 1508 – oppidum Zenthgewrgh
• 1514 – Zenth Gijewrgh
• 1515 – Sepsi Zenthghewrgh
• 1519 – poss. Zenthghijewrgh
• 1520 – oppidum nostrum Sepsi Zenthghewrgh, Sepsi Zenth-Gewrgh, oppidum Chijik-Zenthgyewrgh
• 1567 – Zenthgeorgj
• 1593 – Sepsy Zenthgeorgij
• 1595 – Sepsi Szentgyörgy
• 1604 – Sepsi Szent Gyeorgy
• 1611 – Sepsi-Szent György
• 1662 – Szent György
• 1689 – Sepsiszentgyörgy
• 1850 – Szint George
• 1854 – Sepsi-Szent-György, Sepsi-Sîn-Jiorz^[6]

Az Epres-tetőn dák temetkezőhely, a vártemplom területén 10. századi telep maradványai kerültek elő. A mai várost 1332-ben ’’Sancto Georgio’’ néven említik. Már korán vásártartási jogot szerzett, melyet 1520-ban II. Lajos kibővített.

1417. április 28-án Zsigmond király is meglátogatta, ő emelte városi rangra is. 1461-ben mezővárosként említik. A református templom elődje egy középkori, Szent Györgynek szentelt plébániatemplom volt. Erre épült a 14-15. században a mai templom, melyet Daczó Pál 1547-ben templomerőddé építtetett át, ekkor készült a belsővár fala is. Külső erődöve valószínűleg 17. századi volt, a 20. század elején bontották le. 1658-ban a tatárok, 1661-ben a törökök vették be, falait 1728-ban, és 1738-ban földrengés pusztította, tornya leomlott, és 1761-ben újjá kellett építeni. Mária Terézia 1764-ben kiadott rendelete a székelyeket kötelező határőrségi szolgálatra kötelezte, a várost pedig a huszár határezred állomáshelyévé nevezte ki. A határvédelmi funkció terheket rótt a lakosságra, de pozitív hatásaként megjelentek az ezt biztosító intézmények, s beindulhatott a helység urbanizálódása.

1802-ben a földrengés a templomot is megrongálta, harangtornya ismét leomlott, mai tornya 1829-ben épült. A vártemplom cintermében több 48-as honvédtiszt sírja található. A város sok évszázados létének legdicsőségesebb korszaka az 1848-49-es szabadságharc idejére esik. 1848. november 16-án a székház dísztermében Gábor Áron bátor és határozott fellépésének köszönhetően kimondják Háromszék fegyveres önvédelmi harca megkezdésének szükségességét. „Itt volt azon a világtörténelemben páratlanul álló jelenet, midőn ezen kis terület maroknyi népsége a szabadság szellemétől lelkesülten egy birodalom győztes hadseregének dobta oda a keztyüt, és itt gyült egybe 13 nappal később azon kis csapatja a hősöknek, mely ezen határozatot érvényre emelé s harangjaiból öntött ágyuival, önteremtett fegyverzettel és lőporral síkra szállt, és rendezett hadseregekkel szemben győzelmesen oltalmazta meg e szék területét minden ellenséges invasiotól.” 1849. július 5-én határában vívta Gál Sándor kicsiny csapata élethalálharcát a többszörös orosz túlerővel. Sírjuk a Gidófalva felé vezető út melletti halom alatt van. A hagyomány szerint a város nyugati oldalán emelkedő Őrkő hegy aljában végezték ki Bartalis Ferenc és Váradi József székely mártírokat, a Makk-féle összeesküvés résztvevőit. A kivégzés helyén ma emlékmű áll.^[7]

1910-ben 8665 lakosa volt. 1992-ben 68 359 lakosából, 51 073 magyar és 15 994 román volt.

2002-ben 61 512 lakosából 46 121 magyar (74,9%) és 14 131 (22,9%) román volt. Sepsiszentgyörgy Románia legnépesebb magyar többségű települése.

