A mai világban a Léstyán Ferenc nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma. A történelem során a Léstyán Ferenc alapvető szerepet játszott a társadalomban, a kultúrában és az emberek mindennapi életében. A Léstyán Ferenc kezdete óta vitákat, vitákat és elbűvölést váltott ki, és referenciaponttá vált a körülöttünk lévő világ jobb megértéséhez. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Léstyán Ferenc különböző oldalait, elemezve annak a társadalom és az egyén különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A multidiszciplináris megközelítés révén felfedezzük a Léstyán Ferenc által kínált többféle dimenziót és perspektívát, így gazdagítva ismereteinket és megértését e jelentős témakörben.
Léstyán Ferenc (Csíkszentkirály, 1913. február 12. – Székelyudvarhely, 2008. július 14.) erdélyi magyar római katolikus lelkész, egyházi író, egyháztörténész.
A csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett (1932), felsőbb tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte (1937). Római katolikus lelkészi szolgálatát Gyergyóremetén kezdte, Sepsiszentgyörgyön (1938), Tordán (1939-42), Gyulafehérváron (1943), Kolozsvárt (1943-44), Ditróban (1944), Csíkkarcfalván (1945-52), Désaknán (1952) folytatta. Közben az Antonescu-diktatúra nagyszebeni hadbírósága halálra ítélte, majd egy kommunista koncepciós perben egyéves börtönbüntetést róttak ki rá (1954-55). Kiszabadulva 1955-től plébános, majd főesperes plébános Marosvásárhelyen. 1992-ben Gyulafehérvárra ment, ahol hivatalban lévő, majd nyugalmazott vikáriusként élt és dolgozott 2006 elejéig, ekkor az udvarhelyi papi otthonba vonult, itt érte a halál. 2008. július 16-án szülőfalujában helyezték örök nyugalomra.
Első írását az Aranyosszék közölte (1940). Katolikus imakönyvét (1975) és katekizmusát (1979) a gyulafehérvári püspökség adta ki. Megírta a püspökség történetét a kommunista rendszer első évei alatt (Régió, 1991/3) s a Romániai Magyar Szó 1991. augusztus havában folytatásokban közölte II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából A pápák és a magyarság sorsdöntő századai c. tanulmányát, majd külön is Magyar pápa (jelölt is volt) a láthatáron c. alatt Bakócz Tamás 1513-as pápaválasztási esélyének történetét (1991. augusztus 22.). Az Erdélyi egyházak évszázadai (1992) c. antológiában a gyulafehérvári római katolikus püspökség történetéről szóló tanulmányával szerepel.