Cserbel
Napjainkban a Cserbel olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a mai társadalomban. A Cserbel megjelenése óta felkeltette a szakértők, akadémikusok és minden korosztály figyelmét. Akár társadalmi, gazdasági vagy technológiai szférában kifejtett hatása miatt, a Cserbel olyan általános érdeklődésre számot tartó témaként pozicionálta magát, amely megérdemli a mélyreható elemzést és megvitatást. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Cserbel különböző aspektusait, jelentőségét a mai világban, és a lehetséges jövőbeli forgatókönyveket, amelyek az evolúciójából adódhatnak. Egy részletes elemzésen keresztül foglalkozunk a Cserbel legfontosabb aspektusaival, hogy megértsük mindennapi életünkre és a társadalom egészére gyakorolt hatását.
| Cserbel (Cerbăl) | |
 | |
| Cserbeliek a 20. század elején, Adler Lipót felvételén | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Cserbel |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Cserbel |
| Irányítószám | 337180 |
| SIRUTA-kód | 89160 |
| Népesség | |
| Népesség | 77 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 800-850 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 52″, k. h. 22° 42′ 56″45.781222°N 22.715479°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 52″, k. h. 22° 42′ 56″45.781222°N 22.715479°E | |
 | |
| Cserbel weboldala | |
 | |
Cserbel (románul: Cerbăl) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
A Pojána Ruszka hegységben, Vajdahunyadtól 23 kilométerre nyugatra, enyhe lejtésű hegyoldalon fekszik.
Története
Határában 1874-ben gazdag 1. századi római (talán dákok által elrejtett) ezüstkincset találtak, amely egy kigyófejjel ezüst karperecből, három nagyobb karikából, két fibulából, hat fülbevalóból, három tekercsből, 491 családi éremből és 23 barbár utánzatból állt. A lelet nagyobb része a Magyar Nemzeti Múzeumban található.[1]
Először 1476-ban említik Cherbel alakban, mint kenézi jogú román falut. A helybeli hagyomány szerint korábban dombtetőn feküdt. A 16–19. században a hunyadi uradalomhoz tartozott. Mint ilyen a 18–19. században lakói kincstári jobbágyok, illetve zsellérek voltak és a Govasdiához közel fekvő Limpert bányában tartoztak bányanapszámot teljesíteni.[2] Bartók Béla 1913-ban román népzenét gyűjtött a faluban, majd a helyi zenészeket 1914-ben saját költségén felutaztatta Budapestre, és a velük felvett anyagot a Pátria népzenei gramofonsorozat első darabjaként jelentette meg. Cserbelen gyűjtött dallamon alapul a Román kolindadallamok második sorozatának 3. és 5. darabja.[3]
Jegyzetek
- ↑ Roska Márton: Erdély régészeti repertóriuma. Kolozsvár, 1942 PDF
- ↑ Szabó Imre: Jobbágy szolgálatok Hunyadmegye erdőhátvidékén. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1906, 114. o. és Veress Endre: Hunyadmegye bányászatának múltja. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1910, 141. o.
- ↑ www.fidelio.hu. . (Hozzáférés: 2015. augusztus 15.)
Források
- Rusalin Isfănoni: Pădurenii Hunedoarei: o viziune etnologică. 2., átd. kiad. (București, 2006)
További információk
- Két, Bartók által Cserbelen gyűjtött dallam: Archiválva 2021. november 11-i dátummal a Wayback Machine-ben és
- Cserbeli faragott fapoharak[halott link] és öv[halott link] a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményéből
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}