Magyarbrettye
Napjainkban a Magyarbrettye olyan téma, amely világszerte sok ember figyelmét felkeltette. A mai társadalomban betöltött relevanciájával a Magyarbrettye érdekes pont azok számára, akik szeretnék jobban megérteni a mindennapi életre gyakorolt hatását. Akár személyes, akár szakmai, politikai vagy kulturális szinten, a Magyarbrettye számos véleményt és vitát váltott ki a fontosságáról. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Magyarbrettye-hez kapcsolódó különféle szempontokat, az eredetétől a lehetséges jövőbeni következményekig. Mély és átgondolt elemzéssel igyekszünk megvilágítani ezt a ma oly összetett és aktuális témát.
| Magyarbrettye (Bretea Streiului) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Oláhbrettye |
| Rang | falu |
| Községközpont | Oláhbrettye |
| Irányítószám | 337118 |
| SIRUTA-kód | 88680 |
| Népesség | |
| Népesség | 263 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 266 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 26″, k. h. 23° 00′ 03″45.657128°N 23.000709°EKoordináták: é. sz. 45° 39′ 26″, k. h. 23° 00′ 03″45.657128°N 23.000709°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarbrettye témájú médiaállományokat. | |
Magyarbrettye (románul Bretea Streiului, németül Ungarisch-Brettendorf) település Romániában, Hunyad megyében.
Fekvése
A Sztrigy folyó partján, Dévától 33 km-re délre, Hátszegtől 11 km-re északra, Pusztakalántól 10 km-re délre, Oláhbrettyével szemben fekvő település.
Története
1289-ben említik először Berechte néven. A Magyar- előtag először 1506-ban tűnik fel, Oláhbrettye létrejöttét követően.
A középkorban saját plébániatemploma volt, katolikus lakossággal, akik a reformáció idején felvették a református vallást és a 20. század elejéig a falu református filia volt.
A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott.
Lakossága
1910-ben 223 lakosa volt, ebből 170 román, 48 magyar, 4 szlovák és 1 német nemzetiségűnek vallotta magát.
2002-ben 281 lakosából 278 román és 3 magyar volt.
Hivatkozások
Források
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Hunyad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}