Radnaborberek
A mai világban a Radnaborberek alapvető szerepet töltött be a társadalomban. Akár személyes, akár szakmai vagy tudományos szinten, a Radnaborberek jelentős hatást gyakorolt arra, ahogyan élünk, dolgozunk, és hogyan viszonyulunk másokhoz. Ezért alapvető fontosságú, hogy teljes mértékben megértsük a Radnaborberek szerepét a mindennapi életünkben, és azt, hogy miként hozhatjuk ki belőle a legtöbbet. Ebben a cikkben a Radnaborberek-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a fejlődéséig és a mai világban rejlő következményekig. Emellett elemezzük azokat a lehetséges lehetőségeket és kihívásokat, amelyek a Radnaborberek jelenlétéből fakadnak társadalmunkban.
| Radnaborberek (Valea Vinului) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Óradna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Óradna |
| Irányítószám | 427246 |
| SIRUTA-kód | 34351 |
| Népesség | |
| Népesség | 208 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 51 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 740 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 28′ 49″, k. h. 24° 49′ 49″47.480198°N 24.830297°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 49″, k. h. 24° 49′ 49″47.480198°N 24.830297°E | |
 | |
 | |
Radnaborberek (románul: Valea Vinului) település Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
Óradnától északra, a Radnai-havasok alatt, az Ünőkő lábánál fekvő település.
Története
Radnaborberek nevét 1853-ban a Borpatakhoz (Vale-Zsinulu) néven említette először oklevél.
1909-ben Radnaborberek Óradna tartozéka volt. 1909-19 között Valea-Vinului, Radnaborberek, v. Rodna-veche Valea Vinului néven írták. A 2279 méter magas Ünőkő lábánál fekvő kis, katolikus falu lakosai egykor magyarok voltak, de mára csak szórványban beszélik itt a magyar nyelvet.
A környék egykor híres bányáiból valamikor évi kétezer tonna ezüst, hatvan tonna réz, háromszáz tonna cink és száz tonna ólom és két-három kilogramm arany hagyta el a föld mélyét. Az itteni bányászat céljából egykor Felső-Magyarországról, Morvaországból és Bajorországból is hoztak szakembereket. A bányák azonban mára már bezártak.
Nevezetességek
- Reményik Sándor itt alkotta meg 1921-ben Vadvizek zúgása című, tájélményekre alapozó versciklusát.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Források
Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.