Nagybár
Ma a Nagybár továbbra is állandó érdeklődés és vita téma a modern társadalomban. Az elmúlt években növekvő érdeklődéssel a Nagybár felkeltette a szakértők és a hobbibarátok figyelmét. Akár a tudományos életben, akár a médiában, vagy a mindennapi beszélgetésekben, a Nagybár a vita központi pontjává vált. Ez a tendencia nem csak helyi szinten érvényesül, hanem globális szinten is jelentőségre tett szert, bemutatva a Nagybár fontosságát és hatását jelenlegi valóságunkra. Tekintettel erre a növekvő figyelemre, kulcsfontosságú a Nagybár által érintett különféle dimenziók és nézőpontok alapos elemzése, hogy jobban megértsük hatókörét és társadalmunkra gyakorolt következményeit.
| Nagybár (Baru) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Nagybár |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 337035 |
| Körzethívószám | 0254 |
| SIRUTA-kód | 88001 |
| Népesség | |
| Népesség | 987 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Népsűrűség | 20 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 480 m |
| Terület | 145,71 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′ 12″, k. h. 23° 10′ 00″45.470000°N 23.166667°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 12″, k. h. 23° 10′ 00″45.470000°N 23.166667°E | |
 | |
| Nagybár weboldala | |
 | |
Nagybár (románul Baru) község Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
Hátszegtől délkeletre, a Sztrigy partján, Kisbár és Petrosz közt fekvő település.
Története
Nagybár (Bár) nevét 1453-ban említette először oklevél Baar néven. 1501-ben Nagbar, 1508-ban p. Nagh Baar néven írták. 1508-ból ismerjük birtokosait is. Ekkor a Nagybári, Szálláspataki Szerecsen és Szentgyörgyi, Borbátvízi, Borbátvízi Oláh, Kendefi és Kenderesi családok voltak birtokosai.
1910-ben 518 lakosából 411 román, 47 olasz, 43 magyar, 14 német volt. Ebből 386 görögkatolikus, 71 római katolikus, 24 görögkeleti ortodox volt.
1916 szeptemberében az Erich von Falkenhayn vezette német-osztrák-magyar csapatok a falu határában vívott csatában legyőzték a román hadsereget.
A trianoni békeszerződéselőtt Hunyad vármegye Puji járásához tartozott.
Nevezetességek
18. századi temploma a romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03242 sorszámon szerepel.[1]
Jegyzetek
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Hunedoara. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}