Gyálakuta

A Gyálakuta cikkben egy olyan témát vizsgálunk meg, amely a mai társadalomban nagy érdeklődés és vita tárgyát képezi. Az évek során a Gyálakuta felkeltette az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség figyelmét, és sokféle véleményt és nézőpontot generált. A mindennapi életre gyakorolt ​​hatásától a kulturális trendekre gyakorolt ​​hatásáig a Gyálakuta számos területen jelentős nyomot hagyott. Ez a cikk a Gyálakuta történetébe, hatásába és jövőbeli vonatkozásaiba kíván elmélyedni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjon erről a témáról. Egy részletes és éleslátó elemzés révén az olvasó elmélyülhet a Gyálakuta összetettségében és dimenzióiban, gazdagítva ezzel kapcsolatos megértését és perspektíváját.

Nem tévesztendő össze a következővel: Gyulakuta.

Gyálakuta (Gialacuta)
Gyálakuta görögkeleti ortodox fatemploma
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Hunyad
Község	Branyicska
Rang	falu
Községközpont	Branyicska
Irányítószám	337111
SIRUTA-kód	88591
Népesség
Népesség	10 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 00′ 10″, k. h. 22° 47′ 09″46.002842, 22.78595146.002842°N 22.785951°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 10″, k. h. 22° 47′ 09″46.002842, 22.78595146.002842°N 22.785951°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyálakuta témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Gyálakuta románul: Gialacuta, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

Brádtól délre fekvő település.

Története

Gyálakuta nevét 1484-ben említette először oklevél Gelakwtha írásmóddal. 1484-ben p. Gelakwtha, 1485-ben Gywlakwtha, 1516-ban Gywlakethafalwa, 1733-ban Dselkuta, 1750-ben Zselekuta, 1760–1762 között Dsalakita, 1808-ban Gyalakuta (Bós-), 1861-ben Gyalakuta, 1913-ban Gyálakuta alakban írták.

1484-ben Barancskai Miklós fiának, Istvánnak birtoka, aki a birtok felét vejénél, Werbıczy Jánosnál vetette zálogba; őket 1485-ben zálogjogon be is iktatták Gyálakuta felébe. 1516-ban a Barancskaiak, majd Werbıczyek voltak birtokosai.

A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Marosillyei járásához tartozott.

1909-1919 között 366 görögkeleti ortodox román lakosa volt.

17. századi ortodox temploma 2012. március 19-én leégett.^[2]

Jegyzetek

1. ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
2. ↑ Ciprian Iancu: Biserică de patrimoniu, făcută scrum din cauza miriştilor incendiate. Fenomenul a scăpat de sub control în Ardeal. www.evz.ro (2012. március 21.) (Hozzáférés: 2015. december 23.)

Források

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.  

• Erdély-portál
• Földrajzportál