Nyugat-romániai fejlesztési régió
Napjainkban a Nyugat-romániai fejlesztési régió olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a mai társadalomban. A Nyugat-romániai fejlesztési régió évek óta vita, elemzés és elmélkedés tárgya a politikától a populáris kultúráig különböző területeken. Az utóbbi időben azonban a Nyugat-romániai fejlesztési régió iránti érdeklődés exponenciálisan nőtt, és a nyilvános beszélgetések rendkívül releváns témájává vált. Akár az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása, akár a technológia fejlődésére gyakorolt hatása, akár az emberi gondolkodás fejlődésében betöltött szerepe miatt, a Nyugat-romániai fejlesztési régió a modern társadalom alapvető elemévé vált, amelyet figyelembe kell venni. Ebben a cikkben a Nyugat-romániai fejlesztési régió-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük hatását, következményeit és relevanciáját a mai világban.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Nyugat-romániai fejlesztési régióhoz tartozó megyék: Arad, Hunyad, Krassó-Szörény, Temes (ezek a romániai megyék ugyanakkor a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiónak is tagjai). Területe 32 028 km², lakosainak száma 1 958 648 fő, népsűrűsége 61 fő/km². Nemzetiségi összetétel: román (86,3%), magyar (6,7%), roma (2,5%), német (1,3%), más (3,1%).
1998-ban hozták létre, feladata a fejlesztési projektek összehangolása és az európai uniós támogatások felhasználásának szabályozása.
Települések
Fontosabb városok: Temesvár, Arad, Resicabánya, Vajdahunyad, Déva, Lugos, Petrozsény.
Gazdaság
2005-ben Románia második legfejlettebb régiója, az egy főre jutó bruttó hazai termék 8395 euró (az Uniós átlag 39%-a).[1]
További információk
Jegyzetek
Románia közigazgatási beosztása | |
|---|---|
.svg){kind=small}
