Vecel

Ebben a cikkben a Vecel témával szeretnénk foglalkozni, amely a történelem során számos tanulmány, vita és vita tárgyát képezte. A Vecel számos területen jelentős hatást gyakorolt, a politikától a gazdaságon át a társadalomig általában. A Vecel jelentősége olyannyira volt, hogy felkeltette az akadémikusok, szakértők és kutatók érdeklődését, akik számos erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy megértsék hatását és hatókörét. Ezeken az oldalakon a Vecel különböző oldalait fogjuk felfedezni, elemezve eredetét, időbeli alakulását és mai hatását. Reméljük, hogy ez a cikk hozzájárulhat egy olyan összetett és jelentős téma megvilágításához, mint a Vecel.

Vecel (Vețel)
A vulcsesdi fatemplom, háttérben az új templommal
A vulcsesdi fatemplom, háttérben az új templommal
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségVecel
Rangközségközpont
Irányítószám337525
SIRUTA-kód91991
Népesség
Népesség975 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság10[1]
Népsűrűség8,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület113,89 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 54′ 00″, k. h. 22° 47′ 50″45.900022°N 22.797107°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 00″, k. h. 22° 47′ 50″45.900022°N 22.797107°E
Vecel weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Vecel témájú médiaállományokat.
Micia romjai, a háttérben a marosnémeti hőerőművel

Vecel (románul: Vețel, helyi ejtés szerint Vițăl,[2] németül: Witzel) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Fekvése

Dévától tíz kilométerre északnyugatra, a Maros bal partján, az E68-as főút mellett fekszik.

Nevének eredete

Neve valószínűleg egy német eredetű személynévből való. Először 1278-ban Vecil, majd 1371-ben Vechel, 1430-ban pedig Veczel alakban említették.

Népessége

  • 1785-ben 151 polgári és 150 határőr lakosát írták össze. 1790-ben 304 görög és 18 római katolikus lakta. Vulcsesdnek 1785-ben 130 lakosa volt, valószínűleg valamennyien ortodoxok.[3]
  • 1910-ben 444 lakosából 432 volt román és 11 magyar anyanyelvű; 324 görögkatolikus, 108 ortodox és 8 református vallású.
  • 2002-ben 850 lakosából 826 volt román, 12 magyar és 9 cigány nemzetiségű; 786 ortodox, 50 pünkösdista és 9 református vallású.

Története

A rómaiak tőle keletre építették fel Dacia provincia egyik legjelentősebb castrumát, Miciát, amely nyugat felől a Maros völgyét védte. A tábor egyébként csak a környéken talált feliratok alapján azonosítható. Közelében a római és a középkorban rezet bányásztak.

1479-ben oppidumként említették. 1491-ben a két hasonló nevű falu, Magyarweczel és Olahweczel Solymos várához tartozott. 1521-ben Oláhvecel kenéze Michael Dragota, míg Magyarvecelé Stephanus Brathyna volt. 1766 és 1850 között az orláti határőrezredhez tartozott. Valószínűleg 1956-ban hozzácsatolták a tőle nyugatra, a Tolcu-hegy túloldalán fekvő, ám a korábban görögkatolikus többségű Veceltől eltérően ortodox Vulcsesdet (1491-ben Welczez, 1601-ben Vultzecz, 1733-ban Velcsez, 1760–62-ben Vulcsesd, 1910-ben 301 román, 4 magyar és 1 német anyanyelvű lakos).

Nevezetességei

  • Micia nagy kiterjedésű tábor volt a marosnémeti hőerőműtől délre, egy nem túl jelentős polgári településsel, vámhellyel és a Maroshoz közelebb két melléktáborral. A területről származó köveken több mint 250 felirat található. Sikerült azonosítani Iuppiter Hieropolitanus és a mauretaniai istenek templomát,[4] utalásokból pedig tudjuk, hogy létezett Sol Invictus-, Ízisz- és talán Hercules- és Nemeszisz-temploma is. Feltárták amfiteátrumát, fürdőit, kerámiaégető kemencéit, lakóházait és két nekropoliszát. A korai újkorban köveit a környékbeliek újrafelhasználták többek közt herepei és vulcsesdi parasztházakhoz és Szolnokay Péter veceli házának pincéjéhez. Egy kövét a marossolymosi ortodox fatemplomba vitték az oltár alá, egy másikat a marosnémeti református templom padlójába építették. Sírkőként felhasználták őket a dévai református, a brettyelini és a veceli temetőben. A 18. században a külföldi utazók már rendszeresen felkeresték, és lemásolták a feliratokat. Legértékesebb emlékeit a műgyűjtő nagybirtokosok szállíttatták el – ekkor kerültek miciai kövek a branyicskai Jósika-, a feleki Brukenthal-, a marosnémeti Gyulay-, a kéméndi Váradi- és a zámi Nopcsa-kastélyba. A legnagyobb mennyiséget azonban 1806-ban, a Maros menti postaút építésekor használták fel. Az 1816-ban idelátogató Kazinczy Ferenc már így írt: „Sok időt vesztegeték el, míg egy ép téglára találhaték.”[5] Az első tudományos vizsgálatot végzők között Torma Károly, Kuun Géza és Téglás Gábor kutatták.
  • Vulcsesden 1790-ben épült ortodox fatemplom.
  • A faluban álló kőtemplomot 1939-ben kezdték el építeni és több évtizedes szünet után, 2006-ban folytatták az építkezést.

Híres emberek

  • Itt született 1924-ben Francisc Munteanu író.

Jegyzetek

  1. ↑
  2. ↑ Emil Petrovici: Material onomastic din Atlasul lingvistic român II. Anuar de lingvistică și istorie literară 32 (1988–91), A. köt., 175. o.. . (Hozzáférés: 2013. március 31.)
  3. ↑ Miskolczy Ambrus – Varga E. Árpád: Jozefinizmus Tündérországban. Budapest, 2013, melléklet
  4. ↑ Ezt vitatja Sorin Nemeti: 'Dii Patrii' ai maurilor din Micia. Orma 2004/1
  5. ↑ Erdélyi levelek 2. Kolozsvár, 1944, 25. o.

Források

Kapcsolódó szócikkek