Hunyad megye

A mai világban a Hunyad megye egy olyan téma, amely egyre nagyobb aktualitást és érdeklődést vált ki a társadalomban. A Hunyad megye eredetétől napjainkig a különböző területek szakértői viták, tanulmányok és kutatások tárgya. A történelem során a Hunyad megye bebizonyította befolyását a mindennapi élet különböző területein, a politikától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hunyad megye számos aspektusát és a modern társadalomban betöltött fontosságát, elemezve a következményeit és a mai világunkban betöltött szerepét.

Hunyad megye
Hunyad megye címere
Hunyad megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióErdély
MegyeszékhelyDéva
JelzésHD
Terület7063 km²
Körzethívószám(+40) 254
Népesség
Népesség361 657 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség59 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hunyad megye témájú médiaállományokat.

Hunyad megye (románul: Județul Hunedoara) közigazgatási egység Romániában, az Erdély régióban, a Nyugat-romániai fejlesztési régió területén. 7063 km2-es területével Románia 24. legnagyobb megyéje, mely az ország teljes területének mintegy 2,27%-át adja. Emellett közel 361 ezer fős lakosságával Románia 22. legnépesebb közigazgatási egysége, ezzel az ország népességének 2,03%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag alatt van. Hunyad megye 2009-ig része volt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiónak.

Keletről Fehér megye és Vâlcea megye, délről Gorj megye, nyugatról pedig Krassó-Szörény megye, Temes megye és Arad megye határolja. Székhelye Déva, amely főként a középkori dévai várról híres, amely egy vulkanikus dombon áll és jelentős történelmi szerepet játszott. Emellett a város ismert a dévai Szent Ferenc Alapítványról, amelyet Böjte Csaba ferences szerzetes hozott létre hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére. Emellett a megye jelentős városai közé tartozik Vajdahunyad, ami a híres vajdahunyadi vár otthona, mely a legszebb gótikus várkastélyok egyike, Petrozsény, a Zsil-völgyi bányavidék központja, egykor jelentős szénbányászati terület, illetve Piski, ami fontos vasúti csomópont és kertészeti központ, fontos csatahelyszín volt az 1848-49-es szabadságharc idején.

Románia délnyugati részén, Erdélyben található, és változatos domborzattal rendelkezik. Területének nagy részét a Déli-Kárpátok hegyvonulatai borítják, köztük a Retyezát-hegység, amely Románia egyik legszebb és legmagasabb hegysége. A megye északi és középső részén dombságok és völgyek találhatók, míg délen a Zsil-folyó völgye húzódik. A legjelentősebb folyók a Maros, a Zsil és az Aranyos, amelyek fontos szerepet játszanak a megye vízhálózatában. A Retyezát Nemzeti Park természeti értékei, gleccsertavai és gazdag élővilága miatt kiemelkedő. Hunyad megyében jelentős ásványkincsek találhatók, például vasérc és arany, amelyek évszázadokon át meghatározták a térség gazdaságát. Az éghajlat mérsékelt kontinentális, a hegyvidéken hűvösebb és csapadékosabb időjárással.

Területe már az ókorban is lakott volt, a dákok és a rómaiak egyaránt jelentős településeket hoztak itt létre. A római korban Apulum (mai Gyulafehérvár) és Sarmizegetusa Regia, a dák főváros is a térség közelében helyezkedett el. A középkorban Hunyad megyét magyar és szász telepesek népesítették be, és fontos várak, például Vajdahunyad vára épültek itt. A 15. században Hunyadi János, a híres hadvezér és kormányzó, innen származott, és a törökök elleni harcok egyik központjává tette a vidéket. A Habsburg uralom alatt a megye bányászata és ipara fellendült, különösen a Zsil-völgyi szénbányászat révén. Az 1848–49-es forradalom idején több csata zajlott a térségben, és a 20. században is fontos ipari központ maradt. Trianon után Hunyad megye Romániához került, és a kommunista időszakban nehézipari központtá vált. A rendszerváltás után az ipar visszaesett, de a térség turizmusa, különösen a Retyezát Nemzeti Park és a történelmi emlékek révén, jelentős maradt.

