A Szirb témája emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Szirb évtizedek óta vita, vita és elemzés tárgya a társadalom különböző szektoraiban. Hatása érezhető a politikában, a gazdaságban, a kultúrában és a mindennapi életben. Ebben a cikkben a Szirb különböző aspektusait tárjuk fel, eredetétől és fejlődésétől a mai hatásig. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk a Szirb különböző perspektíváit, és azt, hogy ezek hogyan alakították a jelenség megértését és felfogását.
Szirb (Sârbi) | |
![]() | |
Az ortodox fatemplom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hunyad |
Község | Marosillye |
Rang | falu |
Községközpont | Marosillye |
Irányítószám | 337078 |
SIRUTA-kód | 89936 |
Népesség | |
Népesség | 365 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 195 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szirb témájú médiaállományokat. | |
Szirb (románul: Sârbi) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Neve a többes számú román sârbi köznévből való, melynek jelentése 'szerbek'. Első említése (Thothfalw és Thothfalwa, 1494) szintén szláv népességre utal. 1516-ban Zerbfalw, 1518-ban Zerb alakban említették.
Dévától 25 kilométerre északnyugatra, az Erdélyi-érchegység déli lábánál fekszik.
A helyi legenda alapítását szerbekhez köti. A 16. század elején előbb a Barancskai, majd a Werbőczy család birtoka volt.[2] 1784. november 4-én lakói megölték az uradalom jegyzőjét, mátisfalvi Götffy Lászlót.[3] A Bornemisza bárók árvízvédelmi csatornát ásattak a falutól egészen a Marosig, ezt zsilipjeivel együtt a falusiak kötelessége volt tisztán tartani. Az első világháború után elhanyagolták a csatornát, és a Maros árvizei rendre elöntötték a falut. 1848 után több évtizeden át katonaság állomásozott benne. Az egykori kaszárnya romja ma is látható, a faluban Cazărniți néven ismerik. A második világháborút követően 1968-ig önálló községet alkotott, Valealunga és Dumesd falvakkal. 1945 és 50 között sok lakója a Bánátba költözött.