Sepsiszentgyörgy népességének változása az 1850 és 2011 közötti időszakban:^[8]

Nemzetiségi összetétel százalékban 1850 és 2011 között:^[8]

1567: – Sepsij., 63 kapu 1786: – Háromszék megye, ház 103, lakos 645 (mezőváros)

1850: – Udvarhelyi katonai kerület, sepsiszentgyörgyi körzet, uzoni alkörzet, ház 495, lakos 2302 (mezőváros) - nemzetiség: 1716 magyar, 422 román, 60 cigány, 56 zsidó, 17 német, 15 szász, 16 egyéb - vallás: 1403 ref, 453 gka, 347 rka, 56 izr, 29 unit, 14 ev

1873: – Három szék, kiváltságos mezőváros, ház 712, terület 6329 kh., - lakos 4366 magyar, román

1880: – Háromszék megye, r.t.v., ház 931, lakos 5268 - anyanyelv: 4986 magyar, 74 német, 31 román, 7 szlovák, 170 egyéb - vallás: 3499 ref, 928 rka, 465 gk, 152 unit, 134 izr, 85 ev, 5 gka

1910: – Háromszék vm., r.t.v., ház 1492, terület 9383 kh., lakos 8665 - anyanyelv: 8361 magyar, 158 német, 108 román, 21 szlovák, 1 rutén, 1 horvát, 15 egyéb - vallás: 4953 ref, 2247 rka, 451 gk, 383 izr, 312 unit, 197 ev, 117 gka, 5 egyéb

1920: – jud. Treiscaune, oras, ház 1329, terület 9383 kh., lakos 11.189 - 9345 magyar, 1337 román, 28 zsidó, 198 német, 29 egyéb

1930: – jud. Trei-Scaune, oras, lakos 10.818 - anyanyelv: 8357 magyar, 2020 román, 206 német, 106 jiddis, 47 orosz, 25 rutén, 18 bolgár, 14 szlovák (cseh), 3 délszláv, 2 lengyel, 20 egyéb - vallás: 5120 ref, 2424 rka, 1865 gk, 405 gka, 399 unit, 378 izr, 201 ev, 3 örmény ortodox, 2 bapt, 1 adv, 20 egyéb

1941: – Háromszék vm., megyei város, ház 2321, terület 9193 kh., lakos 14.365 - anyanyelv: 13.922 magyar, 234 német, 88 román, 82 cigány, 13 szlovák, 4 horvát, 3 jiddis, 2 bunyevác, 2 vend, 15 egyéb - vallás: 7579 ref, 4977 rka, 686 unit, 413 ev, 400 izr, 145 gka, 141 gk, 22 bapt, 2 egyéb

1992: – Kovászna megye, megyeszékhely, 68.359 lakos - nemzetiség: 51.073 magyar (74,71), 16.092 román (23,54), 153 német (0,22), 886 cigány (1,30), 155 egyéb (0,23)^[9]

Sepsiszentgyörgyön a 2002-es népszámláláskor 22 805 református, 20 507 római katolikus, 12 532 ortodox, 3485 unitárius, 881 evangélikus, 300 adventista, 133 görögkatolikus és 13 izraelita lakos volt bejegyezve a város nyilvántartásába.^[8]

Sepsiszentgyörgy municípiumban található templomok listája:^[10]

• Sepsiszentgyörgy:
  • Református vártemplom
  • Belvárosi református templom
  • Szemerja negyedi református templom
  • Gyöngyvirág utcai református templom
  • Szent József római katolikus templom
  • Szent Benedek római katolikus templom
  • Krisztus király római katolikus templom
  • Szent Gellért római katolikus templom
  • Mária Világ Királynője katolikus templom
  • Szent Miklós és Szent György ortodox főtemplom
  • Angyali üdvözlet ortodox templom
  • Evangélikus templom
  • Unitárius templom
  • Hetedik Napot Ünneplő Adventista imaház (A és B; román és magyar gyülekezet)
  • Baptista imaház
  • Jehova Tanúi Királyságterme
• Kilyén:
  • Református templom
  • Ortodox templom
  • Római katolikus templom
  • Unitárius templom (13. sz.)
• Szotyor:
  • Református templom

• Ivóvízhálózatok hossza: 90 km.^[11]

Bővebben: Szotyor

Szotyor (románul Coșeni) Sepsiszentgyörgytől 6 km-re délre az Olt bal oldali teraszán fekszik.

