Magyarhermány

Ki az a Magyarhermány, és miért olyan sok embert érdekel manapság? A Magyarhermány a társadalom széles spektrumának figyelmét felkeltette, vitákat, véleményeket és elmélkedéseket generált különböző területeken. A populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a történelemre gyakorolt ​​hatásáig a Magyarhermány olyan jelenséggé vált, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben a Magyarhermány különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, elemezve relevanciáját a jelenlegi kontextusban és lehetséges jövőbeli hatását. Interjúk, kutatások és mélyreható elemzések révén elmerülünk a Magyarhermány univerzumában, hogy felfedezzük valódi jelentését és jelentőségét a modern társadalomban.

Magyarhermány (Herculian)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeKovászna
KözségBacon
Rangfalu
KözségközpontNagybacon
Irányítószám527018
SIRUTA-kód63848
Népesség
Népesség1362 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság711 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság575 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 08′ 02″, k. h. 25° 42′ 35″46.134022°N 25.709768°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 02″, k. h. 25° 42′ 35″46.134022°N 25.709768°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarhermány témájú médiaállományokat.

Református templom

Magyarhermány (románul Herculian, németül Hermansdorf) falu Romániában Kovászna megyében. Közigazgatásilag Nagybaconhoz tartozik.

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 30 km-re északra, a Hargita aljában, a Barót vize felső folyása mellett fekszik.

Nevének eredete

A falu valószínűleg borvizeiről kapta a nevét és neve az ’’érmány’’ főnévből változott hermánnyá.

Története

1401-ben említik először. 1910-ben 1178 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 1047 lakosából 877 magyar, 100 cigány és 70 román volt.

A református templom szomszédságában egy ortodox templom áll, melyet a falu magyar gazdáival építtetett fel a két világháború közti román hatalom. Hívei nincsenek.[2] A második világháború idején a helybéliek ökrökkel lehúzatták a tornyait, ezzel fejezve ki véleményüket a trianoni békeszerződésről valamint a román uralomról.

A református templom kertjében található három emlékmű. Egy az 1848-as forradalom, valamint egy-egy az első illetve a második világháború helyi áldozatainak szentelve.

Napjainkban a falu lakossága mezőgazdasággal foglalkozik, abból próbálják előteremteni a mindennapit.

Látnivalók

Református temploma 15. századi eredetű, 1776-ban átépítették. Tornya 1742-ben épült.

Híres emberek

  • Itt született 1884. szeptember 30-án Bartalis Sándor politikus
  • Itt született 1898-ban Máthé János helytörténész, etnográfus. Monográfiáját László Márton adta közre. A kötet címe: Máthé János. Magyarhermány kronológiája (1944–1964). Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008.

További információk

  • Máthé János: Magyarhermány kronológiája. 1944–1964; sajtó alár rend., tan., jegyz. László Márton; Pro-Print, Csíkszereda, 2008 (Források a romániai magyarság történetéhez)

Jegyzetek