Kilyén
A mai világban a Kilyén állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. A Kilyén megjelenése óta felkeltette a különböző területekről érkező emberek figyelmét, ellentmondó véleményeket és szenvedélyes vitákat generált. Nem számít, hogy tudományos felfedezésről, közéleti személyiségről vagy történelmi eseményről van szó, a Kilyén-nek sikerült átlépnie a határokat, és általánosságban felkeltette a társadalom figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Kilyén hatását és relevanciáját mai világunkban, elemezve jelentőségét különböző összefüggésekben, valamint a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
| Kilyén (Chilieni) | |
 | |
| Unitárius templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Sepsiszentgyörgy |
| Irányítószám | 520001 |
| Körzethívószám | +40 x67[1] |
| SIRUTA-kód | 63410 |
| Népesség | |
| Népesség | 825 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 483 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 525 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 50′ 14″, k. h. 25° 48′ 11″45.837133°N 25.803155°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 14″, k. h. 25° 48′ 11″45.837133°N 25.803155°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kilyén témájú médiaállományokat. | |
Kilyén (románul Chilieni, németül Kilön) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében. Közigazgatásilag Sepsiszentgyörgyhöz tartozik.
Fekvése
Sepsiszentgyörgytől 3 km-re délre, vele csaknem szemben, az Olt bal partján fekszik.
Története
Ősidők óta lakott hely. Az Egrestő területén bronzkori, római kori és 12. századi telepek nyomaira bukkantak. A mai falut 1334-ben említik Kylien alakban. 1910-ben 500, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott. 1992-ben 622 lakosából 617 fő magyar és 5 román volt.
2012 szeptemberében 8-an haltak meg egy vasúti balesetben a falu határában.[3]
Látnivalók
- Unitárius temploma 13. századi eredetű, 1334-ben már plébániatemplom, 1497-ben gótikus stílusban átépítették. Falain 1427-ből származó freskók láthatók: Szent László-legenda, Utolsó vacsora, Kánai menyegző. Rovásírásos emlék is található itt.
- Református temploma 1728-ban épült, 1914-ben tornyát javították.
- A 18. századból való Szilágyi-udvarházban középkori falképeket találtak.
- A Vajna-udvarházból mára csak az alapfalak maradtak.
- Székely-Potsa-kúria (épült 1820-as évek).
- Czakó-ház (1813), ma is lakóház.
- Szilágyi kúria (18. század).
- Kilyéni temető
Híres emberek
- Itt született Szilágyi Sándor alezredes, 1848-as hős.
- Itt született Kilyéni Czakó Áron (1821–1900), 1848-as honvédhadnagy
- Itt hunyt el Halmágyi István (1719–1785), naplóíró
- Kilyéni előnevet viselte Ferencz József (1835–1928), unitárius püspök
- Itt született Benkő Béla (1920–2013) aranyokleveles gépészmérnök, gyárigazgató, akinek az Egyesült Izzólámpa és Villamossági (Tungsram) Rt.-ben 1968-tól 1981-ig gyárigazgatóként volt feladata a termelés és a fejlesztés szervezése, irányítása https://www.3szek.ro/load/cikk/131145/szaz-eve-szuletett-kilyeni-benko-bela-memento
Jegyzetek
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ Súlyos vonatbaleset Székelyföldön, nyolcan meghaltak – Bumm.sk, 2012. szeptember 8.
További információk
- Szász András: Sepsikilyén
- Hereditatum - online műemlék adatbázis[halott link]
- Jánó Mihály: Színek és legendák. 2008.
Kovászna megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}