Gothátya
Mára a Gothátya példátlan jelentőségűvé vált társadalmunkban. A Gothátya eredetétől napjainkig vita, csodálat és folyamatos fejlődés tárgya volt. Hatása a politikától a populáris kultúráig minden területen érezhető volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gothátya különböző aspektusait, a mindennapi életben betöltött fontosságát, valamint azt, hogy hogyan alakította ki gondolkodásunkat és cselekvésünket. A kezdetektől a mai hatásig a Gothátya kitörölhetetlen nyomot hagyott az emberiség történetében.
| Gothátya (Gothatea) | |
 | |
| Gothátya görögkeleti ortodox fatemploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Guraszáda |
| Rang | falu |
| Községközpont | Guraszáda |
| Irányítószám | 337253 |
| SIRUTA-kód | 89767 |
| Népesség | |
| Népesség | 185 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 56′ 40″, k. h. 22° 36′ 25″45.944548°N 22.607072°EKoordináták: é. sz. 45° 56′ 40″, k. h. 22° 36′ 25″45.944548°N 22.607072°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gothátya témájú médiaállományokat. | |
Gothátya románul: Gothatea, falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Fekvése
Marosillyétől északnyugatra fekvő település.
Története
Gothátya, Kúthátja nevét 1418-ban v. volahalis Kwthathya néven említette először oklevél. A későbbiekben nevét több változatban is említették az írásos források, így: 1468-ban p. Kuthathia, 1733-ban Gotthadgya, 1750-ben Korrhatia , 1760–1762 között Godhátya, 1805-ben Gothátja, 1808-ban Gotháttya ~ Godhátya, 1861-ben és 1913-ban Gothátya néven volt említve.
1493-ban p. Kwthhathya néven Illye város birtoka volt. 1493-ban Illyei néhai Dienesi András fia Dénes Kwthhathya részét zálogba adta Rékási Csarnai Mihálynak. 1577-ben Illye várossal együtt Bethlen Farkas, később pedig Bethlen Gábor birtokai közé tartozott.
A trianoni békeszerződés előtt Hunyad vármegye Marosillyei járásához tartozott. 1910-ben 522 lakosából 511 román, 11 magyar volt. Ebből 511 görögkeleti ortodoc, 11 római katolikus volt.
Nevezetességek
- 17-18. századi ortodox fatemploma a romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03321 sorszámon található.[1]
Jegyzetek
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Hunedoara. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}