Beszterce-Naszód megye

A Beszterce-Naszód megye témája rendkívül aktuális a mai társadalomban, mivel jelentős hatással van a mindennapi élet különböző aspektusaira. A gazdaságra gyakorolt ​​hatásától az emberek érzelmi egészségére gyakorolt ​​hatásáig a Beszterce-Naszód megye széles körű érdeklődést vált ki, és állandó vitákat vált ki. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Beszterce-Naszód megye-hez kapcsolódó különböző szempontokat, elemezve annak eredetét, fejlődését és a lehetséges megoldásokat az általa jelentett kihívások kezelésére. Multidiszciplináris megközelítéssel átfogó elképzelést kívánunk nyújtani a Beszterce-Naszód megye-ről és annak jelenlegi valóságunkra gyakorolt ​​hatásáról, azzal a céllal, hogy kritikai és konstruktív gondolkodást ösztönözzünk a témában.

Beszterce-Naszód megye (Bistrița-Năsăud)
Beszterce-Naszód megye címere
Beszterce-Naszód megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióErdély
MegyeszékhelyBeszterce (település)
JelzésBN
Terület5355 km²
Körzethívószám+40 x63[1]
Népesség
Népesség295 988 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség59,1 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Beszterce-Naszód megye témájú médiaállományokat.

Beszterce-Naszód megye (románul: Județul Bistrița-Năsăud) közigazgatási egység Románia északi részén, Erdélyben. Székhelye Beszterce.

Földrajz

Báránykő

Északon Máramaros megye, keleten Suceava megye, délen Maros megye, nyugaton Kolozs megye határolja.

Területe 5 355 km². Ennek egyharmadát a Keleti-Kárpátok hegységei foglalják el: Cibles, Radnai-havasok, Cohárd-hegység, Borgói-hegység és Kelemen-havasok. A többi terület az Erdélyi-medencéhez tartozik. A megyét átszelő legfontosabb folyó a Nagy-Szamos. Nagyobb mellékfolyó a Beszterce.

Legmagasabb pontja a Nagy-Pietrosz (2303 m) a Radnai-havasokban.

Éghajlat

Az éghajlat mérsékelt kontinentális, jelentős a különbség az évszakok között. Az éves átlagos hőmérséklet 9 °C a dombvidéken és 0 °C a hegyekben. A legmagasabb hőmérsékletet (38,5 °C) 1954-ben mérték Borgóprundon, a legalacsonyabbat (-33 °C) 1954-ben, Tekén. Az első fagyos nap október 1. környékén van, az utolsó május 1. és május 5. között. A hegyvidékeken a fagy 150 napig tart. A Radnai- és a Kelemen-havasokban a hótakaró 160-200 napig marad meg. A csapadékmennyiség 650–1400 mm a tengerszint feletti magasságtól függően, meghaladja az országos átlagot. A szél főleg a nyugatról fúj. Erősebb szelek időszaka az április-július, a gyengébbeké a november-december.

Népesség

A magyar nemzetiségűek aránya Beszterce-Naszód megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10 - 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

2002-ben 311 657 lakosa volt, a népsűrűség 58/km². A románok a lakosság 90%-át teszik ki. A magyar kisebbség aránya 6%. Vannak még németek és cigányok.

Beszterce-Naszód megye népességének változása (a megye mai területére számítva):[3]

Magyar nemzetiségűek aránya városonként

Közigazgatási beosztása

A megyében 2007. július 1-jén egy municípium (Beszterce), három további város (Bethlen, Naszód és Oláhszentgyörgy) és 58 község van, melyekhez összesen 249 település tartozik.[4]

Települések

Városok: Beszterce municípium, Bethlen, Naszód, Oláhszentgyörgy.

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  3. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája Archiválva 2022. október 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. ↑ SIRUTA: Románia közigazgatási területi egységeinek regisztere Archiválva 2003. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)

További információk