1448-ban Zwtjyor néven említik először. Mai templomától északra feküdt régi lebontott erődített temploma, amely 1463-ban már állt. Ezt bizonyítja a mai református templomban található harang felirata is: O REX GLORIAE VENI CUM PACE 1427. A mai templom 1825-ben épült. Határában széntelepek vannak és kénes gyógyvizek törnek fel. 1910-ben 423, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 497 lakosából 479 magyar és 18 román volt.

Bővebben: Kilyén

Kilyén (románul Chilieni, németül Kilön) Sepsiszentgyörggyel csaknem szemben az Olt bal partján fekszik.

Ősidők óta lakott hely. Az Egrestő területén bronzkori, római kori és 12. századi telepek nyomaira bukkantak. A mai falut 1334-ben említik Kylien alakban. 1910-ben 500, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 622 lakosából 617 magyar és 5 román volt.

• Unitárius temploma 13. századi eredetű, 1334-ben már plébániatemplom, 1497-ben gótikus stílusban átépítették. Falain 1427-ből származó freskók láthatók: Szent László-legenda, Utolsó vacsora, Kánai menyegző. Rovásírásos emlék is található itt.
• Református temploma 1728-ban épült, 1914-ben tornyát javították.
• A 18. századból való Szilágyi-udvarházban középkori falképeket találtak.
• A Vajna-udvarházból mára csak az alapfalak maradtak.
• Székely-Potsa-kúria (épült 1820-as évek)
• Czakó-ház (1813), ma is lakóház
• Szilágyi-kúria (18. század)
• „Szent György nagy vértanú és Szent Miklós" ortodox székesegyház 1939-től 1983-ig épült. 1993-ban a székesegyházban létrehozták a Román Lelkiség Múzeumát. 2024. szeptember 28-án avatták fel Aurel Nistor főpap (1882-1974) mellszobrát. A moldovai szobrok szerzője Veaceslav Jiglițchi.^[12]

Bővebben: Sugásfürdő

Sugásfürdő (románul Băile Șugaș) Sepsiszentgyörgytől 8 km-re nyugatra fekvő fürdő és üdülőhely a Sugás-patak völgyében. Nevét a bükkerdők sugó-sussogó hangjáról kapta. Létét szénsavas-kénes ásványvízforrásainak köszönheti. A környéken 1851-ben fedezték fel az első gázkitörést, a fürdőtelep 1883-ban kezdett kiépülni, hasznosítására 1888-ban részvénytársaság alakult, 1899-ben már 500 látogatója volt. Hideg fürdőmedencéje 1923-ban épült. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.

Bővebben: Sepsiszentgyörgy művelődési élete

A kulturált szórakozást és művelődést szolgálta az 1854-ben alapított Olvasó Egylet, majd az 1855-ben létrehozott kaszinó. A jótékony szeretetszolgálat céljait tekintette elsőrendű feladatának az 1878ban megalakult nőegylet. Ugyanezt a hivatást töltötte be az 1889-ben létesített és 1897-ben önálló épülethez jutó szegények menedékháza. 1893-ban az impozáns épület elkészültével megnyílt az Árvafiú Szeretetház is. 1874-ben nyomdát alapítottak, 1882-ben immár a nagyobb és igényesebb Jókai nyomda kezdte el működését. 1874-ben a Brassóból Sepsiszentgyörgyre áttelepített Nemere című lap jelent meg, ennek helyét 1883-ban a Székely Nemzet vette át, 1906-tól pedig 1944-ig a város közönségét a Székely Nép tájékoztatta.

