A mai világban a Dálnok nagyon fontos és vita tárgyává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Dálnok váratlan szerepet kapott, ellentmondó véleményeket és eltérő álláspontokat generálva. Kétségtelen, hogy a Dálnok hatással volt a társadalom különböző területeire, a politikától a gazdaságig, beleértve a kultúrát és a mindennapi életet is. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Dálnok különböző aspektusait, és megvitatjuk mai hatását, valamint a jövőbeni lehetséges következményeit. Interdiszciplináris megközelítésen keresztül több nézőpontból közelítjük meg a Dálnok-et azzal a céllal, hogy jobban megértsük hatókörét és jelentését a kortárs társadalomban.
Dálnok (Dalnic) | |
![]() | |
Református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Község | Dálnok |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 527121 |
Körzethívószám | 0267 |
SIRUTA-kód | 64586 |
Népesség | |
Népesség | 896 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 933 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 574 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Dálnok weboldala | |
![]() | |
Dálnok (románul Dalnic) falu Romániában, Kovászna megyében, Dálnok központja.
Sepsiszentgyörgytől 12 km-re ÉK-re a Bodoki-hegység délkeleti peremén az azonos nevű patak völgyében fekszik.
1332-ben Dabunk, 1334-ben Dalnuk néven említik. Ősi székely falu. Innen indult el 1514-ben Dózsa György, akit Bakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadak vezérévé nevezett ki, majd a parasztsereg urai ellen fordult. A felkelést leverték és Dózsát Temesvárott kivégezték. 1910-ben a falunak 1367 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 1045 lakosából 1027 magyar, 18 román volt.
2004-ig Maksa községhez tartozó falu volt, ekkor vált önálló községgé.[2]