Imecsfalva
Ebben a cikkben a Imecsfalva témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását és a mai relevanciáját. A következő néhány sorban megvizsgáljuk annak időbeli alakulását, a különböző területekre gyakorolt hatását, és azt, hogy hogyan befolyásolta a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat. A Imecsfalva egy olyan téma, amely sokak érdeklődését és kíváncsiságát váltotta ki, és ahogy haladunk a cikkben, reméljük, hogy mélyebben megérthetjük fontosságát és jelentését jelenlegi valóságunkban.
| Imecsfalva (Imeni) | |
 | |
| Imecsfalvi székelykapu | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Szentkatolna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szentkatolna |
| Irányítószám | 527067 |
| Körzethívószám | 0267 |
| SIRUTA-kód | 64167 |
| Népesség | |
| Népesség | 306 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 301 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 550 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′ 37″, k. h. 26° 10′ 17″45.943563°N 26.171480°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 37″, k. h. 26° 10′ 17″45.943563°N 26.171480°E | |
 | |
| Imecsfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Imecsfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Imecsfalva (románul Imeni) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Szentkatolnához tartozik.
Fekvése
Kézdivásárhelytől 6,5 km-re délre, a Gelence-patak hordalékkúpján fekszik.
Nevének eredete
Nevét Benkő József szerint arról a székely telepesről kapta, aki elsőként telepedett a falu területére.[2]
Története
A település neve először 1561-ben említették oklevelekben, ekkor Imeczfalva alakban szerepelt. 1567-ben Imechfalwa, Imechffalwa, 1733-ban Imetsfalva, 1750-ben Imecsfalu, 1854-ben Imecsfalva formában említették.[2]
Régi temploma 1583 előtt épült, nyoma nem maradt. A mai római katolikus temploma 1805 és 1808 között épült a Kisboldogasszony tiszteletére. A 18. századi volt Cserey udvarházban alapította meg Cserey Jánosné Zathureczky Emília 1876-ban a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot, melynek alapja az itt elhelyezett Cserey-gyűjtemény volt. Az alapító emléktábláját 1997-ben avatták fel. 1910-ben 422 lakosából 420 magyar és 2 román volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 287 lakosából 282 magyar volt.
Híres emberek
- Itt született Mágori Varga Béla (1897–1998) festőművész.[3][4]
- Itt született Kicsid Gábor 1948-ban, élsportoló, többszörös világbajnok, olimpiai érmes, világválogatott kézilabdázó.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ a b Kézdiszéki és orbaiszéki utazások. In Vofkori László: Utazások Székelyföldön. Olvasószerkesztő P. Buzogány Árpád. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó. 2007. 419–420. o. ISBN 978-973-8468-62-7
- ↑ Sántha Imre Géza: Egy felélesztett székely művész (Hiánypótló monográfia). Háromszék, 2010. június 17. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
- ↑ Mágori Varga Béla bei zsolnaigaleria.hu Archiválva 2019. október 27-i dátummal a Wayback Machine-ben am 27. Oktober 2019
.svg){kind=small}