A Csomád-hegység világában végtelenül sok szempont és részlet van, amelyet érdemes megvizsgálni. A kezdetektől a mai hatásig a Csomád-hegység emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Legyen szó történelemről, tudományról, zenéről, művészetről vagy bármilyen más területről, a Csomád-hegység továbbra is minden korosztály és kultúra érdeklődésére számot tartó téma. Ebben a cikkben elmélyülünk a Csomád-hegység különböző aspektusaiban, feltárjuk számos oldalát, és elemezzük a mai társadalomra gyakorolt hatását. A kezdetektől napjainkig a Csomád-hegység kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben, és minden bizonnyal aktuális marad a jövő generációi számára is.
Csomád | |
![]() | |
Magasság | 1289 m |
Hely | Hargita és Kovászna megye, Erdély, Románia |
Hegység | Hargita, Keleti-Kárpátok |
Legmagasabb pont | Nagy-Csomád (1301 m) |
Típus | vulkanikus |
Terület | 25 km2 |
Hosszúság | 10 km |
Szélesség | 10 km |
Utolsó kitörés | 32 000 éve[1] |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Csomád témájú médiaállományokat. |
A Csomád (románul: Ciomatu) hegység a Keleti-Kárpátokban, amely a Hargita Olton átnyúló része. Kovászna megye és Hargita megye határán található. Határai nyugaton az Olt völgye, északon a Csíki-medence, keleten a Torjai-hegység, délen a Bodoki-hegység és a Zsombor-patak völgye.
A Csomád épen maradt kettős kráterében található a Mohos Természetvédelmi Terület, a Szent Anna-tóval és a Mohos-tőzegláppal. Északnyugati lábánál található Tusnádfürdő üdülőhely, Románia legkisebb városa (1801 lakos). A Csomád legmagasabb pontja a Nagy-Csomád hegy (1301 m).
A Csomád a Kárpátok legfiatalabb vulkánja, ezzel magyarázhatók az épen megmaradt kráterek. Utolsó vulkáni ciklusa mintegy 56 ezer évvel ezelőtt kezdődött, és 32 ezer évvel ezelőtt fejeződött be; ezalatt számos jelentős robbanásos kitörés történt. Ezt megelőzően legalább 40 ezer éven át inaktív volt.[1][2]