Felsőrákos (település)
A mai világban a Felsőrákos (település) olyan téma, amely minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette. Az akadémikusoktól és a téma szakértőitől egészen az általános információkat keresőkig a Felsőrákos (település) a modern kultúra döntő hivatkozási pontjává vált. A társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatásával a Felsőrákos (település) vitákat, megbeszéléseket és elmélkedéseket generált, amelyek célja, hogy megértsék jelentőségét a jelenlegi kontextusban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Felsőrákos (település) különböző szempontjait, az eredetétől a fejlődéséig, hogy megvilágítsuk a mai egyik legfontosabb témát.
| Felsőrákos (Racoșul de Sus) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Barót |
| Irányítószám | 525105 |
| SIRUTA-kód | 63508 |
| Népesség | |
| Népesség | 764 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 833 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 04′ 45″, k. h. 25° 32′ 54″46.079234°N 25.548282°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 45″, k. h. 25° 32′ 54″46.079234°N 25.548282°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőrákos (románul: Racoșul de Sus, németül: Kormosbach) falu Romániában, Kovászna megyében. 1992-ben 996 lakosából 990 magyar, 5 román, 1 cigány volt.
Felsőrákostól délre található a környék egyik legnagyobb külszíni szénbányája. 2008 májusában egy szinte teljesen ép, 2,5 millió éves masztodoncsontvázat találtak itt.[2] A leletet jelenleg a baróti Erdővidék Múzeumában tárolják.[3]
Fekvése
Sepsiszentgyörgytől 30 km-re északnyugatra, Baróttól 4 km-re nyugatra, a Kormos-patak jobb partján fekszik.
Nevének eredete
Nevét azért kapta, mert patakjaiban sok volt a rák.
Története
1235-ben említik először. A falunak már a 13. században lehetett temploma.
Itt zajlott le az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik jeles momentuma: a rikai csata, melyben Gábor Áron is részt vett.
1910-ben 1270 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Miklósvári járásához tartozott. Határában lignittelepek találhatók, bányáját 1969-ben nyitották meg.
Látnivalók
- A Verczer farka nevű helyen a hagyomány szerint egykor vár állott, Orbán Balázs római castrumot feltételezett itt.
- Az alsórákosi határra eső 822 m magas hegycsúcson Tepő- vagy Kecskés várának nevezett kora középkori vár romjai láthatók.
- A temető feletti 576 m magas Várhegyen is vár állhatott egykor, de ennek semmi nyoma nem látható.
- Unitárius temploma gótikuseredetű, 1795-ben barokk stílusban építették újjá.
- Borvizeiről is híres, a Mária-forrás vízét 1886-tól 1930-as évekig palackozták.
Híres emberek
- Itt született Lőrinczi László (1898–1981) unitárius lelkész, egyházi író, mezőgazdasági szakíró.
- Itt született Kolumbán Mózes (1904–1973) orvos, műfordító, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet egykori tanára.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ 2.5 million-year-old mastodon unearthed in Romania
- ↑ Őselefánt Erdővidéken: Masztodon csontváz a baróti múzeumban. . (Hozzáférés: 2011. november 7.)
Kovászna megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
