Közép-romániai fejlesztési régió

A mai világban a Közép-romániai fejlesztési régió olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A társadalomra és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásával a Közép-romániai fejlesztési régió vitákat váltott ki, és számtalan eltérő véleményt generált. A Közép-romániai fejlesztési régió megjelenése óta felkeltette az akadémikusok, tudósok, technológiai szakértők, politikai vezetők, aktivisták és a hétköznapi polgárok figyelmét. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Közép-romániai fejlesztési régió jelenségét, elemezve annak különböző területekre gyakorolt ​​következményeit, és különböző perspektívákat tárunk fel ebben a vitatott témában.

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
A Közép-romániai fejlesztési régió elhelyezkedése

A Közép-romániai fejlesztési régióhoz tartozó megyék: Brassó, Fehér, Hargita, Kovászna, Maros, Szeben. Területe 34 100 km², lakosainak száma 2 523 021, népsűrűsége 74 fő/km². Nemzetiségi összetétel: román (65,4%), magyar (29,9%), roma (4,0%), német (0,6%), más (0,1%).

1998-ban hozták létre, feladata a fejlesztési projektek összehangolása, és az Európai Uniós támogatások felhasználásának szabályozása.

Települések

Fontosabb városok: Brassó, Marosvásárhely, Nagyszeben, Sepsiszentgyörgy, Gyulafehérvár, Csíkszereda, Medgyes. A városi lakosság aránya 59,8%.

További információk