Ma a Bibarcfalva alapvető szerepet játszik társadalmunkban. Hatása akkora, hogy átlépte a határokat és a kultúrákat, és elképzelhetetlen módon befolyásolta életünket. A kezdetektől napjainkig a Bibarcfalva tanulmányozás, vita és csodálat tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bibarcfalva jelentőségét a különböző területeken, elemezve relevanciáját a jelenlegi világban és a jövőre való kivetítését. A kezdetektől a mai hatásig a Bibarcfalva előtte és utána is megjelölte azt, ahogyan élünk, gondolkodunk és viszonyulunk környezetünkhöz.
Bibarcfalva (Biborțeni) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Székelyföld |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kovászna |
Rang | falu |
Községközpont | Barót |
Irányítószám | 525101 |
Körzethívószám | +40 x67[1] |
SIRUTA-kód | 63465 |
Népesség | |
Népesség | 629 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 661 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 494 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bibarcfalva témájú médiaállományokat. | |
Bibarcfalva (románul Biborțeni) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében. Közigazgatásilag Baróthoz tartozik.
Neve valószínűleg a régi Tiborc személynévből származik. A monda szerint gyógyforrásait Tiborc fakasztotta a Szent Anna-tó feletti tündérvárból, felesége kívánságára.
Sepsiszentgyörgytől 42 km-re északnyugatra, a Baróti-medencében, a Barót-patak mentén fekszik. Baróttól 5 km-re keletre található.
A falu felett emelkedő vár eredete, sorsa ismeretlen, valószínűleg vaskori eredetű erősség. A Dungó-patak bal partján bronzkori telep maradványaira bukkantak. A települést 1332-ben Bybouth alakban említik először. Református temploma a 13-14. század fordulóján épülhetett. Híres borvízforrásokban rendkívül gazdag területéről, vízét messze földre is elvitték borvízfuvarosai, 1880-tól palackozták is. Gyógyvizű fürdője 1972-ig működött. 1910-ben 883 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 825 lakosából 821 magyar, 3 román, 1 német volt.
A kisharang 1638-beli, újraöntve 1797-ben, 3 mázsás, felirata: Dum trahor audite, voco vos ad sacra, venite, a nagyharang 1874-ból való, újraöntve 1956-ban. Felirata: „Az éloket hívogatom a holtakat elsiratom”. Tömege: 500 kg.