Ebben a cikkben elmélyülünk a Kelemen-havasok lenyűgöző világában, feltárjuk annak számos oldalát, és mindent, amit erről az izgalmas témáról tudni lehet. Eredetétől napjaink relevanciájáig, többféle alkalmazásán és különböző területekre gyakorolt hatásán keresztül. Elmerülünk egy felfedezőútban, amely elvezet bennünket ahhoz, hogy jobban megértsük a Kelemen-havasok-et, és értékeljük mindazt a gazdagságot, amelyet ez a téma kínál számunkra. Készüljön fel tehát arra, hogy belépjen a tudás és az inspiráció világába, amely lenyűgöz.
Kelemen-havasok | |
![]() | |
Pietrosz-csúcs | |
Magasság | 2102 m |
Hely | Maros megye, Hargita megye, Suceava megye, Beszterce-Naszód megye![]() |
Hegység | Keleti-Kárpátok |
Legmagasabb pont | Pietrosz-csúcs (2102 m) |
Típus | vulkanikus |
Terület | 6400 km2 |
Hosszúság | 160 km |
Szélesség | 40 km |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kelemen-havasok témájú médiaállományokat. |
A Kelemen-havasok (románul: Munții Călimani) a Keleti-Kárpátok legmagasabb vulkáni hegysége. Maros megye, Hargita megye, Suceava megye és Beszterce-Naszód megye területén helyezkedik el, a Maros völgye és a Dornai-medence között. Több hegycsúcs tengerszint feletti magassága meghaladja a 2000 métert.
A Kelemen-havasok kelet-nyugati irányú vonulat, a Kelemen-Görgény-Hargita vulkáni vonulatának része. Ez a hegység hordozza Maros megye és Hargita megye legmagasabb pontját (Pietrosz 2102 m ill. Kelemen-forrás-csúcs 2032 m). A hegység gerincétől nem messze halad Hargita, Maros és Suceava megye határa. A Kelemen-havasok lábánál található a Maroshévízi-, a Borszéki- és a Bélbori-medence. Ezekben a medencékben a vulkáni utóműködések részeként termálvizek és borvízforrások törnek a felszínre.