A város művelődési életének külön színfoltja a színjátszás története. Az úgynevezett Bálház, a Daczó család bérháza volt és az első épület, amely hajlékot adott a vándor színtársulatoknak 1851-ig. Jelentős eseménynek számított a város kulturális életében, amikor 1899-ben a városháza épületében elkészült Kolozsvár és Dés után Erdély harmadik állandó színházterme. A városban az első műkedvelő együttes 1865-ben alakult, állandó színtársulat pedig 1948-tól létezik.^[13]

Sepsiszentgyörgy kulturális életének közintézményei:^[14]

• Andrei Mureşanu Színház
• Árkosi Művelődési Központ
• Bod Péter Megyei Könyvtár
• Háromszék Táncegyüttes
• Keleti Kárpátok Múzeuma
• Kovászna Megyei Művelődési Központ
• Kónya Ádám Művelődési Ház
• Lábas Ház
• M Studio Mozgásszínház
• Székely Nemzeti Múzeum
  • Gyárfás Jenő Képtár
  • Erdélyi Művészeti Központ (EMüK), kortárs képzőművészeti múzeum rendeltetéssel alakult meg 2012-ben^[15]
  • Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér
• Tamási Áron Színház
  • Cimborák Bábtagozat

2006. november 26-i megnyitása óta a város művelődési életét színesítik a Bukaresti Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi regionális fiókintézete által szervezett rendezvények is.^[16]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

• Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége^[17]
• Cabiria Egyesület^[17]
• E.R.SZ.I. (Erdélyi Rendezvényszervező Iroda) Egyesület^[17]
• ETNA Alapítvány^[17]
• Eufónia Kulturális Egyesület^[17]
• Georgius Egyesület^[17]
• Guzsalyas Alapítvány^[17]
• Gyárfás Jenő Műkedvelő Képzőművészek Egyesülete^[17]
• Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület^[17]
• Jókainé Laborfalvi Róza Alapítvány^[17]
• Koréh Endre Kulturális Egyesület^[17]
• Lajtha László Alapítvány^[17]
• Mandala Ifjúsági Kulturális Egyesület^[17]
• Míves Egyesület^[17]
• MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület^[17]
• Parnasszus – sepsiszentgyörgyi irodalmi önképzőkör^[17]
• Pál Utcai Fiúk Egyesület (P.U.F)
• Perkő Népitánc Egyesület^[17]
• Pro Cultura Alapítvány^[17]
• Pro Georgio Sancto Alapítvány^[17]
• Pro Regio Siculorum Egyesület^[17]
• Reménység Nyugdíjas Klub^[17]
• Romániai Magyar Nemhivatásos Színházak Szövetsége – JÁDZÓ Társaság^[17]
• Romániai Magyar Néptánc Egyesület^[17]
• Romániai Magyar Táncszövetség – Sepsiszentgyörgyi Fiók^[17]

Sepsiszentgyörgyön a 19. század közepéig hiányzott egy felsőbbfokú képesítést biztosító iskola. Ezt az űrt volt hivatott pótolni az 1859-ben alapított gimnázium. 1869-ben tervbe vették az állandó iskolaépület létrehozását. A közadakozás mellett a szükséges tőke legnagyobb részét gróf Mikó Imre 60 000 forintos adománya jelentette. Az intézmény a mecénás iránti tiszteletből a Székely Mikó Kollégium nevet kapta. 1893. szeptember 10-én avatták fel a főgimnázium épületét, és a tanév végén megtartották az első érettségi vizsgát. 1892-ben 50 növendékkel megkezdi működését Erdély egyetlen óvónőképző intézete, mely később Állami Tanítónőképzővé alakult. 1910-re elkészült a Wellenreiter sörgyár telkén (a mai Mihai Viteazul Líceum) a képző impozáns épülete.^[18]

Sepsiszentgyörgy közoktatása román és magyar nyelven is folyik, magába foglal 1 speciális, testi és szellemi fogyatékosok számára kialakított iskolát, 6 szakközépiskolát (amelyek gépészeti, villamossági, számítástechnológiai, textilipari, építőipari, művészeti, kereskedelmi és idegenforgalmi szakképzést nyújtanak) és 3 elméleti líceumot. Általános és középiskoláiban 8 636 diák tanult a 2020/21-es tanévben, amelyből 6 581-en (76,2%) magyarul végezték tanulmányaikat.^[19] A 2020/21-ben induló előkészítő osztályokban 511 kisdiák (81%) magyar tannyelven kezdte meg az évet.^[20]