Hunyad megye elhelyezkedése Románia területén

Nevének eredete

Neve valószínűleg egy magyar személynévből származik, amely feltehetően az első ispán nevét őrzi.

Földrajz

A Bukura-tó a legnagyobb tengerszem a Retyezát-hegységben

A megye területe 7 063 km². A domborzat nagy részét hegyek teszik ki, amelyeket a Maros választ ketté keletről nyugatra haladva. Északon helyezkedik el az Erdélyi-középhegység (Erdélyi-érchegység, Bihar-hegység), délen a Déli-Kárpátok (Páring-hegység, Surján-hegység, Retyezát-hegység, Godján-hegység és a Ruszka-havas). A Maros, a Fehér-Körös és ezek mellékfolyói széles völgyeket képeznek. Jelentős a megye déli részén található Hátszegi- és Petrozsényi-medence. Délen a Zsil völgyén keresztül könnyedén át lehet jutni Olténiába.

Legmagasabb pont: Nagy-Páring (2519 m), Páring-hegység.

Turizmus

A Retyezát Nemzeti Park és más festői tájak miatt Hunyad megye a legszebb romániai megyék egyike. A Szászvárosi-havasokban található dák erődítmények a Világörökség részét képezik.

Gazdaság

Hunyad megye ipara a környék bányászatával van összeköttetésben. A hegyekben ősidők óta fémeket és szenet bányásznak. Nagy ipari komplexumok vannak Vajdahunyadon. A megyében van az egyik legnagyobb hőerőmű. Fontosabb iparágak: fémipar, építőanyagipar, textilipar, bányászat, élelmiszeripar. Az 1990-es években több bányát bezártak, ezzel Hunyad megyében maradt a legnagyobb munkanélküliség (9,6%) Romániában. (Az országos átlag 5,5% volt.)

Demográfia

A magyar nemzetiségűek aránya Hunyad megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Kék = magyar kisebbség 10 - 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

2007-ben 472 284 lakosa volt, a népsűrűség 66,9 fő/km². A lakosság 92%-a román, 5%-a magyar, 2%-a cigány és 1%-a német. A városi lakosság aránya 76,8%.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 418 565 lakos 87,9%-a román, 5,8%-a magyar, 1,8%-a roma volt. A városi lakosság aránya 75,0%-ra csökkent.[2]

A magyarok száma 2011-ben kb 25 ezer fő volt. A Zsil folyó völgyében az iparosítás során sok embert (köztük magyarokat) hoztak Románia más részeiből a környék bányáiba. A magyarok egy másik jelentős csoportja a XX. század elején idetelepített csángók. Jelentős magyarlakta települések: Déva, Vajdahunyad, Csernakeresztúr, Lozsád, Sztrigyszentgyörgy, Petrozsény, Lupény, Vulkán.

Hunyad megye népességének változása (a megye mai területére számítva):[2][3]

Turizmus

Közigazgatási beosztása

A megyében 2007. július 1-jén 14 város és 55 község, a falvakkal együtt összesen 487 település található. A 14 város közül hét municípium – Déva, Vajdahunyad, Brád, Szászváros, Petrozsény, Vulkán, Lupény –, a maradéki hét város pedig Hátszeg, Petrilla, Pusztakalán, Piski, Hobicaurikány, Aninósza és Algyógy.[4]

Legnagyobb települések

A vajdahunyadi vár
A dévai Magna Curia (Bethlen-kastély)
Település Lakosság (fő, 2011)
Déva
Vajdahunyad
Szászváros
Déva 61 123
Vajdahunyad 60 525
Petrozsény 37 160
Vulkán 24 160
Lupény 23 390
Petrilla 22 692
Szászváros 18 227
Brád 14 495
Piski 12 556
Pusztakalán 11 279
Hátszeg 9 685
Hobicaurikány 8 972

Jegyzetek

  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. ↑ a b Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS . (Hozzáférés: 2023. április 5.)
  3. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  4. ↑ SIRUTA: Románia közigazgatási területi egységeinek regisztere (román nyelvű). . (Hozzáférés: 2018. augusztus 31.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek