Mehedinți megye

A modern világban a Mehedinți megye példátlan jelentőségűvé vált. A Mehedinți megye megjelenése óta felkeltette a szakértők és a hobbibarátok figyelmét, és az emberek széles körének érdeklődésére számot tartó témává vált. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Mehedinți megye jelentőségét különböző összefüggésekben, elemezve a társadalom különböző területein gyakorolt ​​hatását. A mélyreható elemzés során fel fogjuk fedezni, hogy a Mehedinți megye hogyan befolyásolta életünket, munkánkat és kapcsolatainkat. Ezenkívül megvizsgáljuk a Mehedinți megye-hez kapcsolódó jelenlegi trendeket és annak jövőbeli előrejelzését. Kétségtelenül a Mehedinți megye globális jelentőségű témának bizonyult, amely alapvető szerepet játszik a kortárs világ alakításában.

Mehedinți megye
Mehedinți megye címere
Mehedinți megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióHavasalföld
MegyeszékhelySzörényvár
JelzésMH
Terület4933 km²
Körzethívószám(+40) 0252
Népesség
Népesség234 339 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség54 fő/km²
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mehedinți megye témájú médiaállományokat.

Mehedinți (magyarul: Méhed[2] vagy Mehádia,[3] magyarosan: Mehedinc[4]) Románia egyik megyéje. Székhelye Szörényvár. A megye neve valószínűleg a méhészkedésből származik, lásd a címert is.

Földrajz

Románia délnyugati részén helyezkedik el, a Duna bal partján. Területe (2015 óta) 4942 km².[5] Szomszédos megyék: délkeleten Dolj, északon Gorj, nyugaton Krassó-Szörény. Délen Szerbiával és Bulgáriával határos. A megyén áthalad az E70-es európai út, a Rajna–Majna–Duna-csatorna pedig összeköttetést biztosít a megyeszékhelynek Európa összes folyóparti városával.[6]

Domborzata lépcsőzetes jellegű, legmagasabb részei észak-északnyugati irányban vannak, és fokozatosan csökken dél-délkelet felé. Északnyugaton terül el a Mehádiai-hegység és a Orsovai-hegység, a közbülső lépcsó a Mehádiai-hátság, a Motru-dombság és a Bălăciţa-síkság, a legalacsonyabb a Blahnița-síkság. A magasabban fekvő területek medencéket zárnak közre.[6] Legmagasabb pontja a Péter-csúcs (Vârful lui Stan) a Mehádiai-hegységben (1466 m).[7]

Legfontosabb folyója a Duna, amely 192 kilométeres szakaszon határolja a megyét. Mehedinţi megye területén torkollik a Dunába a Cserna, Bahna, Topolniţa, Blahniţa és Drincea. A megye északkeleti részén található a Motru vízgyűjtő területe; mellékvizei a Coşuştea és Huşniţa.[6]

Éghajlata mérsékelt, kontinentális, a Vaskapu-szoros és Szörényvár környékén mediterrán hatásokkal.[6] Az éves középhőmérséklet 2012 és 2017 között 12,7-13,5 C volt; ugyanebben az időszakban az éves csapadékmennyiség 476-1168 mm között.[5]

Népesség

1930 és 2011 között a lakosság száma az alábbiak szerint alakult:[8]

A népesség alakulása 1930 és 2021 között
Lakosok száma
282 440
304 788
304 091
310 021
322 371
332 673
306 732
265 390
234 339
193019481956196619771992200220112021
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye 265 390 lakosának 89,3%-a román, 4,1%-a roma volt. Városokban élt a lakosság 46,8%-a.[9]

Nemzetiségi eloszlás (2011)[9]
Összesen Román Roma (cigány) Szerb
Horvát
Szlovén 		Cseh Magyar Német
265 390 10 299 999 466 153 151
100% 89,3 4,1% 0,4% 0,2% 0,1% 0,1%

Gazdaság

 Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Fejlett az energetikai szektor; a Dunán két nagy vízierőmű található (Vaskapu). Jelentős ágazatok még a fafeldolgozás és a gépgyártás (hajóépítés, vasúti gördülőanyag).[10]

Mezőgazdasági termékek közül főleg gabonaféléket, ipari növényeket, szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. Jelentős a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés. Fontos megélhetési lehetőséget biztosít a folyami halászat is (harcsa, sügér, ponty, csuka, süllő).

Északon szenet és rezet bányásznak, továbbá számottevő a bentonit, krómérc, azbeszt és mészkő kitermelése.

Települések

Mehedinți megye községei. A pirossal jelölt terület (Dubova, Jeselnica, Orsova és Szinice) a Bánság része és a trianoni békeszerződés előtt Magyarországhoz tartozott

A megyében 2 municípium, 3 város, 61 község és 344 falu van.[6]

Municípiumok
Szörényvár (Drobeta-Turnu Severin), Orsova (Orșova)
Városok
Strehaia, Vânju Mare, Arámabánya (Baia de Aramă)
Községek
Bala, Balta, Bălăcița, Bâcleș, Bâlvănești, Braniștea, Breznița-Motru, Breznița-Ocol, Broșteni, Burila Mare, Butoiești, Căzănești, Cireșu, Corcova, Corlățel, Cujmir, Dârvari, Devesel, Dumbrava, Dubova, Jeselnica (Eșelnița), Florești, Gârla Mare, Godeanu, Gogoșu, Greci, Grozești, Gruia, Hinova, Husnicioara, Ilovăț, Ilovița, Isverna, Izvoru Bârzii, Jiana, Livezile, Malovăț, Obârșia de Câmp, Obârșia-Cloșani, Oprișor, Pădina Mare, Pătulele, Podeni, Ponoarele, Poroina Mare, Pristol, Prunișor, Punghina, Rogova, Salcia, Sisești, Stângăceaua, Szinice (Svinița), Șimian, Șovarna, Tâmna, Vânători, Vânjuleț, Vlădaia, Voloiac, Vrata

Jegyzetek

  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. ↑ Faragó Imre: Földrajzi nevek, 229. oldal, 29. sor (ELTE Informatikai Kar, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, Budapest, 2014)
  3. ↑ Telbisz Tamás: Mehádia, 3. oldal, 18-19. sor
  4. ↑ Az Európai Unió Bizottsági Határozata a Romániában a magas patogenitású madárinfluenza gyanújával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről szóló 2005/710/EK határozat módosításáról (2006. október 3.)
  5. ↑ a b Anuarul statistic al judetului Mehedinti 2018. mehedinti.insse.ro (Hozzáférés: 2021. február 24.)
  6. ↑ a b c d e Geografie si statistici. mehedinti.insse.ro (Hozzáférés: 2021. február 24.)
  7. ↑ Raportul anual privind starea economico-socială a județului Mehedinți - 2017. mh.prefectura.mai.gov.ro (2018. május) (Hozzáférés: 2021. február 24.)
  8. ↑ Populaţia şi densitatea populaţiei la recensăminte. mehedinti.insse.ro (Hozzáférés: 2021. február 24.)
  9. ↑ a b Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS . (Hozzáférés: 2023. április 5.)
  10. ↑ Strategia de Dezvoltare a Județului Mehedinți pentru Perioada 2014-2020. www.ardld.ro (Hozzáférés: 2020. február 25.)[halott link]