A városban a felsőoktatás is jelen van, hiszen a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek is (menedzserképző és közigazgatási hivatalnokképző tagozatai működnek, az évfolyamok létszáma 135, 105 és 87) és a Spiru Haret Egyetemnek is van kihelyezett tagozata. A Babeș-Bolyai Tudományegyetemnek most készül a különálló épülete, amelyet a közeljövőben fognak átadni.^[21]

2015. szeptember 14.-én a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a Marosvásárhelyi kar kihelyezettségeként elindította agrármérnöki szakját az eredetileg Kós Károly által tervezett, de egyszerűsített formában felépített volt Gámán János Szakközépiskola felújított épületében.^[22]

Bővebben: Sepsiszentgyörgy oktatási intézményeinek listája

• Sepsiszentgyörgyi vár
• A Beör-palota a XIX. században épült, neoklasszikus stílusban a Beör család rezidenciájanak, ma RMDSZ székház
• Református temploma középkori eredetű, egykor erődfal övezte.
• A Szent József római katolikus templom egy 1786-ban épített kis templom helyén 1835-ben épült, 1895 és 1902 között teljesen megújították.
• 1868-ban a római katolikus temetőben a Bogdán család kis kápolnát építtetett. Itt van Tuzson János 48-as honvédőrnagy sírja is.
• A városban áll a Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly tervezte 1912–13-ban épített épülete. A múzeumot 1879-ben alapították.
• Az egykori vármegyeháza 1832-ben, a Városháza 1854–56-ban épült.
• A színház 1868-ban épült.
• A Székely Mikó Kollégium 1866 és 1876 között és 1892-ben épült.
• A 48-as oroszlános emlékművet 1874-ben avatták.
• Unitárius temploma 1990–91-ben épült.
• Szent György ortodox templom^[23]
• Új református temploma 1996-ban épült.
• A Debren-patak völgye felett emelkedő Gémvára őskori földvár lehetett, a bronzkorban is lakott hely, valószínűleg a török korban pusztult el.
• A Debren-patak jobb oldalán emelkedő Őrkő nevű sziklacsúcson egykor őrtorony, vagy kisebb erődítmény állott, mára nyoma sem maradt.
• 12 km-re északnyugatra, Réty falut elhagyva közvetlenül, jobbkéz felől látható a Rétyi Nyír természetvédelmi terület, valamint balról a millenniumi fenyves.

• Szent György Napok

• Kűrtöskalács Fesztivál
• Tabakó

  Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Sepsiszentgyörgyön a legnépszerűbb sportág a labdarúgás. 2011-től a sepsiszentgyörgyiek szurkolhatnak a Sepsi OSK-nak, a nagypályás futballcsapatnak is. A Sepsi OSK szorgalmasan lépdelt át a bajnoki osztályokon, 2016-tól pedig már a román másodosztályban érdekelt. Miután a 2016–2017-es szezonban a román másodosztály 2. helyezettje lett, a csapat a 2017–18-as szezont történetében először a román első osztályban kezdheti meg. Miután a gárda sikerrel vette a szezont, a 9. pozícióval a 2018–19-es évet is a Liga I-ben töltheti el.

Sepsiszentgyörgyön a második legnépszerűbb sportág a női kosárlabda: a Sepsi SIC és elődje, a Sepsi BC, a román első osztályban szerepel, s többször kimagasló eredményt ért el (háromszoros bajnoki aranyérem, négyszeres kupagyőzelem, Európa Kupa-szereplés).

A teremlabdarúgás elitjében, melyben számos székely csapatot is találhatunk, a Sepsi FC rendszeresen dobogós helyen végez.

A női kézilabda-bajnokságban is szerepel egy szentgyörgyi csapat, a Sepsi SIC.

A csapatok otthona jelenleg a Szabó Kati Sportcsarnok, mely nagyjából ezer ember befogadására képes. A létesítmény a zágoni születésű, de Románia színeit képviselő Szabó Katalin tornász nevét viseli. 2011-ben bejelentette a város, hogy elkészült egy háromezer férőhelyes új sportcsarnok terve, s három-öt év múlva felépülhet a csíkszeredai városvégében.^[24]

Bővebben: Híres sepsiszentgyörgyiek listája

Sepsiszentgyörgy a következő városokkal van testvérvárosi viszonyban, legrégebben Veszprémmel, amely várossal szerteágazó kapcsolatot ápol:^[35][36]

A következő városokkal pedig szoros kapcsolatot ápol:

• Balatonszentgyörgy, Magyarország
• Novoszibirszk, Oroszország

• Kádár Gyula: Sepsiszentgyörgy korai története és népessége. Székely vértanúk, Sepsiszentgyörgy: Scribae Kádár Lap- és Könyvkiadó, 2013 ISBN 9786068235219
• Cserey Zoltán, József Álmos: Sepsiszentgyörgy képes története, Sepsiszentgyörgy: Sepsiszentgyörgy könyvkiadó, 2012, ISBN 9786069293645
• József Álmos: Sepsiszentgyörgy: történelmi városkalauz, Barót: Tortoma, 2012, ISBN 9786069308059
• Szekeres Attila István: Sepsiszentgyörgy jelképei, Sepsiszentgyörgy: Sepsiszentgyörgy könyvkiadó, 2012, ISBN 9786069293669
• Áros Károly: Sepsiszentgyörgy a sportvilágban, Sepsiszentgyörgy: Sepsiszentgyörgy könyvkiadó, 2011, ISBN 9786069293607
• Török Árpád: Sepsiszentgyörgy bemutatkozik = Sfântu Gheorghe se prezintă = Saint-George City oneself presents, Sepsiszentgyörgy: Charta, 2005, ISBN 9789738326156
• Török Árpád: Sepsiszentgyörgy = Sfântu Gheorghe = Saint-George City : Városkalauz = Ghid turistic = Guidebook, Sepsiszentgyörgy: T3, 2001, ISBN 9789738103115
• Csíkmadarasi Bogáts Dénes: Sepsiszentgyörgy története: Háromszéki boszorkányok: Az első székely huszárezred, Sepsiszentgyörgy: Albert Kiadó, 2000 ISBN 9789730008456

• Sepsiszentgyörgy város honlapja Archiválva 2007. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Sepsiszentgyörgyi virtuális séta
• Sepsiszentgyörgyi portál
• Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának honlapja
• Sepsiszentgyörgy adatlapja az Erdélyi Magyar Adatbankon
• Sepsiszentgyörgyi műemlékek a Romániai magyar lexikonban
• A Sepsiszentgyörgyi Dohánygyár
• Sepsiszentgyörgy linkgyűjteménye a Startlapon
• Szent György Napok honlapja
• Képgaléria Sepsiszentgyörgyről a www.erdely-szep.hu honlapon
• Sepsiszentgyörgy műemlék épületei
• Kisgyörgy Benjamin: Városom, Sepsiszentgyörgy; s.n., Sepsiszentgyörgy, 2004
• Demeter Lajos–Demeter László: Honvédnévkönyv. Sepsiszentgyörgyiek 1848–1849-ben; Tortoma, Barót, 2008
• A város – Sepsiszentgyörgy – arcai, arculata; szerk. S. Sebestyén József, bev. Balázs István, leírások József Álmos; Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2010
• Csáki Árpád: A sepsiszentgyörgyi református egyház története a 17-19. században; Sepsiszentgyörgy, Sfântu Gheorghe, 2011
• Tékák az időben. Sepsiszentgyörgyi könyvtárak, a Kaszinótól a Bod Péter Megyei Könyvtárig; összeáll. Demeter Lajos; : Háromszék Vármegye, Sepsiszentgyörgy, 2012

• Sepsiszentgyörgy művelődési élete
• Új Székely Nép című hetilap (1946)